Lassan a vakáció félidejéhez érünk. Már biztosan mindenki kipihente a fáradalmakat. A szülőket pedig a következő tanév indulása kezdi foglalkoztatni.
Mindenekelőtt a tanszerek beszerzése
Jó, ha nem hagyjuk az utolsó időkre.
Hamarosan megjelenik a hipermarketekben a tanszerek óriási választéka. Kedvező ár és nagy választék jellemző rá, de ez nem minden. Nem mindegy, hogy milyen tanszereket veszünk a gyerekeknek, főleg 1. osztályban.
Tudom, hogy sokszor az olcsóság a fontos, főleg, ha több gyerek is van a családban, de "olcsó húsnak híg a leve".
Az olcsó írólapok vékonyak, szürkék, fényesek, csúszik rajta a ceruza. Nem csábítanak rajzolásra, az első radírozástól gyűrődnek. Ugyanez a helyzet a füzetekkel is. Márpedig egy elsős mereven, nyomatékosan ír még, jó tartású papírra van szüksége.
A vízfestéknél is fontos a minőség. A túl olcsó festékeknek nincs színe. Halvány vizes foltot hagynak csak. A színkeverés lehetetlen velük.
Külön említést érdemel a leendő 1. osztályosok felkészítése az iskolára
Ők még nagyon várják az iskolakezdést. Fontos, hogy örömmel és megfelelő nyomatékkal, egyetértésben történjen a családokban a felkészülés.
Mivel készüljön egy leendő elsős?
Tanulással semmiképp. Sem olvasni, sem különösebben számolni nem kell megtanulnia. Ez az iskola feladata lesz majd.
Viszont lehet olyan otthoni feladatokat adni neki, ami könnyű, de a kitartását fejleszti. Amire hosszabb ideig kell figyelnie. Rakosgatás, rendezgetés, mesehallgatás, gyöngyfűzés, stb.
Ami viszont nagyon fontos és otthon is lehet fejleszteni, az az irányok stabil megtanulása.
Néhány példa:
• Saját testén megmutatni, játszani. Pl. tedd a jobb kezed a bal válladra, a bal kezeddel fogd meg az orrod.
• Játék közben. Pl: tedd a babát a maci jobb oldalára, rúgd a labdát a bal oldali fához. Stb.
• Rajzolj egy fát, balra tőle virágot, jobbra labdát, fölé madarat. Stb.
• Rajzoljunk nyilakat, és a gyerek olvassa le: jobbra, balra, föl, le,...sokat.
• Diktáljunk neki mi nyilakat. Rajzolj: jobbra, le jobbra, fel nézzen......stb.
Az a kisgyerek, aki az irányokat stabilan tudja, gond nélkül tanul meg olvasni.
Ebben sokat segíthetünk nekik játékosan, szórakozva.
Lelki felkészítés
Nemcsak tárgyilag kell készülni az iskolára, hanem lelkileg is. A kisgyerekre nagy próbatétel vár. A szülők kötelessége megerősíteni, felvértezni őket.
• Beszélgessünk a gyerekekkel az iskoláról minél többször, de mindig pozitívan. El is lehet menni arra felé, ismerkedni az útvonallal. Fontos, hogy könnyítsük meg a gyerekeknek a kezdést.
• Üljön le a család - ez fontos, mert akkor van jelentősége -, és beszélgessenek, mint a felnőttek. Meséljék el, hogy mostantól az ő kis óvodásuk is komoly iskolás lesz, akinek fontos feladata lesz. Belép az életében a kötelesség. Úgy, ahogy anyu és apu is dolgozik, neki a tanulás lesz a dolga. Amit nem lehet abbahagyni és könnyedén venni. Mert mindenki tanult: a nagyszülők is, az ismerősök is, a híres emberek is. Mert csak akkor tudunk boldogulni a világban. És az egész család reméli, hogy Ő jól fog tanulni, rendesen viselkedik, és szorgalmas lesz. Persze, ha valami nehéz lesz, segíteni fognak, ők ott állnak majd mindig mellette, de bíznak benne, hogy Ő egy ügyes gyerek, és nem lesz semmi gond. A család büszke lesz majd rá, és meg is fogják jutalmazni.
Valami hasonló szöveggel, beszélgetéssel mindenképpen motiválni kell a gyerekeket. A gyerekek a szüleik, és a tanító néni kedvéért bármit megtesznek. Később pedig tudatossá válik, hogy nem a más kedvéért kell tanulni és jól viselkedni, hanem a saját érdekében.
A nagyobbak
Ők még ráérnek ismételni, de a kötelező olvasmányokat mindenképpen olvassák!
Másrészt vállaljanak otthon minden nap valamilyen hasznos tevékenységet, amivel besegítenek a család életébe, és az ő kötelességtudatuk is edződik.
Ne folyjon szét az idejük!