A hasfájás a leggyakoribb tünet a gyermekeknél. Mi okozza a gyermekek hasfájását? Mikor kell orvoshoz fordulni a hasfájással? Mi okozza a csecsemők hasfájását? Vakbélgyulladás tünetei, bélösszecsúszás tünetei A szülők többsége tapasztalta már, milyen is az, ha a gyermeküknek fáj a hasa. Panaszkodó, szenvedő gyermekénél nincs is kétségbeejtőbb egy szülő számára. A hasfájás az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban, nincs életkorhoz kötve, akár már újszülötteknél is előfordulhat, és egyvalami biztosan igaz rá: sosem jön jókor.

De mikor is essünk kétségbe, mikor menjünk orvoshoz? Segíthetünk otthon is a szenvedő gyerkőcnek, vagy az első panaszok után azonnal szaladjunk az ügyeletre? Az alábbi néhány sorban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
 
Rohanjunk azonnal? Mióta fáj?
Mielőtt bárhova is elrohannánk az álmos, szenvedő gyermekünkkel az éjszaka közepén, először érdemes egy kis „oknyomozást” tartanunk. Egy – két ritka kivételtől eltekintve általánosságban igaz az, hogy korai (1-2 órás), illetve az elhúzódó (4 napon túl fennálló) hasi panaszokkal nem kell azonnal az ügyeletre rohanni. A hasi betegségek jó része, mint pl. a vakbélgyulladás is, időbe telik, míg kifejlődik, a kezdeti tünetek gyakran szegényesek, így néhány órás panaszok után jó eséllyel egy tapasztalt orvoskolléga sem tud egyértelmű diagnózist mondani, ezért kórházi megfigyelést fog javasolni. Ennek megfelelően hacsak nem elviselhetetlenek a panaszok, egy hideg vizes borogatás mellett lehet még otthon néhány órát várni, mielőtt az orvoshoz fordulnánk. Az éjszakai panaszok nagy része magától csökken, mire beérnek a félálomban levő picivel a kórházba. A leggyakrabban banális vírusfertőzések állnak a hasi panaszok hátterében, melyek lassan, egy kis diéta, borogatás mellett maguktól gyógyulnak.
Ha pedig már sok napja, akár egy-két hete vannak panaszok, akkor jó eséllyel szintén nincs semmi sürgető „sebészkednivaló” (hiszen ha pl. vakbélgyulladás lett volna, akkor az már régen kilyukadt volna), így elegendő az ügyelet helyett másnap reggel a háziorvost felkeresni kivizsgálás céljából.
 
Tegyünk fel önmagunknak kérdéseket!
Ha már a fenti, alapvető kérdésen túl vagyunk, és még mindig otthon vagyunk, az otthoni megfigyelési idő alatt próbáljuk a hasfájás okát kitalálni. Célszerű néhány olyan kérdést feltenni magunknak, ami segíthet abban, hogy otthon is orvosolni tudjuk a bajokat.
 
Köthető-e étkezéshez a panasz?
Amennyiben evéssel kapcsolatosan javulnak, vagy megjelennek a tünetek, úgy a későbbiekben gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges lehet majd.
 
Mit evett előzőleg a gyermek?
Ha a gyermek előzőleg jól „bezabált” valamiből, vagy előzőleg nem túl diétásan (pl. bab, káposzta) evett, akkor igen valószínű, hogy ez okozza a panaszokat. Egy kis diéta, és „durrogás” mellett a panaszok önmaguktól javulni fognak.
 
Ehetett-e valamilyen romlott ételt a beteg? Van-e a családban más beteg is?
Több beteg esetében nem túl esélyes, hogy mindenkinek „fertőző” vakbélgyulladása lenne.
 
Mikor volt utoljára széklet?
Ha széklet már napok óta nem volt, úgy valószínűleg csak egy egyszerű szélgörcs áll a panaszok hátterében. Ez esetben székletet kell „csiholni”, akár egy Glicerin kúp segítségével is.
 
Vannak-e vizelési panaszok?
Gyakori vizelési panaszok, láz esetén húgyúti fertőzés a legvalószínűbb diagnózis.
 
Menstruáció várható-e, előző menstruáció során volt-e hasonló panasz?
Ha a válasz: igen, akkor görcsoldóval enyhíthetők a panaszok.
 
A panaszok megjelenését megelőzte-e valamilyen pszichés trauma?
Elsősorban nagyobb gyermekek, főleg lányok esetében pszichés terhelés okozhat hasi panaszokat. A serdülők kusza buksijából bármi kipattanhat, még egy nem kívánt dolgozat is okozhat „súlyos” panaszokat.
 
A hasfájás mellett van-e más tünet?
Amennyiben  hasfájás megjelenését rövidesen, néhány órán belül láz, vagy hasmenés kíséri, akkor a gyermek feltehetőleg vírusfertőzést, bélfertőzést kaphatott el. A hasi panaszok megjelenésével kb. azonos időben kialakuló láz vakbélgyulladás ellen szól! Egy kis diéta, hideg borogatás (! a meleg borogatás vérbőséget, ezáltal a panaszok fokozódását okozza), bő folyadékfogyasztás mellett az enyhébb fertőzések spontán gyorsan gyógyulnak, de elhúzódó panaszok esetén forduljanak orvoshoz!  Amennyiben több napos hasfájás után jelentkezik láz, ill. hasmenés, úgy sürgősen jelentkezzenek orvosnál gyermekükkel!
 

Újszülöttek
Az újszülöttekről külön kell néhány szót ejtsünk, hiszen a fenti kérdések nagy része náluk nehezen tehető fel. Hasfájásra panaszkodni nemigen tudnak, a keserves sírás mellett esetleg csak a lábfelhúzás adhat némi támpontot arra vonatkozólag, hogy hasfájás van a sírás hátterében.
 
Ennek oka leggyakrabban a mohó evés, ill. e miatti nagy mennyiségű levegő nyelése lehet. A panaszokat csökkenteni a szoptatás közbeni ismételt böfiztetésekkel lehet. A gyógyszertárban kapható, hasfájásra ajánlott készítmények alkalmazása nem javasolt, a problémát ritkán oldják meg, és tapasztalataink szerint alkalmanként súlyos mellékhatásokat okozhatnak (pl. légzéskimaradás).
 
A picik esetében amennyiben hasfájás a feltételezett diagnózis, mindig a pelus alá kell nézni, mielőtt a fenti „mohóságra” fogjuk a panaszokat. Heves panaszokat okozhat kizárt sérv is, mely lágyéktáji fájdalmas dudor formájában jelentkezik. Ha ezt tapasztaljuk a babánál, vagy ha más tünet is társul, a heves sírás mellé, mint pl. a hányás, azonnal orvoshoz kell fordulni!
 
 
Sebészeti kórképek
Nagyobb gyermekek esetében a sürgős műtétet igénylő hasfájások közül a teljesség igénye nélkül két gyakori kórképet emelnék ki. Az egyik a bélösszecsúszás, a másik a vakbélgyulladás.

A bélösszecsúszás (invaginatio) 3 hónapos kortól 3 éves korig a leggyakoribb. A kórkép heves, visszatérő hasi görcsökkel szokott jelentkezni, két görcsidőszak között a gyermek teljesen panaszmentes is lehet. Később, orvosi beavatkozás nélkül akár hányás, akár véres, málnazselére hasonlító széklet jelenhet meg. Kiváltó oka gyakran egy vírusfertőzés kapcsán kialakult, bél melletti nyirokcsomó megnagyobbodása. A bélfalon át a bélbe bedomborodó nyirokcsomót a bélperisztaltika elkapja, behúzza, így az egyik bélszakasz a másik belsejébe kerül. Periodikusan jelentkező görcsök esetén mielőbbi sebészeti vizsgálat szükséges, a késői diagnózis bélelhalást is okozhat!

A vakbélgyulladás (féregnyúlvány-gyulladás, appendicitis) 6 éves kor alatt igen ritkán fordul elő, általában  a nagyobbak betegsége. Kezelés nélkül súlyos, életet veszélyeztető kórkép. A betegség kifejlődése időigényes, fél-egy napos hasi panaszok után válnak egyértelművé a jelei. A vakbélgyulladást sokszor nem könnyű diagnosztizálni. Banális vírusfertőzések, melyek önmaguktól is meggyógyulhatnak, utánozhatnak vakbélgyulladást, ezért nem egyértelmű tünetek esetén indokolt lehet a várakozás, hátha elkerülhető a műtét.
 
A betegség tipikusan köldök körüli panaszokkal kezdődik, majd a fájdalom a jobb (!) alhasba vándorol. Hányás gyakran előfordul, de láz általában csak több napos panaszok után, amikor ez már a perforáció (kilyukadás) jele lehet. A kórképre bágyadtság, sápadtság, elesettség jellemző, így vigyorgó, jó étvágyú gyermeknek biztosan nincs vakbélgyulladása!

 
Fájdalomcsillapító – adjunk?
 
Ha a gyermek panaszait csökkenteni akarjuk, akkor a pocakra egy kis hideg borogatás jót szokott tenni. Ha gyógyszert szeretnénk adni, akkor görcsoldót megpróbálhatunk, használ-e. Fájdalomcsillapítót csak akkor adjunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a panaszokat mi okozza, és orvoshoz nem megyünk a gyermekkel. A fájdalomcsillapító a diagnózis felállításához szükséges fontos tüneteket fedhet el, így adásuk az orvosi vizsgálat előtt tilos!

 
A telefondoktor
 
Az aggódó szülők egyik leggyakoribb reakciója az szokott lenni, hogy felhívják telefonon az ügyeletet, hogy mit is tegyenek a szenvedő gyermekkel. Tapasztalatom szerint ez igen ritkán vezet eredményre, így a „telefonos segítséget” nem javaslom. Nem csak a hasfájásra, hanem általánosságban is igaz az, hogy telefonon keresztül diagnosztizálni, vagy gyógyítani nem igazán lehet! A gyermek küllemét, általános állapotát, hasát telefonon keresztül nem lehet látni. Bármennyire is csak kevéssé járatos orvosi kérdésekben egy szülő, mégis mindig sokkal többet tud a gyermekéről, mint  a telefon túloldalán levő orvoskolléga, vagy nővér. Ezzel az ügyelet tisztában is van, ennek megfelelően a telefon túloldalán levő egészségügyi személyzet sosem fogja azt mondani, hogy ne aggódjanak, és elég, ha csak másnap látja a házi gyermekorvos a beteget. Így a tanács telefonon keresztül a legtöbb esetben csak az lehet, hogy vigyék be a gyermeket az ügyeletre, vagy ha már úgyis hasfájásról van szó, akkor akár már rögtön a sebészetre is.
 
Ha úgy érzik, hogy a gyermek valóban beteg, otthon nem tudnak segíteni rajta, ne habozzanak, ne telefonáljanak, hanem keressék fel a legközelebbi orvost! Orvoshoz fordulás előtt pedig ne felejtsék el, hogy szigorúan tilos a gyermeket megetetni. Ha a vacsora kimarad, abba nem hal bele egy gyermek sem (még az is lehet, hogy ettől gyógyul meg a beteg), másrészt az üres has a vizsgálatot megkönnyíti, ill. azt se felejtsük el, hogy az evés-ivás a beteg műtéti ellátását késlelteti (altatást csak éhgyomri állapotban javasolt végezni)!