Most legszívesebben megragadnám a pólójánál fogva, ideráncigálnám és összeszedetném vele a francos cipőjét, amit széthányt a lakásban, hogy pakolja már el végre, nem igaz, hogy annyiszor el kell mondanom! A legkevésbé sem akarom most megölelni - mégis megteszem. Elegem van.

Teljesen kiborít már a sok hiszti, az ellenállás, az „úgysem kényszeríthetsz” és a dühösen bevágott ajtók.
Most legszívesebben megragadnám a pólójánál fogva, ideráncigálnám és összeszedetném vele a francos cipőjét, amit széthányt a lakásban, hogy pakolja már el végre, nem igaz, hogy annyiszor el kell mondanom!

A legkevésbé sem akarom most megölelni - mégis megteszem.
Kinyitom hát a rám csapott ajtót, és halkan megkérdem: Megöleljelek kicsit?

Néha ilyenkor csak vág egy sértődött arcot, de nem most. Ma szinte beleomlik a karjaimba és úgy zokog, mint kis totyogós korában, kontrollálatlanul és teljes bizonytalanságban.
Ma, amikor a legkevésbé sem vágytam az ölelésre, hiszen borzasztóan viselkedett velem - éppen ma volt szüksége az ölelésemre, és nekem is az övére.

De miért?

Miért öleld meg a gyermeked, amikor borzasztóan viselkedik?

Hát elmondom, miért.

1. Azért, mert a gyermekedet sokkal jobban lehet szeretettel nevelni, mint büntetéssel. Egy ölelés vagy egy megnyugtató beszélgetés arról, ami történt sokkal többet ad neki, mint az ordítozás és a büntetés.

2. Azért, mert előfordul, hogy amikor a gyermeked jelenetet rendez, az valójában segítségkérés a részéről. Talán nem tudja jobban kifejezni a benne tomboló érzéseket, vagy talán valami zavarja, feszültté teszi, frusztrálja, és éppen egy ölelés tudja kinyitni benne azt a kaput, hogy képes legyen elmondani neked azt, ami ott bent a szívét nyomja.

3. Azért, mert olykor, amikor a gyermeked rosszul érzi magát a bőrében és valamiért haragszik önmagára, akkor úgy érzi, nem érdemli meg a szeretetet és a megbecsülést - ezért aztán úgy is viselkedik, hogy ne kapjon se szeretetet, se megbecsülést. És ha te ennek megfelelően rosszallóan és mérgesen reagálsz a tetteire, akkor ez számára bizonyság, hogy valóban nem érdemes a szeretetre - és ettől persze még rosszabbul érzik magát, még kevésbé szerethetőnek. Ha ilyenkor megöleled őt, akkor ezzel megtöröd az ördögi kört, és emlékezteted arra, attól még, hogy hibázott, nem lesz rossz ember.

4. Azért, mert ha azt szeretnéd, hogy a gyermeked együttműködjön veled, akkor jó kapcsolatot kell kiépítened vele. Ha jó a kapcsolatotok, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a gyermeked többnyire a helyes dolgot teszi… ha pedig ezt mégsem tudja vagy akarja, akkor egy ölelés visszaterelheti a helyes útra és újra szorossá fűzheti a viszonyotokat.

5. Azért, mert a gyermeked feltétel nélkül szereted. Bár előfordulhat, hogy a viselkedését elítéled, de a szeretet akkor is ott van, történjen bármi. A gyermekednek fontos tudnia és éreznie ezt, ezért újra és újra emlékeztetned kell rá, különösen akkor, amikor mélyponton van.

6. Azért, mert néha éppen neked, a felnőttnek van szüksége ölelésre. Amikor a gyermeked megbánt, dühös rád vagy úgy tűnik, nem érdekli, mit mondasz, és téged elönt a tehetetlenség az adott helyzetben, akkor egész egyszerűen öleld meg és érezd a szeretetét.

Szóval legközelebb, ha már minden kötél szakad és a gyermeked robbanni kész - csak ajánlj fel egy ölelést.

Tudom, néha nehéz, hogy legyőzd a frusztrációt és kétségbeesést.

Tudom, néha csak egy grimaszt kapsz ölelés helyett – különösen, ha már nagyobb a gyermeked.

De akkor is ajánld fel, hogy megöleled… mert hidd el, sokszor egy egyszerű ölelés a legjobb válasz arra, ha a gyermeked rosszul viselkedik.

Forrás: a www.picklebums.com cikke nyomán
Fotó: Youtube