Mi mindent állapít meg a szülész a szülés előtti méhszájvizsgálat során? Honnan tudhatjuk, hogy a vajúdási szakasz végénél tartunk, és közeledik a kitolás? Milyen alternatív módszerekkel állapítható meg otthon, hogy ideje a kórházba indulnunk? Hasznos ismeretek, amiket minden szülés előtt álló várandós kismamának tudnia kell.
A vajúdást a magzat megszületéséig két fő szakaszra oszthatjuk. Az első a tágulási szak, ezalatt maximálisra tágul a méhszáj és létrejön a szülőcsatorna, ami szabad utat jelent a magzatnak a megszületéshez. A második szakasz a kitolási szak, ekkor végighalad a magzat a szülőcsatornán, majd az utolsó fájásnál a világra jön.
Vajúdás - akár egy teljes napig is eltarthat
Az egyik legfontosabb feladata a szülésznek és a szülésznőnek, hogy tudatosítsa a kismamában, hogy legtöbbször mindkét szakasz jóval tovább tart, mint a filmekben. A tágulási szak átlagosan 11-19 óra, és az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (ACOG) szerint első babánál a kitolási szak 2 órás hosszúságon belül normális. Vagyis az első valódi fájástól még akár majdnem egy egész nap is eltelhet a kicsi megszületéséig. Annak megítélésére, hogy a vajúdás ezen szakaszokon belül hol tart, a legkönnyebben alkalmazható vizsgálat a belső vagy más szóval a méhszájvizsgálat.
Méhszájvizsgálat – megmutatja, hogy milyen messze vagyunk még a szüléstől
A vajúdás alatt végzett méhszájvizsgálat mindig kellemetlen valamennyire, nem beszélve arról, hogy sok kismama számára zavarba ejtő, sőt kínos - ez nem is kérdés. De ez a módja annak, hogy a szülész orvos vagy a szülésznő meg tudja ítélni, hogy milyen messze van még a kismama a szüléstől, amellett hogy tapintani tudja a magzat fejének a helyzetét. Mivel mindenkinek más a fájdalomtűrő képessége, van, aki rosszabbul éli meg a vizsgálatokat. Ilyen esetben ezt érdemes jelezni a vizsgálat előtt, hogy a szakember a tőle telhető legnagyobb óvatossággal végezhesse azt el.
A méhszájvizsgálattal több dolgot meg tudunk állapítani, például a méhszáj nyitottságának mértékét. Ez a tágulási szak kezdetekor mért 1 centimétertől a kitolási szak előtt mért 10 centiméterig vagy 1 ujjnyitól 4 ujjnyiig terjedhet. A méhszáj helyzete szintén sokat elárul, a vajúdás elején még a magzat feje mögött van, majd az idő előrehaladásával egyre előrébb kerül.
A vizsgáló azt is érzi, hogy a magzat feje mennyire illeszkedett be illetve haladt át az anyai medencén, és egy bizonyos tágulási fokon túl már azt is, hogy a magzat feje milyen pozícióban van. Az is kiderül, ha megreped a magzatburok, és folyik a magzatvíz, vagy a méhszájtágulás illetve egyéb - esetleg kóros - tényező miatt hüvelyi vérzés áll fenn.
Szabad-e nemet mondani a méhszájvizsgálatra?
A vajúdás alatt végzett méhszájvizsgálatok száma függ a vajúdás hosszától, például egy szülésindításnál hosszabb vajúdásra és több vizsgálatra számíthatunk. Ugyanakkor ez az adott kórházban bevett gyakorlattól is függ, de körülbelül 2 óránként egyszer számolhat vele a kismama.
Többekben felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e nemet mondani a méhszájvizsgálatra. A válasz természetesen igen. Ellenben a vizsgálat által nyújtott sok hasznos információból tudja a szakember megállapítani, hogy milyen ütemben halad a szülési folyamat, van-e esetleg valamilyen komplikáció, ami akadályát képezné egy normál, hüvelyi szülésnek. Ha valaki vonakodik attól, hogy beleegyezzen a vizsgálatba, a fentieket mindenképpen érdemes mérlegelnie.
ALTERNATÍV MÓDSZEREK
Minél kevesebbet beszél a kismama, annál közelebb áll a szülés végéhez
A méhszájvizsgálaton kívül még több külső jelből, tünetből is következtethetünk arra, hogy “hogy állunk, merre tartunk”.
Az első ilyen a kismama beszédkészsége. A vajúdás elején a fájások alatt még láthatóan jobban tud kommunikálni, fájásszünetekben akár még nevetgélhet, viccelődhet is. Ahogy erősödnek a fájások, úgy vesz egyre kevésbé tudomást a külvilágról, kitolási szakra sokan szinte egy “magasabb tudatállapotba” kerülnek, és vannak, akik ezt spirituális élményként élik meg. Általánosságban minél kevesebbet beszél a kismama, annál közelebb van a kitolási szakhoz. Ilyenkor akaratlanul is különböző hangokat adhat ki, ami által még jobban tud összpontosítani a fájások ritmusára. Természetesen ezt is személyre szabottan kell kezelni, van, aki hangosabb, más egy szó nélkül csinálja végig a szülést, vagyis a kismama személyisége a meghatározó, és ennek tükrében kell értékelni a látottakat, hallottakat.
Egy irracionális reakció is sokat elárul. Az olyan mondatok, mint például az “Azonnal haza akarok menni!”, a “Császármetszést szeretnék most rögtön!” vagy “Én most aludni szeretnék, nagyon elfáradtam!”, mind olyan jellegű megnyilvánulások, amelyek már azt jelzik, hogy közeledik a vajúdás vége.
Szegycsont és „melltartó-vonal” közötti távolság is sokat elárulhat
Ismertek még olyan rendhagyó módszerek, amikről sokat olvashatunk külföldi szülészeti vagy dúla honlapokon és blogokon, de a jól bevált méhszájvizsgálatnak köszönhetően a kórházi gyakorlatban kevéssé terjedtek el.
Az egyik ilyen módszer a méh legfelső pontja és a szegycsont vagy “melltartó-vonal” közti távolság mérése. A vajúdás elején még 5 ujjunk is befér a kettő közé, a vajúdás alatt a méh összehúzódásainak köszönhetően ez a pont egyre feljebb tolódik, és a kitolási szak előtt ez a távolság már csak egy ujjnyi. A leírások szerint, amikor már csak három ujjunkat tudjuk betenni, érdemes elindulnunk a kórházba, mert ilyenkor már legalább 5 centiméterre kitágult a méhszáj.
Hüvelyváladékból is következtetni lehet a kitolási szakasz közeledtére
Hasonlóan alternatív módszer a hüvelyváladék mennyiségének és minőségének értékelése. Eszerint a méhszáj 2-3 centiméteres tágultságánál egy nagyobb mennyiségű, 10-20 ml vérrel festett nyákos váladék távozik, majd 8 centiméteres tágultsági foknál ez megismétlődik, ekkor már közel van a kitolási szak.
Lila vonal vizsgálat – szintén jelzi a szülés végét
A harmadik módszer az ún. purple line (lila vonal) vizsgálat, amelynél a vizsgált vonal a végbélnyílásnál kezdődik, a farpofák között folytatódik felfelé, és a keresztcsont kezdeténél végződik. Egy 2010-es külföldi vizsgálatnál ez a vonal a szülő nők 76%-nál felismerhető volt, általában 3-4 centiméteres tágultságnál jelent meg, és 7-8 centiméteres tágultságnál volt a legkifejezettebb. A vajúdás elején még csak 1 centiméter hosszú, a vajúdás előrehaladtával viszont 10 centiméteresre nő, és ez alapján következtethetünk a méhszáj tágultságára. A jelenlegi álláspont szerint a lila vonal kialakulása hátterében a magzati fejnek a keresztcsont környéki erekre gyakorolt nyomóhatása áll, a vonalat fedő vékony bőr alatt pedig a tágult erek tűnnek át. Minél lejjebb süllyed a magzati fej, annál nagyobb az erekre gyakorolt nyomás, és annál jobban látszik a lila vonal.
Tájékozódjunk minél többet az előttünk álló szülés folyamatáról
Az imént felsorolt alternatív módszerek mind felhasználhatóak a vajúdás megítélésénél akár a szakember, akár a kismama részéről. Van, amelyik pontosabb, mint a másik, de általánosságban elmondható, hogy egyik sem éri el a klasszikus méhszájvizsgálat precizitását.
Egyes esetekben viszont hasznosak lehetnek, például ha a kismama azt szeretné otthon eldönteni, hogy ideje-e elindulnia a kórházba.
Az elmúlt években nemzetközi szinten is elindult a szülészetben egy szemléletváltás egy várandós és családközpontú szülészet irányába, amikor a szülés alatt a középpontban a szülő nő igényei állnak. Ennek tükrében az alternatív, kevésbé invazív vagy kellemetlen vizsgálatok és beavatkozások keresése és tesztelése, bevált módszereknél az azokra történő áttérés, gyakorlatba történő átültetés lehetőségének megadása nagyon fontos. Legalább ennyire alapvető, hogy ezeket megismertessük a várandósokkal, ugyanis a szülőszobával, szüléssel kapcsolatos félelmek eloszlatásánál az egyik lépés a megfelelő ismeretek bővítése.
Szerző: dr. Oláh Orsolya
Fotó: Freepik
<