A szexuális zaklatás, molesztálás bármelyik gyerekkel megtörténhet, függetlenül nemétől, korától, bőrszínétől, családi hátterétől, vallásától. A fehérnemű szabály elősegíti a beszélgetést a kisgyerekkel, hogy ezzel megelőzhető legyen a szexuális abúzus.

A statisztikák azt mutatják, 5-ből 1 gyerek szexuális abúzus vagy az erőszak valamilyen formájának áldozatává válik. Bármelyik gyerekkel megtörténhet, függetlenül nemétől, korától, bőrszínétől, családi hátterétől, vallásától. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elkövető sokszor a gyerek által is ismert, szeretett személy, és nem feltétlenül felnőtt, írja a Család Gyermek Ifjúság - Kiemelkedően Közhasznú Egyesület.

Az Európai Tanács azért dolgozta ki a szülők és gondviselők számára a "fehérnemű szabály" egyszerű módszerét, hogy elősegítse a beszélgetést a kisgyerekkel, és ezzel megelőzhető legyen a szexuális abúzus.

A megelőzés egyik alapja a jó otthoni kommunikáció: a nyitottság, határozottság, és a barátságos, félelemmentes légkör. Bár szülőként nehéz lehet ezekről a dolgokról beszélgetni, a szakemberek szerint a gyerekek sokkal könnyebben kezelik a kérdést, mint a felnőttek, aggodalomra tehát semmi ok. Azt sem szabad gondolni, hogy a gyerek "túl pici még ehhez" - egyetlen gyermek sem lehet túl kicsi ahhoz, hogy megtanítsuk neki a fehérnemű szabályt, mert csak így tudhatjuk őt nagyobb biztonságban.
 

A fehérnemű szabály elemei - így védheted meg gyermeked a szexuális zaklatástól

1. A tested csak a tiéd
A gyermeket meg kell tanítani arra, hogy a teste felett csak ő rendelkezik, és senki sem érintheti meg az engedélye nélkül. Ha kiskorától fogva nyíltan beszélgetsz a gyermekeddel a szexualitásról és az intim testrészekről (a fejlettségének, korának megfelelő megnevezéseket és szavakat használva), segítesz neki abban, hogy megértse, mit szabad és mit nem. Tudnia kell például, hogy joga van visszautasítani még a puszit vagy érintést is, akár idegentől, akár a saját szüleitől, szeretteitől.

Meg kell tanulnia azonnal és határozottan nemet mondani bármilyen, szerinte nem helyénvaló érintésre, kilépni az ilyen helyzetből és rögtön szólni egy felnőttnek. Fontos, hogy kitartó legyen ez utóbbiban, és addig mondogassa, mi történt, és erőltesse a témát, míg valaki komolyan nem veszi mondandóját.

2. Jó érintés és rossz érintés
A gyerekek nem mindig ismerik fel a helyénvaló és a nem helyénvaló érintés közötti különbséget. Meg kell nekik tanítani, hogy nem helyes, ha valaki megnézi vagy megérinti intim testrészeiket, vagy arra kéri őket, nézzék vagy érintsék meg az ő intim testrészeiket. A fehérnemű szabály - már az elnevezésében is - a lehető legegyszerűbb módon segíti őket abban, hogy megtanulják a határokat - azaz minden a "rossz érintés" kategóriába tartozik, ami a fehérneműre, vagy az alá irányul.  

Abban is segíthet a szabály, hogy tudatosítsa a gyerekben, ha valami olyan történik, amiről nem tudja megítélni, hogy jó, vagy rossz, beszélj erről egy olyan felnőttel, akiben megbízik.

A szülők azt is elmesélhetik a gyermeknek, hogy vannak olyan felnőttek – pl. gondozók, szülők, orvosok –, akiknek néha meg kell érintenie őt, de ekkor is mondhat nemet, ha az adott helyzetben rosszul, kényelmetlenül érzi magát.

3. Jó titok és rossz titok
Legyen ez a mi titkunk, ugye, tudsz titkot tartani? A közös titok a szexuális abúzust elkövetők leggyakoribb taktikája,  ezért fontos, hogy megtanítsuk a gyermeknek a különbséget jó és rossz titok között, és hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki a szülő-gondviselő és a gyermek között.

A gyermeknek el kell magyarázni, hogy vannak jó titkok - például, hogy apának nem áruljuk el, mit kap a születésnapjára. Ugyanakkor minden olyan titok, amitől a gyerek idegesen, kényelmetlenül érzi magát, félelmet vagy szomorúságot kelt benne, az rossz titok, és az ilyen titkokat nem szabad megtartani! El kell mondani egy olyan felnőttnek, akiben megbízik - legyen az szülő, tanár, orvos, vagy rendőr.

4. A felnőtt felelőssége a megelőzés és a védelem
A bántalmazott gyerek szégyent, bűntudatot és félelmet érez. Ilyen helyzetben fontos a felnőttek szerepe - nem szabad, hogy tabuként kezeljék a szituációt, és biztosítaniuk kell a gyereket arról, hogy hozzájuk fordulhat, ha aggódik, fél, vagy szomorú. A gyereken látszik, ha valami nincs rendben, ezért a felnőtteknek mindig oda kell figyelni és fogékonynak lenni az érzelmeire, viselkedésére. Számos oka lehet annak, ha egy gyerek egy másik gyerek vagy felnőtt érintését elutasítja, ezt figyelembe kell venni. Ugyanakkor a gyerekkel folyamatosan éreztetni kell, hogy bármiről és bármikor beszélhet a szülőkkel.

A szexuális abúzus, molesztálás megelőzése először és legfőképpen a felnőttek felelőssége, és ezt nem szabad áthárítani a gyerekre.
 

További gondolatok a fehérnemű szabályhoz: ezeket beszéld át a gyerekkel!

1. Jelentés:
A gyerekeknek tudniuk kell, kik azok a felnőttek, akik mellettük állnak, akik "biztonsági háló"-nak tekinthetők.  Bátorítsuk őket, hogy válasszák ki azokat a felnőtteket, akikben megbíznak, akik általában a közelükben vannak és készek meghallgatni őket, segíteni a bajban. Csak egy olyan tagja legyen ennek a biztonsági hálónak, aki a gyerekkel együtt lakik, és legyen olyan tagja is, aki nem tartozik a szűk családi körhöz. A gyereknek tudnia kell azt is, hogyan kérhet tőlük segítséget.

2. Ismert elkövetők:
Az esetek többségében az elkövetőt ismeri a gyerek. Különösen nehéz megérteni a kisebbeknek azt, hogy egy olyan személy is bánthatja őket, akit ismernek. Az elkövetők többsége hosszú idő alatt nyeri el a gyerekek bizalmát, ezért fontos, hogy a szülők tudjanak arról, ha valaki a gyereküknek ajándékokat ad, azt kéri tőle, hogy közös titkuk legyen, vagy többször szeretne vele kettesben maradni.

3. Ismeretlen elkövetők:
Vannak olyan esetek is, ahol a gyermek nem ismeri az elkövetőt. Fontos ezért a gyereknek alapvető dolgot megtanítani az idegenekről: sose szálljon be idegen autójába (vagy egyedül egy autóba idegennel), sose fogadjon el ajándékot vagy meghívást idegentől, ne menjen el idegennel sehova. Olykor az elkövető "segítséget kér" a gyerektől, hogy mondjuk egy bevásárlóközpontban segítsen neki tájékozódni vagy a játszótéren segítsen megkeresni az elkóborolt kiskutyáját - a szülőknek tudatosítani kell a gyerekben, hogy egy valóban bajban lévő felnőtt sosem a gyerekektől kér segítséget!

4. Segítség:
A gyerekeknek tudniuk kell, hogy vannak olyan szakemberek - tanárok, szociális munkások, ombudsman, gyerekjogi képviselők, orvosok, iskolapszichológus, gyermekjóléti felelős, rendőr - akik a bajban segítséget nyújthatnak, és vannak olyan ingyenes telefonszámok is (pl. a Kék Vonal), ahol tanácsot kérhetnek.

Forrás: csagyi.hu
Fotó: Pixabay