Hova fordulhat a szülő, ha a bölcsődében, óvodában testileg vagy lelkileg bántalmazzák a gyermekét? Hogyan szól az erre vonatkozó jogszabály? Mennyi időn belül kötelező válaszolni az intézményvezetőknek? Cikkünkben a bölcsődei, óvodai bántalmazás következményének jogi lehetőségeit járjuk körül. - Az én kisfiamat tettlegesen bántalmazta az óvónő - kezd bele régi történetük felelevenítésébe, egyik kedves olvasónk, Éva, aki a Facebookon is közzétett óvodai gyermekbántalmazás cikkünk kapcsán szaggatta fel a rég begyógyult sebeket. - Ráadásul abban az időben veszítettük el az apjukat. Tomboltam a dühtől, amikor kiderült, hogy mit művelt az óvónő a gyerekemmel. És nagyon fájó, hogy mindenki tudta: az óvodapedagógus angyali kinézete mögött egy pszichopata lélek lapul.

- A dadus végignézte, ahogy a folyosó kövén végighúzza kisfiamat a csuklójánál fogva, közben nagyokat a popsijára csap, és durván belöki egy sarokba. A dadus dermedten nézte, de nem lépett közbe. Akkor fakadt csak ki, amikor másnap megmutattam neki a kisfiam belilult csuklóját, és a gyerek bőrén éktelenkedő lila ujjlenyomatokat. A fiam hónapokig nem beszélt, és nem akart többé oviba járni. Szerencsére végül jött egy új óvó néni, aki egy pszichológussal és velem közösen, át tudta segíteni a kisfiamat a nehézségeken - meséli az anyuka.

A lelki bántalmazás nagyobb kárt tud okozni, mint a testi fenyítés
A fenti megtörtént eset szélsőséges történet, ami szerencsére ma már csak ritkán fordul(hat) elő. Többek között a közösségi oldalak adta nyilvánosságnak, a felvilágosultabb szülőknek, az újfajta, gyermekközpontú nevelési szemléletnek és a megreformált gyermekvédelemnek köszönhetően egyre ritkábban lehet ilyen mértékű tettlegességről hallani.

Sokszor nem is fizikai bántalmazásról van szó, amikor az óvodai bántalmazás szóba kerül. Bujdosó Balázs országos igazságügyi gyógypedagógus és pszichológus szakértő korábbi cikkünkben elmondja: a lelki bántalmazás, kiabálás, megszégyenítés, megfélemlítés, terrorizálás sokkal nagyobb kárt tud okozni a kisgyerek lelkében, mint a testi. És sajnos a bántalmazás jeleit a szülő gyakran észre sem veszi, legfeljebb csak gyanakszik. Ezért is nagyon fontos kérdés, hogy mit tehet a szülő, ha ilyet tapasztal. Korábbi cikkünket és a szakember véleményét itt olvashatod »

Cikkünkben ezúttal az bölcsődében, óvodában történő gyermekbántalmazás következményének jogi lehetőségeit vesszük sorra, nem pedig a pszichológiai vonatkozását. Azt, hogy milyen konkrét jogi lépéseket tehet a szülő, ha kiderül, hogy a bölcsődében vagy az óvodában fizikai vagy lelki erőszak alá esik egy kisgyerek. Hova lehet ilyenkor fordulni? Mit lehet az intézmény vezetőjétől jogosan elvárni? Az EMMI jogásza válaszol.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) foglaltak alapján a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, lelki erőszakkal – szembeni védelemhez.

Bölcsőde - a gyermekjogi képviselő nevét kötelezően ki kell függeszteni

A gyermeki jogok védelme minden bölcsődében, mint a gyermekvédelmi rendszer intézményében dolgozó szakembernek kötelessége. A bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő a Gyvt. szerinti tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.  

A Gyvt. alapján a bölcsődei felvétel során a szülőt tájékoztatni kell az intézmény házrendjéről, a panaszjoga gyakorlásának módjáról, a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról és erről az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője köteles a tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni.

A jogszabály alapján tehát, a bölcsődében az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórumot (lásd Gyvt. 35-36 §.), - melynek tagjai között az ellátásban részesülő gyermekek szüleinek választott képviselői is helyet foglalnak, - kell működtetni. A bölcsődének biztosítani kell a gyermek szülője, törvényes képviselője részére, hogy megismerjék a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját, ezért minden bölcsőde átadójában ki kell függeszteni a gyermekjogi képviselő nevét és elérhetőségét.

Hova fordulhat a szülő, ha a bölcsődében bántalmazzák a gyereket?
Amennyiben a gyermek szülője, vagy törvényes képviselője azt vélelmezi, hogy a bölcsődében a kisgyermeknevelő testileg, vagy pszichésen bántalmazza gyermekét, a bölcsőde házirendjében foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdek-képviseleti fórumnál a gyermeki jogok sérelme esetén.

A gyermek szülője, törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz is fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A szülő, törvényes képviselő a gyermek bántalmazása esetén jelzéssel élhet a család és gyermekjóléti szolgálat felé, de hatósági eljárást is kezdeményezhet a gyámhatóságnál.

A gyermekjogi képviselő a gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője felkérése alapján eljár a panasz kivizsgálásában.
 

Óvoda - hogyan teheti meg panaszát a szülő?

Az óvodában, mely köznevelési intézmény, a gyermekbántalmazásra kiterjedő panaszban alapvetően az alábbi köznevelési elvek érvényesítésére kell figyelemmel lenni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján:

• A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak, továbbá
• A nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban neveljék a gyermekeket.
• Az óvoda egészségfejlesztési programjában nem csak rögzíteni, hanem a végrehajtásban is érvényesíteni azokat az alapelveket, amelyek szerint a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell, fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való joga érvényesítésére, azon belül a gyermekek bántalmazása megelőzése érdekében tett intézkedésekre.

Főszabály szerint, a köznevelési intézmény törvényes és szakszerű működéséért az intézmény vezetője, az intézmény törvényes működtetéséért az intézmény fenntartója a felelős hatáskörben eljáró, amelynek megvalósulását az Nkt. szerint felhatalmazás alapján ellenőrizni is jogosult. Panasz esetén ezt a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján is köteles megtenni.

Szóban vagy írásban emeljen panaszt a szülő?
A bántalmazás felmerülésekor az esetek feltárására előírt eljárás és annak eredményeként megtett intézkedések jogszerűsége vizsgálható.
Ha a szülő a bántalmazás vélelmét jelzi az óvodavezető felé, úgy arra az óvodavezetőnek vizsgálatra alapozottan reflektálnia kell.

Amennyiben a szülő a panaszát szóban terjeszti elő, azt az óvodavezető köteles írásba foglalni. A leírtakat a szülő részére át kell adni úgy, hogy az óvoda irattári példányán az átvételt aláírásával igazolja. A panasz alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírt iratkezelési és ügyintézési szabályokra is figyelemmel ellenőrizhető, hogy:

1. megkezdődött-e a gyermekkel kapcsolatos ügyben a kivizsgálás az óvodavezető részéről,
2. annak milyen dokumentációi állnak fenn,
3. azok eredményeként milyen intézkedéseket tett,
4. betartotta-e a határidőket a tájékoztatás, az intézkedések vonatkozásában,
5. kiderült-e, hogy mi váltotta ki a konfliktust,
6. történt-e és mi történt annak rendezésére,
7.  mi vezette a pedagógust a gyermek iránti ellenérzéshez, vagy a panasszal vélelmezett gyermekbántalmazáshoz.

Az ellenőrzés eljárásában vizsgálandók az ügyben született jegyzőkönyvek, feljegyzések, döntések, értesítések, mint a tanügyigazgatáshoz, az intézmény törvényes működéséhez szükséges dokumentumok, amelyek összefüggései, vagy egymásnak ellentmondásai egyértelműen rámutathatnak a történtekre, vagy feltárhatnak tovább vélelmezhető eseményeket, vagy meg nem tett intézkedéseket, hanyag ügykezelést, jogszerűtlen döntést, hatásköri túllépést, vagy alátámaszthatja a jogszerű eljárást, jogszerűen meghozott döntést.

A bántalmazás ügyében törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálandó az is, hogy az óvodapedagógus munkájának ellenőrzése milyen rendszerességgel valósul meg, hogy azoknak milyen eredményei voltak, hogy rendkívüli esetben a tárgyhoz kapcsolódóan külön szempontrendszer felállításával történt-e szakmai ellenőrzés és annak mi volt az eredménye. Ellenőrizendő ezen belül, hogy az óvodapedagógus írásban nyomon követi-e a gyermekek fejlődését és az adott gyermek fejlődése érdekében milyen módszereket, eszközöket alkalmaz, azt milyen tevékenységekben szervezi, mire helyezi a hangsúlyt.  

Ezen eljárásban fel kell tehát tárulnia a nevelőmunka folyamatában megvalósuló pedagógiai attitűdnek, a vezetői intézkedéseknek - köztük a szükség szerint elvárható speciális szakmai segítséget alátámasztó intézkedéseknek -, vagy éppen ellenkezőleg, azok elmaradásának.

Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az egyenlő bánásmód követelményére is, ami szerint a köznevelésben minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy a vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön a vele azonos színvonalú ellátásban, bánásmódban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.

A vizsgálat eredményétől függetlenül nem kizárt a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetősége, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítására.

A szülő tehát először mindenképpen az óvoda vezetőjéhez, ha annak ellenőrzése eredményével nem ért egyet, akkor az óvoda fenntartójához fordulhat a bántalmazás kivizsgálása érdekében, de büntetőeljárást is kezdeményezhet az érintett óvodai alkalmazottal szemben.

Fotó: enpareja.com