B-vitamin - miért fontos a szervezet számára?
A vitaminokat zsírban és vízben oldódó csoportra oszthatjuk. A vízben oldódó vitaminok közé tartozik a B-vitamin csoport, vagy más szóval a B-komplex. Ez a név abból ered, hogy a B-vitaminnak tartott anyag nem egységes, hanem több (mai tudásunk szerint 11) biológiailag aktív komponens elegye. Magukban a táplálékokban is több komponens található meg együtt, a sörélesztőben például mindegyik. Ezeket az alkotórészeket vagy számokkal különböztették meg egymástól (például B1), vagy kémiai szerkezetük alapján nevezték el (például folsav).
A B-komplex vitaminjai segítenek fenntartani az idegek, a bőr, a szem, a haj és a máj egészségét, valamint egészséges izomtónust, gyomor-bél és agyműködést garantálnak. Koenzimekként segítenek az enzimeknek kémiai reakciókba lépni más anyagokkal, valamint részt vesznek az energiatermelésben. Ezek közük különösen fontos a B12 vitamin.
B12 vitamin
A B12 vitamin (kobalamin) elengedhetetlen a központi idegrendszer működésében, valamint a vérképzés folyamatában. Kémiai elnevezése onnan származik, hogy központi helyen egy kobaltiont tartalmaz. A DNS és RNS szintézis során társenzimként működik, így szerepe van a fehérje-és nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjében és a vörösvérsejt képzésében. A sejtekben zajló alapvető biokémiai folyamatokat B12 vitamin szint és a folsav szint együttes alakulása is nagymértékben befolyásolhatja, ez a várandósság szempontjából is különösen fontos.
Alacsony B12 vitaminszint folsavhiányt eredményez
Csak mikroorganizmusok képesek előállítani, a növényevő állatok beleikben lévő baktériumok termelik meg. Az emberi vastagbélben lévő bélbaktériumokban is termelődik, de az onnan sajnos nem tud felszívódni, így az embernek külső bevitelre van szüksége. Szinte csak állati eredetű táplálékokban található meg, mint például sertés-, marhamáj, tejtermékek, tojás. A legtöbb B-vitamin komponenssel ellentétben több évre (körülbelül 4-5 évre) elegendő készletet raktározunk el belőle, így a vízben oldhatóság ellenére a klinikai hiánytünetek több év után lépnek fel. Ezek a legfőbb hiánytünetek a vészes vérszegénység (anémia pernicióza) és a visszafordíthatatlan idegkárosodás (irreverzibilis neuropáthia). A vészes vérszegénység hátterében a DNS szintézis leállása áll, mely először a leggyorsabban osztódó vörösvérsejteket érinti. Az idegkárosodás oka, hogy B12 kell ahhoz is, hogy az idegsejtek hosszú nyúlványait bevonó velőshüvely fehérje- és zsírszerkezetének felépítése megtörténhessen.
A folsav sejtekbe történő felvételéhez is B12 vitaminra van szükség. Így érthető, hogy B12 hiány esetében a sejtek megfelelő mennyiségű folsavbevitel mellett is folsavhiánnyal küzdenek. Ennek következtében B12 pótlás hatására a folsav látszólagos hiánya folsav adása nélkül is megszűnhet.
Új felfedezések a B12 vitamin körül
Sok hétköznapi tünetünk hátterében B12-vitaminhiány áll
Az utóbbi években az eddigi ismereteken túl több más szempontból is górcső alá került ez a vitamin.
Az egyik felfedezés, hogy bár a kifejezett hiány ritka, a szubklinikai hiány okozta változások annál gyakoribbak, és sok banális tünet hátterében (például középkorú- és időskorúak krónikus fáradtsága, memóriazavarai, depresszív tünetei) is a B12 vitamin hiánya áll.
B12 vitamin hiánya kihat a szellemi teljesítőképességre is?
Ez azzal magyarázható, hogy viszonylag rossz a felszívódása, nem jut át egyből a vékonybél nyálkahártyáján, mint a többi vitamin. A felszívódásához egy a gyomornyálkahártya által termelt intrinsic nevű faktorra és egészséges gyomor- és peptikus emésztési folyamatokra van szükség, és ezek a termelődése/működése az életkorral vagy refluxra szedett egyes gyógyszerekkel csökkenhet. A hosszú távú elégtelen felszívódás mellett az idegsejteket védő velőshüvely pusztulni kezd, így a szubklinikai hiány valóban produkálhat szellemi hanyatláshoz hasonló, és indokolatlan állandó fáradtsággal járó tüneteket. Jelenleg is számos kutatás zajlik a B12 hiány kognitív teljesítőképességre gyakorolt hatását vizsgálva.
Előzd meg a daganatos, szív- és érrendszeri megbetegedéseket B12-vel!
A B12 két másik aspektusát is elég intenzíven vizsgálták az utóbbi években. Az egyik a vitaminnak a cardiovascularis megbetegedések csökkentésében, a másik a rákos megbetegedésekben betöltött szerepe.
B12 hiányában egy aminosavnak, a homociszteinnek megnő a mennyisége a vérben, és ez az erek falában lerakódva érelmeszesedést okozhat. Mivel egyes genetikai enzimdefektusokban a kórosan magas homociszteinszint mellett a betegek gyakrabban betegednek meg szív- és érrendszeri betegségekben, felmerült a kérdés, hogy a B12 hiánya miatt emelkedett homociszteinszint szintén ezen megbetegedések nagyobb arányával járhat. Az eddigi kutatások elég ellentmondásosak, így ez az összefüggés nem egyértelmű.
Felmerült az onkológiában is a szerepe. Több vizsgálat eredménye szerint a B12 pótlása csökkenti bizonyos rosszindulatú daganatok kockázatát, más eredmények viszont óvatosságra intenek. Úgy tűnik, hogy a daganatok kialakulásának a kockázatát csökkenti, de a már létrejött tumor növekedését vagy az áttétképzést szignifikánsan növeli, így ez a kérdés sem lezárt még.
B12 vitamin - miért fontos a babát tervezőknek, kismamáknak?
És végezetül fontos áttekinteni a szülészeti-nőgyógyászati kérdéseket.
Mit okoz a B12 vitamin hiánya a várandós kismamáknál?
Az idegcsőzáródási (velőcsőzáródási) rendellenesség az egyik leggyakoribb súlyos fokú magzati fejlődési rendellenesség. Agy- és koponyahiányt, valamint nyitott gerincet okozhat, mivel az agy és a gerincvelő is az idegcsőből alakul ki. Bár a folsav magzati velőcsőzáródásban betöltött szerepe jól ismert, és a folsav pótlása várandósság előtt és alatt már szinte rutinná vált, több vizsgálat is felvetette az alacsony B12 vitaminszintnek és a következményes magas homocisztein szintnek is a szerepét idegcsőzáródás, emellett korai vetélés, alacsony születési testsúly vagy például koraszülés esetén. Emellett alacsony B12 mellett a folsav sem tud felszívódni megfelelően, mint azt fentebb már leírtuk. Ezek miatt érdemes a megfelelő B12 bevitelre is odafigyelni.
Mennyi a napi javasolt mennyiség?
Bizonyos vizsgálatok szerint a napi javasolt minimális (NRV) B12 bevitel teljesítése mellett is B12 vitaminhiányban szenved a populáció körülbelül 10-20%-a, és ez az arány a várandósság alatt csak nő. A jelenleg javasolt napi 2,5 ug bevitelhez képest a vizsgálatok alapján B12 hiány esetén minimum napi 4-10 ug B12-re van szükség, hogy a vitamin szintje fokozatosan rendeződjön.
Már a babatervezése idején el kell kezdeni szedni
Mivel a B12 szint helyreállása időbe telik, javasolt már várandósság előtt a B12 (esetleg még homocisztein) vérszint vizsgálata, ha ez nem elérhető, akkor a javasolt napi B12 bevitel duplájára, háromszorosára történő emelése.
Nagyon fontos pluszadat, hogy a szájon át szedhető antidiabetikum metformin, melyet napjainkban egyre több policisztás ovarium szindrómás (PCOS) páciens szed a fogamzás elősegítése céljából is, rontja a B12 felszívódását, ennek a betegségcsoportnak a B12 hiány kockázata majdnem háromszoros az egészséges várandósokéhoz képest.
Mivel a bonyolult felszívódás miatt a B12 aktív felvétele körülbelül 6 óránként 1-2 ug és egy ezt kiegészítő 1% körüli passzív felvétel egy 500 ug-os bevitelből is csak 5 ug-ot jelent, egy metformint szedő PCO-s várandós nyugodtan szedhet napi 500 ug-ot is táplálék-kiegészítésnek.
Az eddigieket összefoglalva a B12 vitamin és a folsav sejt-biokémiai folyamatainak kiterjedt vizsgálata számos új összefüggésre világított rá. A közeli jövőben valószínűleg a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a szellemi teljesítőképesség fenntartásában, illetve a demenciák megelőzésében; valamint az optimális csontsűrűség fenntartásában új szerepe lehet a B12 vitaminnak, a folsavnak és a B vitamincsoport további tagjainak.
Szerző: Dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyász
Fotó: Rawpixel