Kutatások szerint ugyanis a magzati és kisgyermekkori egészséges táplálással többek között a diabétesz kockázata is csökkenthető.
Cukorbetegek világnapja - június 27.: Minden tizedik magyar cukorbetegséggel küzd
A helytelen várandósság alatti táplálkozás és gyermekkori táplálás számos krónikus betegség előszobája lehet
Bár a cukorbetegséghez hasonló civilizációs betegségek kialakulását legtöbben az öröklődéshez társítják, számos kutatás igazolja, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulása elsősorban az életmódunkra vezethető vissza. A már fogantatáskor megkezdett tudatos táplálkozással a betegség kialakulásának kockázata nem csupán csökkenthető, de megelőzhető, sőt, akár visszafordítható is lehet.[2]
Egyre több gyermeket érint a helytelen életmód miatt kialakuló diabétesz
Míg a diabétesz különböző típusairól és az egyes típusok közötti különbségekről még folynak a kutatások[3], a megelőzésről már jóval többet tudunk.
Az 1-es típusú diabétesz elsősorban gyermek- vagy fiatalkorúaknál jelenik meg és genetikai betegségként tartják számon, míg a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása legtöbbször kifejezetten az életmódunkhoz köthető, így kockázatát nagyban fokozza a nem megfelelő étrend és a mozgáshiány.
Olvasd el ezt is!
A gyermekkori cukorbetegség tipikus jelei »
Magyarországon rohamosan nő a cukorbeteg gyermekek száma
Magyarországon 2003 és 2015 között nem csupán a felnőtt lakosság, de a gyermekek körében is megduplázódott a cukorbetegek száma,[4] ami szoros összefüggésben áll azzal, hogy a kisgyermekek és a felnőttek étrendje nem különül el eléggé.
A szülők leggyakoribb hibája: ugyanazt adják a gyereknek, amit ők esznek!
Egy hazai, kismamák és szoptató anyukák körében készített iparági kutatás szerint a 3 év alatti gyermekek közel fele már ugyanazt fogyasztja, amit a felnőttek, a kisbabák 80 százaléka pedig már 4 hónapos korától csaknem napi rendszerességgel fogyaszt hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszert.[5]
A babák nem "mini felnőttek"!
- Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy hiába fogyaszthat egyre többféle ételt a baba az első születésnapot követően, továbbra sem szabad “mini felnőttként” kezelni. A tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől, nem beszélve arról, hogy ha a fejlődésben lévő ízérzékelése a túl cukros vagy túl sós ételekhez szokik, később is csak ezeket az ízeket fogadja majd el. Egy-egy új gyümölcs vagy zöldség önmagában is élmény a kicsi számára, a sót pedig könnyen helyettesíthetjük fűszernövényekkel, például petrezselyemmel - hívta fel a figyelmet egy korábbi cikkünkben Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
Megdöbbentően sok cukrot fogyasztanak a kisbabák
Az 1-3 éves korosztály tápanyagigénye testsúlykilogrammonként akár hétszer nagyobb lehet, mint egy felnőttnek, a felnőttek számára készült ételek azonban nem olyan koncentrációban tartalmazzák a különböző vitaminokat és ásványi anyagokat, ahogyan arra a kicsi szervezetének szüksége van.
- Egyéves kor felett a babák jelentős hányadának az ajánlottnál magasabb a koleszterin-, foszfor- és (a túl sós ételek miatt) a nátriumbevitele, viszont kevesebb kalciumot, vasat, és D-vitamint fogyasztanak. A megfelelő kisgyermekkori táplálkozás, azon belül is a szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni (féléves korig kizárólagosan, egyéves korig a hozzátáplálás mellett, de lehetőleg még azon túl is). A gyermekek helyes tápanyag-ellátottságához és optimális szociális, valamint szellemi fejlődéséhez ugyanis alapjaiban hozzájárul. Fontos kiemelni, hogyha nincs elegendő anyatej, a korai tehéntej-fogyasztás nem elfogadható, hiszen az is megterheli a babák emésztőrendszerét: sokkal több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint amire a babák szervezetének szüksége van, valamint vastartalma is jóval elmarad a korosztály szükségletétől - hangsúlyozta Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Bővebben itt olvashatsz a gyermekkori táplálásról és a szülői hibákról »
A kismama étrendje és a hozzátáplálás időszaka is kulcsfontosságú
A legfrissebb epigenetikai kutatások szerint a fogantatástól számított első 1000 nap soha vissza nem térő lehetőséget nyújt a felnőttkori egészség megalapozásához.
A kismama étrendje, a szoptatás és a 2 év alatti kisgyermekek táplálása különösen fontos időszak a diabéteszhez hasonló civilizációs betegségek megelőzésében. Egészséges életmód és megfelelő étrend mellett ráadásul nem csupán a magzat, de a kismama esetében is csökken a későbbi diabétesz kockázata.[6]
Egészségesebbek a hosszabb ideig szoptatott babák
A szoptatás az egyik legfontosabb időszak a kismama és a kisbaba életében: amellett, hogy megalapozza a baba érzelmi és mentális egyensúlyát, segíti az immunrendszer alapját képező bélflóra kialakulását, és olyan betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszik, mint az allergia és a diabétesz.[7]
Ezt láttad már?
Milyen előnyökkel jár a szoptatás a babának és a mamának? »
A hosszabb ideig szoptatott babák esetében kisebb eséllyel alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség[8], de a szoptatás nemcsak a kisbaba, hanem az anyuka egészségére is hatással van. A gesztációs (terhességi) diabétesz tünetei ugyan elmúlnak a terhesség után, de kialakulása növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát – azoknál az anyáknál viszont, akik legalább fél évig szoptattak, ennek a veszélye sokkal alacsonyabb.[9]
Olvasd el ezt is:
Terhességi cukorbetegség: a cukorbeteg kismamák diétája »
- A Cukorbetegek Világnapja kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az elhízás és a diabétesz közötti összefüggés ugyanannyira érvényes a gyerekekre, mint a felnőttekre, a kismamák és babáik esetében pedig a megfelelő korai táplálás kulcsfontosságú - mondta Dr. Tokodi István gyermek-gasztroenterológus, az Első 1000 Nap Program szakértője.
- Hazánkban a 2 év alatti gyerekek ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott[10], aminek az egyik leggyakoribb oka, hogy az első születésnap után a babák közel harmada felnőtteknek készült ételeket kap.[11] Nagyon fontos, hogy a kizárólagos szoptatás elhagyása után a kisbabát még körülbelül 3 éves korig nem ajánlott felnőtteknek készített ételekkel etetni, ugyanis a kisgyermekek tápanyagigénye merőben eltér a felnőttekétől - tette hozzá a szakértő.
További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu
Fotó: Pxhere, Freepik/bearfotos
________________________________________
[1] http://www.who.int/diabetes/country-profiles/hun_en.pdf
[2] Laura Moody, Hong Chen, Yuan-Xiang Pan. Postnatal diet remodels hepatic DNA methylation in metabolic pathways established by a maternal high-fat diet. Epigenomics, 2017; DOI: 10.2217/epi-2017-0066 https://www.sciencedaily.com/releases/2017/10/171019181846.htm)
[3] Novel subgroups of adult-onset diabetes and their association with outcomes: a data-driven cluster analysis of six variables
Ahlqvist, Emma et al. The Lancet Diabetes & Endocrinology , Volume 6 , Issue 5 , 361 – 369 (https://www.thelancet.com/journals/landia/article/PIIS2213-8587(18)30051-2/fulltext?elsca1=tlpr&code=lancet-site)
[4] http://akademiai.com/doi/pdf/10.1556/650.2017.30651
[5] 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptató anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutricomp, 2015
[6] http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/09/2014-4-negy-tiz-evesek.pdf
[7] 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptató anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutricomp, 2015
[8] Kelishadi R, Farajian S. The protective effects of breastfeeding on chronic non-communicable diseases in adulthood: A review of evidence. Advanced Biomedical Research. 2014;3:3. doi:10.4103/2277-9175.124629. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3929058/ )
[9] Kaiser Permanente. "Thirty-year study shows women who breastfeed for 6 months or more reduce their diabetes risk: Kaiser Permanente analysis finds protective effect of breastfeeding after accounting for other risk factors." ScienceDaily. ScienceDaily, 17 January 2018. (https://www.sciencedaily.com/releases/2018/01/180117185037.htm )
[10] http://www.euro.who.int/en/health-topics/noncommunicable-diseases/obesity/data-and-statistics
[11] 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptató anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutricomp, 2015