Régen a gyermekek szinte egyetlen kerti játéka egy fára kötött kötél és egy deszka volt. Mivel nem volt annyi inger és játék, ezért lényegesen több időt töltöttek a hintázással, mint napjainkban. Szenzoros ingert kaptak még a bölcsőtől, ami igaz csak egy egyenes vonalú mozgás volt, de nagyon hasznos. Kár, hogy még nem jött vissza divatba a bölcső.
Hogyan hat a hinta?
A hinta rendszeres alkalmazása a test teljes koordinációs összehangolódását, a biztos egyensúlyozás képességét eredményezi. Ennek következtében alakulnak ki a precízebb izommozgások, azaz a finommotorika, ami az írástanulás egyik elengedhetetlen feltétele.
Maga a hintázás nagyon egyszerűnek tűnik, de hatása annál bonyolultabb.
A hinta a megállás - újralendülés mozzanatát kiválóan stimulálja. A gravitáció törvénye következtében fellendülés után mindig lefékez, majd újraindul, ezt a mozgássort a hintán ülve megérzi a gyermek és lassan alkalmazni is képes.
A fejlődés a test állandó egyensúlykereséséből adódik, ami meghatározott izmok feszítéséből és egyazon időben más izmok lazításából áll. Ebben a folyamatban az egyre kisebb izomcsoportok összetett munkáját szükséges koordinálni a hintán ülő gyereknek.
A mozgásmegállítás fontossága
A mozgást fékezni nehezebb, mint megindítani. A. J. Ayres kutatásaiban rámutatott arra, hogy a serkentés (mozgásindítás) és gátlás (a mozgás megállítása) minden egészséges fejlődésű gyermek esetében azonos számban van jelen. Minél több mozgásmegállító funkció alakul ki, annál koordináltabb maga a mozgás is, az agy pedig annál fejlettebb tevékenységre képes.
Fejlesztés és terápia
A hintázás egy olyan tevékenység, amit otthon lehet folytatni kedvünk szerint (szabadon választott: irány, gyorsaság, idő, hang, tér, ismétlés stb.), ezzel kellemesen fejlesztve gyermekünk képességeit.
Ha azonban speciális céllal akarunk fejleszteni, akkor mindenképp kérjük ki szakember tanácsát a „szenzomotoros program” felépítéséhez.