Tóth Sándor virológus nemrégiben a Facebook-oldalán fejtette ki, mit is érdemes tudni a második hullámról, miért érkeznek sokszor egymásnak ellentmondó hírek a járványról, és miért káros, hogy egyre több a vírustagadó szkeptikus. Tóth Sándor virológus nemrégiben a Facebook-oldalán fejtette ki, mit is érdemes tudni a második hullámról, miért érkeznek sokszor egymásnak ellentmondó hírek a járványról, és miért káros, hogy egyre több a vírustagadó szkeptikus.

Volt egy könnyű (?) nyarunk. Most jön a szeptember, az iskola, és közben visszatértek a magasabb napi fertőzési számok is. Sajnos, nemzetközi adatok szerint a vírus most már a fiatalok között is jobban terjed, és egyes szakmai közlemények szerint a megfertőzött 10-17 évesek szervezetében akár 10-szer több vírus termelődhet, annak ellenére, hogy a tüneteik enyhébbek.

Röviden: a járvány itt van közöttünk.  Sajnos itt vannak közöttünk a járványt lekicsinylő, tagadó, vagy éppen a járványellenes intézkedéseket elutasító vélemények és azok terjesztői is.

Szegezzük le, a személyes véleményekhez mindenkinek joga van. Az emberi jogok között is létezik azonban elsőbbségi sorrend. Azt gondolom, az élethez való jog, és az egészséghez való jog mindenképpen előbbre sorolandók, mint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog. Általában ellene vagyok a szólásszabadság korlátozásának, amikor azonban a vélemény hirdetése veszélyezteti a magasabb értékű jogokat, akkor ezt a fontossági sorrendet időnként érvényesíteni kell. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a biológiai jogok érvényesítése felette áll a társadalmi jogoknak.

Ezzel együtt nem szeretnék tekintélyelvű vitákba bocsátkozni róla, miért nincs igazuk a vírus- és járványtagadóknak, mert jelenlegi helyzetünkben társadalmi együttműködésre van szükségünk, nem késhegyig menő ellenségeskedésre.

Nézzük hát meg, miért erősödtek fel a járványügyi szabályokkal szembeni tiltakozások, a szkeptikus mozgalmak és a vírustagadó hangok.

Miért erősödött a vírustagadók tábora?

1. Magyarország eddig meglepően enyhén megúszta a járvány első hullámát. Ennek okait még nem teljesen értjük, de bizonyos, hogy szerepe volt benne a vírus megérkezésekor fellépő ijedelemnek, és az ennek hatására tanúsított fegyelmezett, szabálykövető magatartásnak is.

A sikeres védekezés azonban paradox módon visszaütni látszik. Működésbe lépett az a logikai bukfenc, amit én úgy nevezek, hogy „a kevés halál paradoxona”. Ez a következőképpen működik: MIVEL nálunk viszonylag kevés fertőzöttet találtak, és (nemzetközi összehasonlításban) kevés halottunk volt, EBBŐL KÖVETKEZIK, hogy túlreagáltuk ezt az egészet, nem is olyan veszedelmes ez a járvány, „nem rosszabb, mint az influenza”, „többen haltak meg az intézkedések következtében, mint a járványban” „olyan, mint a többi koronavírus”, és így tovább.

Csakhogy a járvány pont AZÉRT volt enyhébb, mint másutt, mert fegyelmezetten viselkedtünk. Vagyis az enyhe első hullám pontosan azt bizonyítja, hogy a fegyelmezett viselkedésünk volt hatékony, és nem azt, hogy az enyhe lefutás miatt nincs szükség az óvintézkedésekre!

2. A járvány sajnos egyáltalán nem enyhe lefolyású! Az Amerikai Egyesült Államok első félévi statisztikái szerint jelenleg az USA-ban a CoViD-19 a vezető országos halálokok között a 3. helyen szerepel a szívbetegségek, a rák  mögött, megelőzve a krónikus légúti betegségeket, a stroke-ot és az Alzheimer-kórt.


Forrás

Hogy akkor miért nem az első kettővel foglalkoznak inkább?. Nos, azért, mert a járvány ellen EGYSZERŰ ESZKÖZÖKKEL BÁRKI tud tenni. Nem azt jelenti, hogy a többivel nem törődnek, de az azok elleni védekezés orvos-szakmai feladat, a járvány elleni védekezés pedig közfeladat is!

3. Nagyon sok embert tart bizonytalanságban az a tény, hogy a megbízhatónak tartott forrásokból is egymást cáfoló, egymással is vitatkozó információk érkeznek. (Nem kell maszk/kell maszk. Nem kell teszt/kell teszt. Nem terjed aeroszollal/terjed aeroszollal. Hatásos a Hydroxychloroquine/nem hatásos/mégis csak hatásos. Rengeteg lélegeztető gép kell/ne használjunk lélegeztető gépet, amennyiben lehetséges, mert ártalmas.)

Nos, ez a bizonytalanság teljesen érthető. Itt egy olyan dologgal találkozunk, amire eddig még soha nem volt példa: A TUDOMÁNYOS KUTATÁS NYÍLT SZÍNEN ZAJLIK, a nagyközönség teljes nyilvánossága előtt. A kutatók számára megszokott véleményütköztetés, az információk, elméletek megjelenése, ütköztetése, elavulása, a nézetek felülvizsgálata az új ismeretek fényében: Mindez azonban érthetetlen, értelmetlen és zavaró a laikusok számára. Sőt, a politikai döntéshozók számára is.

Ezért születnek vegyesen hasznos és káros, értelmes és ostoba döntések, ezért mondanak néha ellent egymásnak a különböző országok és hatóságok intézkedései.

Kutatóként annyit tudok javasolni: Minden felbukkanó „új” információ kapcsán ellenőrizni kell az ELSŐ MEGJELENÉS idejét. A koronavírus kapcsán olyan sebességgel változnak az elfogadott tények az új információk fényében, hogy egy márciusi közlemény augusztusban már teljesen cáfolt és túlhaladott lehet.

Sajnos, ezt a hatóságok sem értik legtöbbször. Ezért lehet, hogy nyilvános WHO állásfoglalás jelenhet meg júniusban, áprilisi információk alapján, amelyeket májusban már megcáfoltak (például az Ivermectin hatékony dózisával kapcsolatban). Ezért hivatkoznak felelős döntéshozók a tesztelés hatástalanságára a WHO januári állásfoglalása alapján, amit már maga a WHO is megcáfolt márciusban.

Mintha egy jogszabály minden szövegváltozatát leközölnék az első szövegvázlattól a végleges formáig, szakmai kritikákkal együtt. Vagy, mintha egy színházi előadás születését az első olvasópróbától a premierig végig élő egyenes adásban közvetítenének, ráadásul a kritikusok éppen aktuális véleményével együtt az előadás születésének minden mozzanatáról.

Ráadásul a koronavírus kapcsán még messze nem járunk a tudományos folyamat végén. Színházi hasonlattal még az első jelmezes próbánál sem tartunk. A különbség, hogy itt ennek ellenére minden nap minden percében „éles” előadás folyik az egész világon.

4. Akkor viszont hogyan lennének képesek dönteni a laikusok, ha a kutatók között sincsen egyetértés? A hatósági útmutatás alapján? De hiszen ők sem értik a kutatási eredmények jó részét! Nincsenek napra kész információik, sőt a döntéseik tudományos logikáját is gyakran felülírják gazdasági (kevés a maszk, a teszt, a lélegeztető gép), politikai (nálunk ne legyen olyan vészhelyzet, mint az olaszoknál, vagy az USA választásokra legyen vakcina) és egyéb (gyógyszeripari lobbi, régiós politikai nyomásgyakorlás, anyagi érdek, stb.) tényezők.

Nos, ebben nem segíthet, csak a józan ész.

Egyetlen dolgot kell megérteni. Ahogy az emberi jogokban is van hierarchia (az élethez való jog felülírhatja a szabad véleményhez való jogot - ha ez a kettő netán ütközik), a törvényekben is van „erősorrend”.

Az emberi törvényeket vélemény-alapon hozzák (hogy ez többségi, kisebbségi, vagy egyszemélyes, az az adott társadalom berendezkedésétől függ), a természeti törvények azonban MINDEN EMBERI VÉLEMÉNYTŐL, szándéktól és vágytól függetlenek.

Hiába szeretnénk, hogy ne legyen vírus, ne legyen járvány, nem tudjuk nem létezővé kívánni. Ha repülni akarunk, az nem teszi semmissé a gravitációt. Pedig, hát, ha a madaraknak szabad, nekünk miért nem? A természettudományos kutatók a természet törvényeinek megismerésével foglalkoznak. A jelenlegi helyzetben a tőlük származó információ megbízhatóbb, mint a politikusok, vagy bankárok véleménye. A statisztikák lehetnek hibásak vagy manipuláltak, de nem számolhatják "nem létezővé" a járványt.
 

Mi az, amit a biológia, fizika, kémia törvényei alapján biztosan tudhatunk?

a. A maszk védelmet nyújt a légúti fertőzések ellen. Az egyszerűbbek a környezetet védik jobban, a komolyabbak magunkat is. Viselése lehet kellemetlen, lehet zavaró, mert jobban tudatában vagyunk a saját légzésünknek. Akadhat, akinél pánikreakciót, bezártság-érzetet vált ki. Akiket nagyon zavar, csökkentsék a minimumra a viselését, de ZÁRT KÖZÖSSÉGBEN, IDEGENEK KÖZÖTT kötelező viselni. Ez nem jogszabály, ez természeti törvény.



b. A fokozott személyi higiénia, szappanos kézmosás, felületfertőtlenítés elpusztítja a vírust. Ez is tisztázott, egyértelműen elfogadott tudományos tény, ami a vírus „gyenge oldalának” felismeréséből ered. Nem kívánságműsor, hanem természeti tény.

c. Aki nincs jelen, azt nem lehet megfertőzni. A szociális távolságtartás járványt mérséklő hatása szintén természeti törvény. Hogy a biztonságos távolság mekkora, azon lehet vitatkozni (teszik is a szakemberek), de az is vitathatatlan, hogy minél nagyobb a távolság, annál kisebb a fertőzésveszély. Ez a meccsekre ugyanúgy érvényes, mint a koncertekre, a lakodalomra ugyanúgy, mint a tüntetésre. Nem az engedélyezéstől, hanem a józan észtől függ, hogy mennyire tartjuk a távolságot!

És amit nem győzök eléggé hangsúlyozni: még ha valaki halhatatlannak is érzi magát, vagy pillanatnyi kényelemérzetét többre tartja is, mint az egészségét, esetleg az életét, TARTSA MEG A JÁRVÁNYOK TERMÉSZETE ÁLTAL MEGKÖVETELT ÓVINTÉZKEDÉSEKET legalább embertársai családja, szerettei érdekében!

Szerző: Tóth Sándor virológus (engedéllyel!)
Fotó: Rawpixel