Érdemes odafigyelni ezekre a változásokra. Szülőként, utánzási modellként fontos, hogy segítsünk gyermekeinknek megtanulni a nehézségek legyőzését.
Mi mindentől szoronghat a gyermek?
- Félhet attól, hogy elhagyják a szülei
- Ha bűntudata van valami miatt
- Ha önállóságában korlátozzák
- A szülők közötti problémák miatt aggódik
- Nem megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás esetén
- Életkori sajátosságként jelenik meg óvodáskorban a haláltól, elmúlástól való félelem
- Iskoláskorban pedig megjelenik a teljesítményszorongás
Mit tehet a szülő gyermeke szorongása ellen?
Fogadjuk el, hogy szülőként nem tudjuk mindentől megóvni gyermekünket. Inkább vértezzük fel olyan problémamegoldó, megküzdési készségekkel, melyek átsegítik őket a nehezebb időszakokon.
Ehhez a következőket hívhatjuk segítségül:
1. Beszélgetés
A legfontosabb, hogy beszélgessünk sokat a kicsivel. Mesélje el, rajzolja le, mitől fél! Ismerjük meg szorongását az ő megfogalmazásán keresztül. Ne adjuk a szavakat a szájába, próbálja meg ő kifejezni, mit érez, és gondol. Közben mi próbáljuk megérteni, elfogadni az érzéseit, vegyük komolyan, ne bagatellizáljuk a problémáját!
2. Mese
Olvassunk olyan meséket, ahol a hősök szimbolikusan hasonló helyzetbe kerültek, és megoldották azokat. Ez növeli az énerőt.
A magyar népmesék például, gazdag kultúrkincsünket felhasználva, komoly szorongást generálnak, majd a főszereplő ügyességéből, tudásából fakadóan, segítőket is bevonva, oldják fel a feszültséget, és hozzák el a katarzis élményét!
Az ún. gyógyító meséket azonban kerülném, a túl direkt tanulságok nem érik el céljukat. Ez kicsit olyan, mintha megmondanám a gyermeknek, hogy mit csináljon, hogyan ne szorongjon. Ez sajnos nem ilyen egyszerű. Neki magának kell rátalálnia a számára hasznosnak bizonyuló erőforrásokra, megoldásokra.
3. Játék
Az önfeledt tevékenység során a gyermek kijátssza magából a feszültséget! A babák veszekednek, az állatok fejét levágják, a dinók harcolnak, ő pedig boldog arccal mosolyog ránk... Biztosítsunk (szorongó) gyermekünk számára minél több olyan időt, amikor azt játszhatja, amit ő akar. Ha igényli közben társaságunkat, akkor figyeljünk arra, hogy ne mi irányítsunk, inkább csak asszisztáljunk az ő történetéhez. A gyerekek szeretik meghatározni, mit mondjunk, hogyan játsszunk. Ehhez ők értenek a legjobban, a játék az ő „szakterületük”!
4. Zene-ének-tánc
A zene, az éneklés, és a mozgás köztudottan oldja a feszültséget. A gyermekek életében ezek központi szerepet játszanak. Az éneklő gyermek nem szorong! Választhasson ő zenét, ugrabugráljon rá, énekeljen! S ha ebben az egész család is kedvét leli, akkor ez igazán felszabadító élménnyé válik a számára!
5. Mozgás
Biztosítsuk gyermekeink számára a szabad levegőn a mindennapi mozgást. A gyerekek nagy része alig mozog napközben. A mindennapi testnevelés, illetve az óvodai tornaóra, a másokhoz való folytonos alkalmazkodás nem pótolja az önfeledt, felszabadult játéktevékenységet a szabadban! Így a kert, a játszótér fontos terepe lehet a feszültségek, felgyűlt energiák levezetésének.
6. Relaxáció
A relaxáció egy hasznos módszer felnőttek és gyermekek számára. Számtalan formája ismert (autogén tréning, agykontroll, meditáció, stb.). Gyermekek számára nagyon hasznosnak gondolom Lori Lite: A dühös polip című relaxációs mesekönyvét, mellyel olvasás közben, játékosan próbálhatják ki, és sajátíthatják el a progresszív izomrelaxáció módszerét.
A gyermeki szorongás csökkentése sokszor a szakemberek számára is igazi kihívás. Ám nagyon fontos, hogy ne féljünk segítséget kérni, ha otthon nem járunk sikerrel.
A gyermekünk számára leghatékonyabb módszer megtalálásához ne sajnáljuk az időt és energiát, hiszen hamar, és hosszútávon jelentkezik általa a hatékonyabb problémamegoldás, illetve az azt követő megkönnyebbülés, önbizalom növekedés, és hatékonyság-érzés!
Szerző: Dr. Árvainé Koczok Márta
Fotó: FreeDigitalPhotos