A hiszti az egyik legkellemetlenebb dolog, amit a gyerekek csinálnak. Szülőként tudjuk, hogy a hisztit megerősíteni nem szabad, de akkor mit csináljunk? Miért alakul ki a hiszti és mit tehetsz ellene ha kisebb, vagy ha nagyobb a gyerek? A hiszti az egyik legkellemetlenebb dolog, amit a gyerekek csinálnak. Hát még az milyen kínos, amikor a hiszti mások előtt zajlik! Nem tudjuk, mi fog történni, és még szégyelljük is magunkat, lám, nem tudtuk megnevelni a gyereket - Dr. László Zsuzsa klinikai szakpszichológus írása segít megérteni gyermekünket.

Mindenki tudja, hogy a hisztit jutalmazni, megerősíteni nem szabad, de meddig kössük az ebet a karóhoz? Kezdjünk birkózni, vagy csak nézzük? Egyáltalán miért csinálja, miért nem lehet vele értelmesen beszélni?
 

Hiszti és kezelése kisebb gyereknél

Kicsi gyereknél a kontrollfunkciók még nem alakultak ki. Ez azt jelenti, hogy nem tudja visszafogni magát. Bármilyen inger azonnali reakciót vált ki. Meglát valamit, és azt azonnal meg akarja fogni, meg akarja kóstolni. Ha ebben akadályozva van, akkor kiabál, üvölt.

Tereld el a figyelmét
Sokszor maguk a szülők hozzák fókuszba a nem kívánt dolgot "Ne tépd le a virágot!", "Ne lépj bele a pocsolyába!" – és már meg is történt. Még nincs kontrollja, a "nem" szócskának nincs tartalma a virághoz vagy pocsolyához képest. De éppen emiatt el is tudjuk terelni a figyelmét egy pillanat alatt. "Nézd csak, az a felhő nem egy elefántra hasonlít?"



Azt mondd, amit szeretnél, ha csinálna
Törekedjünk arra, hogy azt mondjuk a gyereknek, amit szeretnénk, ha csinálna.
"Óvatosan hajolunk közel a virághoz, vigyázunk rá mert nagyon törékeny." - Mutatjuk is, hogyan kell csinálni.
"Ezen a jó száraz füvön megyünk, mert ez kemény és jól lehet rajta menetelni."

Olvasd el ezt is!
Dühkitörés és hisztiroham: 9 bevált szülői stratégia, ha a gyereknél kitör a hiszti »

Legyél türelmes
Minden szülő tisztában van vele, hogy a gyereknek időre van szüksége, hogy megtanulja késleltetni vágyainak kielégítését. A kontroll az idegrendszer érettségén is múlik, ezért mutat az önkontroll összefüggést az életkorral. Az emberek nem ugyanazt várják el egy kétévestől, mint egy négyévestől. Legyünk türelmesek. A gyerek fejlődési tempója nem egyenletes és nagy különbségek lehetnek köztük.

Kapcsolódó cikkünk:
Bolti hiszti és nyafogás ellen: Ezt alkalmazd, ha a gyerek nem fogadja el a nem-et válasznak »

Figyelj a gyerek egyéni karakterére, energiaszintjére
Öröklötten, úgynevezett karaktervonásként hozzuk magunkkal azt az energiaszintet, amivel az érzelmeinket fejezzük ki. Azok az emberek, akik nagy erővel nevetnek, zokognak, azok a csalódásukat is erőteljesen élik meg. Jó, ha tudjuk a gyerekeinkről (és magunkról is), hogy ez mit jelent. Nem biztos, hogy annak a gyereknek van nagyobb fájdalma, aki hangosabban üvölt. A gyenge reakciót adó gyereknél a száj legörbülése néha súlyosabb dolgot jelenthet, mint egy ADHD-s gyereknél a hosszan tartó őrjöngés.

De az utóbbinál a gyereknek nemcsak a kontrollt kell tanulnia, hanem az energiaszint szabályozását is, ami talán még nehezebb feladat. Tehát számít a gyerek életkora és a temperamentuma.
 

Hiszti vs önuralom fejlődési szakaszai

A hisztit minden esetben akadályoztatásból eredő frusztráció előzi meg. A gyerek akar valamit és a dolog elérhetetlensége, a tehetetlenség indulati reakciót vált ki belőle, éppúgy, mint a felnőttnél. Jó esetben a felnőttnek már létezik valamilyen módszere önmaga lehűtésére, figyelme elterelésére. De minél erősebb a vágy, vagy minél tehetetlenebbnek érzi magát valaki, annál nehezebben megy a kontroll még a felnőttnek is.

Gondoljunk csak arra, amikor a gyerek hisztizik. Előfordulhat, hogy a szülő saját tehetetlenségében össze-vissza beszél, kiabál, vagy elvesz, megtilt valamit mérgében, gondolkodás nélkül. Amivel inkább csak hergeli a gyereket, nem pedig megnyugtatja.

Ha türelmesen alakítgatjuk a gyerek önuralmát, önkontrollját, akkor
- kisiskoláskorban már inkább a verbális agresszió és a megsértődés a jellemző
- kiskamaszkorban az ajtócsapkodás, dühöngés, "Bezzeg más családokban sokkal jobb" típusú önsajnálat jön elő
- kamaszkorban a "Hagyjál békén, mi közöd hozzá?!" típusú elutasítás a jellemző
A fejlődés, az idegrendszeri érés lépcsőfokain mindenkinek végig kell mennie. A kérdés csak az, hogy közben ki mit tanul.

Kapcsolódó cikkünk:
Mit tegyél, ha a kamasz állandóan vitázik, mindenbe beleköt és nem ismeri el, ha hibázik? »

Ha kiéli a gyerek az indulatait, az nem segít neki!
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az indulatos gyereknek segít, ha kiélheti az indulatait. Akinek ezt tanítják, az ezt tanulja meg, nem pedig a kontrollt. Számára az indulat kimutatása lesz a helyes viselkedés. Nem is fogja érteni, ha egyszer csak azzal állunk elő, hogy miért nem kontrollálja magát.

Mint ahogy sok szülőtől hallottam már, hogy "Én ilyen vagyok, gyorsan eljár a kezem." "Ami a szívemen, az a számon." Meg is szoktam kérdezni, hogy most valóban ahhoz várnak segítséget, hogy a gyerek érettebb viselkedést mutasson, mint amire a szülei képesek?
 

Így tudod szülőként segíteni a nagyobb gyerekben a kontroll kiépülését

1. Észlelje a feszültséget
Első lépésben beszéljünk a gyerekkel arról, hogy honnan tudja felismerni, amikor kezd nőni benne a feszültség. Például a feje vörösödik, a szívverése gyorsul, szorítást érez a gyomrában vagy a mellkasában - segítsük neki felismerni.

Akár egy ötös skálán a nyugodt vagyok (1) robbanok (5) között képzeletben jelölheti a feszültség mértékét. Egy-egy feszült helyzet vagy hiszti után is megbeszélhetjük, hogy ez most szerinte hány pontos volt.



2. Módszerek-ötletek, hogy megnyugodjon
Ha a gyerek már képes a feszültségét észlelni, akkor lehetőségünk nyílik a következő lépés megtanítására. Olyan ötleteket gyűjtünk egybe a gyerekkel, amik képesek megnyugtatni. Ez lehet egy lista, de lehet egy nyugi zsák is, amiben dolgokat gyűjthet össze. Beletehet plüsst, homokórát, legót, kártyát, papírt, ceruzát, kirakót, pörgettyűt, gyurmát stb. Arra irányítjuk a gondolkodását, hogy keresse azokat a dolgokat, amik megnyugtatják.

Kapcsolódó cikkünk:
Ha hisztizik, dühöng, értetlen a gyerek: Így használd a pozitív gyereknevelés módszereit, hogy szót érts vele »

3. Dicsérd meg, ha sikerül uralkodnia az indulatain
Ha megértéssel fordulunk a nehézségei felé és segítséget kínálunk, de engedjük, hogy aktív részese legyen saját problémáinak megoldásában, akkor lelkes lesz. Hálás lesz a segítségért. Mi pedig ne fukarkodjunk a dicsérettel.

De ne azt mondjuk, hogy "Ügyes voltál!", hanem pontosan és konkrétan fogalmazzunk. "Amikor a tesód elvette a játékodat, láttam, hogy otthagytad és elővetted a nyugi zsákod. Büszke vagyok rád! Mekkora önuralmat mutattál!" Használjuk az önuralom, önkontroll kifejezéseket, amikor csak lehetséges a pozitív visszajelzés.

Olvasd el ezt is!
Hogyan kell jól dicsérni a gyereket? Vekerdy Tamás gondolatai a szülői dicséretről »

4. Beszéljétek át, mi történt
Az eseményt követően, nyugodt körülmények között beszéljük át, hogy mi történt. Segítsünk, hogy a gyerek megtanulja érzelmeit leírni, ki tudja fejezni, ha valami rossz neki. Miből veheti észre, hogy kezd feszülté válni, vagy csalódottá, frusztrálttá. Hogyan nyugtathatja meg magát.

Kapcsolódó cikkünk:
Így tanul meg jól beszélni, beszélgetni a gyerek »

Ügyeljünk rá, hogy a jó részeket emeljük ki, azt hangsúlyozzuk, amit jól csinált, minden másban vigasztaljuk. "Ne keseredj el, legközelebb jobban fog menni! De már most is olyan sok mindenre tudsz figyelni és képes vagy megállítani magad."

Forrás: Facebook/Dr. László Zsuzsa pszichológus
Fotók: Freepik/serhii_bobyk