Sokan tanácsolják, hogy az anyuka ne vegye fel a babáját, ha lefekvésnél sír, hagyja, hogy álomba sírja magát a csecsemő. De vajon milyen hatással van a babára, ha hiába sír az édesanyja után az altatás idején? Boldog pillanat a szülők számára, amikor korábban nyűgösködő csecsemőjük végre hang nélkül elalszik. Nem szabad azonban hamis biztonságba ringatni magukat, mert gyermekük valójában továbbra is morcos marad.

Hagyjuk sírni a babát?
Egy új kutatásból az derült ki, hogy a kortizol stresszhormon szintje még napokkal az után is magas marad, hogy szüleik megpróbálták önálló elalvásra szoktatni. Más szóval a gyermek még mindig rosszkedvű, csak már nem jelzi azt. A kutatás újabb lendületet adhat az örök vitának: vajon jó vagy rossz hatással van a babára, ha hagyják, hogy álomba sírja magát? Egyesek szerint, ha egy csecsemő a kijelölt alvási időben sír, nem szabad felvenni. Mások viszont úgy vélik, hogy az anyákat ösztöneiknek kell vezérelniük, nem pedig előírt szabályoknak.



Mérték a hormonszintet
A kísérlet során a csecsemők és édesanyjuk hormonszintjét mérték. A négy és tíz hónap közötti életkorú csecsemők közül soknak nehézséget jelentett a vigasztalás nélküli, önálló elalvás. A kísérlet alatt lefektették őket, és hagyták, hogy önmagukat nyugtassák meg és ringassák álomba. A sírás időtartamát az elalvásig a kutatók rögzítették. Az édesanyák hallótávolságon belül, a szomszéd szobában tartózkodtak, de nem mehettek gyermekükhöz. A kortizol szintjét az első és a harmadik éjszaka mérték az anyákban és a csecsemőkben.

Bár kevesebbet sírnak, a hormonszint nem csökken
A babák a harmadik éjszakára már csak keveset sírtak elalvás előtt. Kortizolszintjük azonban magas maradt – derült ki az Early Human Development szaklapban közzétett cikkből. Az édesanyák kortizolszintje ezzel szemben csökkent, ami arra utal, hogy megnyugtatta őket, hogy gyermekük nem sír. Wendy Middlemiss, az Észak-Texasi Egyetem kutatója elmondta, bár a csecsemők nem mutatták annak jelét, hogy nyugtalanok lennének elalvás közben, továbbra is a fiziológiai stressz magas szintjét tapasztalták, amit kortizolszintjük tükrözött. Az alvásra szoktatás kioltotta a belső feszültség külső jeleit.

Túl rövid  volt  a kísérlet
A kísérlet rövidsége azonban nem tette lehetővé annak meghatározását, vajon a kortizol szintje végül visszaesik-e. A kutatók most egy hosszabb kísérletet terveznek, hogy meg lehessen állapítani, idővel lecsökken-e a kortizolszint, amint a csecsemők megtanulnak önállóan elaludni.

Forrás: Medipress
Fotó: Pixabay