Melyek az influenza tünetei? Hogyan lehet megelőzni az influenzát? Mennyi idő után biztosít védettséget az influenza elleni oltás? Miért kell évente megismételni az oltás beadását? Vannak-e a vakcinának mellékhatásai? Fertőződhet-e a már beoltott személy? ÁNTSZ tájékoztatás. Melyek az influenza tünetei? Hogyan lehet megelőzni az influenzát? Mennyi idő után biztosít védettséget az influenza elleni oltás? Miért kell évente megismételni az oltás beadását? Vannak-e a vakcinának mellékhatásai? Fertőződhet-e a már beoltott személy?

Melyek az influenza tünetei?
Az influenza hirtelen kezdődik, és a leggyakrabban észlelt tünetei:
- magas láz,
- hidegrázás,
- köhögés,
- torokfájás,
- orrdugulás,
- nátha,
- izomfájdalom,
- fejfájás,
- fáradtság.

Idősek és immunhiányos betegek esetében esetenként nem jelentkezik láz. A légúti tünetek mellett néha gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap.

Ki a leginkább veszélyeztetett?
Az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. Szövődmények is előfordulhatnak bárkinél. A megbetegedés szempontjából a gyermekek, a kórházi ápolást igénylő szövődmények szempontjából a krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek), a várandós kismamák a legveszélyeztetettebb csoportok. Súlyos lefolyású megbetegedés azonban előfordulhat a kockázati csoportokba nem tartozók között is.



Hogyan lehet megelőzni a megfertőződést, illetve a fertőzés terjedését?
Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Magyarországon az elmúlt években sok millió oltást kapott a magyar lakosság problémamentesen. A betegség kockázata sokkal nagyobb, mint a védőoltásé. Egy ok a védőoltásra az egyéni védelem, a másik ok pedig a környezetünkben élők védelme. Vannak ugyanis olyanok, akik nem olthatók (pl. a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők). Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogyha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket. Ennek az a módja, hogy ezeket a személyeket beoltjuk influenza ellen. Tehát a nem olthatók számára a védelmet az oltottak biztosíthatják.

A fertőzés esélye tovább csökkenthető, ha elkerülik a szoros érintkezéseket és betartják az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézhigiénére, a köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre. Fontos, hogy a gyermekeket is megtanítsuk a helyes higiénés gyakorlatra.
 

10 fontos szabály, hogy elkerüld az influenzát

- Köhögéskor, vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). Javasolt az eldobható papírzsebkendő használata.

- Használat után a zsebkendőt dobja a szemétgyűjtőbe, vagy ha ez nem elérhető, akkor az eldobásig lehetőség szerint tartsa egy zárható tasakban.

- Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a kezével, mielőtt azt megmosná.

- Influenzajárvány idején kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát.

- Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való közvetlen kontaktust.

- Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal, számítógép billentyűzete stb.).

- Zárt terekben gondoskodjon a gyakori alapos szellőztetésről.

- Amennyiben az influenza tüneteit észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot másoktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől.

- Amennyiben influenzaszerű tünetei vannak, használhat eldobható szájmaszkot olyankor, amikor feltétlenül szükséges a lakását elhagynia, vagy másokkal közeli kontaktusba kerül, esetleg betegvizsgálatra várakozik. Ezzel megelőzheti mások megfertőzését. Az egészségeseknél a szájmaszk használatától még influenzajárvány idején sem várható egészségnyereség.

- Járvány esetén lehetőség szerint kerülje a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket, a liftek használatát. Ha módja van rá, tartson nagyobb - minimum 1 méter - távolságot más személyektől.

Beadás után mennyi idővel biztosít védettséget az oltás?
A védettség leghamarabb 10-14 nap alatt alakul ki.

Ha idén már átestem az influenzán, akkor is érdemes beadatni az oltást, vagy akkor már kialakul egyfajta védettség?
Mivel nem minden influenzaszerű megbetegedés esetén történik meg a virológiai vizsgálat, így általában nem is tudható, hogy az adott megbetegedést melyik légúti vírus vagy baktérium idézte elő. Ha laboratóriumi vizsgálat igazolta, hogy már átesett egy bizonyos légúti betegségen, kizárólag a megbetegedést okozó vírussal szemben vált védetté. Azonban többféle influenzavírus is fertőz a lakosság körében (influenza A, influenza B, 2009-es világjárványt okozó influenza A/H1N1 vírus), ezért ajánlott oltást kérnie. Az oltás nem ártalmas akkor sem, ha a vírus ellen már kialakult bizonyos védelem a szervezetben.

Miért ajánlatos az influenza elleni védőoltást évente ismételni?
Azok, akik minden évben részesülnek influenza elleni védőoltásban, magasabb szintű védelmet élveznek bármely életkorban, mint azok, akik csak egy adott szezonban oltatják be magukat. Ennek legfőbb oka, hogy az évenkénti oltás felfrissíti az immunrendszer védekező képességét. A legnagyobb előnye ebből azoknak a krónikus alapbetegségben szenvedőknek, illetve idős, gyenge immunrendszerű személyeknek van, akiknél egyetlen oltás csak mérsékelt fokú védettséget biztosít, azonban a rendszeres újraoltásokkal a védettség mértéke növelhető.
A rendszeres oltás mellett fontos további érv, hogy az adott évre ajánlott oltóanyagban található vírustörzsek is változnak az előző évihez képest. Ezáltal a védettség spektruma azokra a vírustörzsekre is kiterjed az adott évi oltást követően, amelyek az előző évben alkalmazott vakcinában nem voltak benne.

Melyek a vakcina lehetséges mellékhatásai?
A klinikai vizsgálatok és az eddigi tapasztalatok alapján a vakcina lehetséges mellékhatásai (láz, bőrpír, enyhe végtagfájdalom, enyhe fejfájás) sokkal ritkábban fordulnak elő, mint az influenza megbetegedés során kialakuló lehetséges súlyos szövődmények (pl. tüdőgyulladás). A betegség szövődményei súlyosabbak, mint az oltás esetleges mellékhatásai vagy szövődményei.

Mit tehetünk azokért, akiket nem lehet egészségi okok (például gyógyszerallergia) miatt védőoltásban részesíteni?
Számukra úgy lehet bizonyos fokú védelmet biztosítani, hogy a szoros környezetükben élőket oltják be. Az oltás egyéni és közösségi védettséget adhat. Mindazok, akik beoltatják magukat, ezzel hozzájárulnak hozzátartozóik és szűkebb-tágabb környezetük védelméhez is. Azáltal ugyanis, hogy megelőzik a megbetegedésüket, csökkentik a fertőzés továbbterjedésének esélyét is (nem lesz kitől megkapni a fertőzést).

Idén javasolják-e a vírusellenes gyógyszerek szedését?
A vírusellenes gyógyszerek receptkötelesek, Magyarországon elsősorban a kockázati csoportokba tartozó és/vagy súlyos influenzás betegek kezelésre ajánlottak. Szedésüket a betegség kezdetén, 24-48 órán belül kell megkezdeni. Megelőzésre nem ajánlottak, mert szedésük során rezisztencia alakulhat ki.

Mi a teendő, ha influenza tüneteit észleli magán valaki?
Ha a tünetek jelentkeznek, akkor a legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, igyon sok folyadékot, és szükség esetén csillapítsa a lázát. Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved, vagy hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés) akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról. Fokozottan kell figyelni a higiénés rendszabályok betartására, hogy családtagjait ne fertőzze meg. A lázas csecsemőt, kisgyermeket, várandós nőt, idős- és krónikus beteget feltétlenül látni kell orvosnak. Ebben az esetben nincs helye „öngyógyításnak”.

Hogyan csillapítsuk a lázat?
A legegyszerűbb lázcsillapítási mód a hűtőfürdő illetve a hűtőborogatás („priznic”). Emellett többféle lázcsillapító gyógyszer kapható vény nélkül a gyógyszertárakban, különféle hatóanyag-tartalommal. Ezek a gyógyszerek egyrészt lázcsillapító, másrészt fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. A szalicilát tartalmú készítmények alkalmazása nem javasolt influenzás gyermekeknek azért, mert egy ritka, de súlyos szövődményt okozhatnak. A gyógyszer kiválasztásakor az ismert gyógyszerallergiára is figyelemmel kell lenni. Javasolt a lázmérést a lázcsillapító gyógyszer adásának befejezését követően még legalább 24 óráig rendszeresen elvégezni.

Melyek a megfelelő kézhigiéne alapvető szabályai?
A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Azok az alkohol tartalmú kézfertőtlenítők, amelyek legalább 60%-os alkoholtartalmúak, szintén hatásosak. A kézszárításhoz vagy papírtörlőt, vagy kézszárítót használjon. Textil törölközőt nyilvános helyen soha! Az alkoholos kézfertőtlenítőt hagyja rászáradni kezére!

Életben marad-e a vírus a különböző tárgyak felületén, pl. a számítógép billentyűzetén?
Igen, akár néhány órán keresztül is. Az influenzavírus képes terjedni például oly módon is, hogy valaki különböző tárgyakat megfog a kezével, majd továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.

Kötelezővé lehet-e tenni az oltást bárkinek is?
Az influenzaoltás mindenki számára önkéntes. A védőoltás direkt módon nem tehető kötelezővé, de bizonyos munkakörökben, pl. immunhiányos betegek ápolását végző egészségügyi dolgozók esetében a munkáltató korlátozhatja az oltatlan dolgozók ilyen munkakörben történő foglalkoztatását.

Mit tegyek, ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokat észlelem magamon az oltást követően?
Keresse fel a háziorvosát! A háziorvos az előforduló mellékhatásokról, szövődményekről jelentést köteles tenni az ÁNTSZ területileg illetékes Intézete és az Országos Gyógyszerészeti Intézet felé.

Ki vállal felelősséget az oltás biztonságáért?
A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló nem kívánt eseményeket jelenteni kell az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézetének, mely minden esetben kivizsgálja az eseményt. Az influenza elleni védőoltással kapcsolatban a termékfelelősség a gyártót, a védőoltás szakszerű alkalmazásának felelőssége az oltó orvost terheli.

Fertőzhet-e a már beoltott, védettséget szerzett személy?
Az influenzaoltással az adott vírus(ok) ellen alakul ki a szervezetben a védettség. A teljes védettség leghamarabb 10-14 nap alatt alakul. A beoltott személy ily módon nem fertőz.

Ha azonban olyan tárgyat fog meg, amelyen a cseppekkel terjedő vírus még életképes (pl. számítógép billentyűzete, kilincs, tömegközlekedési jármű fogantyúja), és a kezét nem mossa meg meleg vízzel, szappannal, legalább 20 másodperc időtartamig vagy nem használ fertőtlenítő kendőt, akkor elképzelhető, hogy azt más tárgyra átviszi. Ezt a tárgyat egy egyébként be nem oltott személy megfogja, nem mos kezet, hanem piszkos kezével a szájába, orrába, szeméhez nyúl, így a vírus bekerülhet a szervezetébe. Ily módon elképzelhető a fertőzés átvitele, még ha nagyon kicsi is a valószínűsége. Éppen ezért elsődlegesen a védőoltás beadását javasoljuk, de ugyanolyan fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását is.

Forrás: ÁNTSZ – www.antsz.hu és OEK www.oltasbiztonsag.hu
Fotó: Freepik/prostooleh