Mit tehetsz, ha egy állásinterjún úgy érzed, hogy a gyerekeid, családi állapotod miatt ért téged hátrányos megkülönböztetés? Milyen hatósághoz lehet ilyenkor fordulni? Milyen következményei lehetnek annak, ha bebizonyosodik, hogy hátrány ért? Kinek kell bizonyítania, az álláskeresőnek vagy a felvételiztetőnek? Kötelezheti büntetés megfizetésére az adott céget a hatóság? Kisgyermekes családanya vagy, és munkát keresel? Vajon ugyanakkora az esélyed egy jó állásra, mint egy gyermektelen szinglinek vagy egy férfinak?
Sajnos a választ mindannyian tudjuk…

A kisgyermekes anyukák gyakran érzik hátrányba magukat az állásinterjún
Ha munkába állnál, és kisgyermeket nevelsz, a legtöbb munkáltatónál bizony hátrányos helyzetből indulsz.
Gondoljunk csak bele, mi is az első gondolat, ami megfordul a munkáltató fejében, ha az önéletrajzod a kezébe kerül? Nos, nyíltan persze nem fogja kimondani, de nagyon is elképzelhető, hogy problémásnak tartja a foglalkoztatásodat. Bölcsődébe, óvodába jár a gyermeked, emiatt sokat betegeskedik, és érthetően otthon kell vele maradnod. Hogy is tervezzen így veled? Mi lesz a rád bízott feladatokkal? Meg kell oldani a helyettesítésedet, a kollégáknak viszont így jóval több feladat jut majd. Leterheltebbek lesznek, feszültek és idegesek. Ráadásul a szabadságodat is a bölcsődei, óvodai szünetek idején szeretnéd majd kivenni, amikor más munkavállalók is szívesen pihennének.

Kisgyerekes anyaként jogod van az egyenlő bánásmódhoz az állásinterjún és a munkahelyen
Ha nem egy család- és anyabarát munkahelyre adod be a pályázatodat, bizony előfordulhat, hogy – akár nyíltan, akár az egyenlőség látszatát keltve – előnyben részesítenek egy férfit vagy egy gyermektelen, egyedülálló nőt veled szemben akkor is, ha tudásuk, képzettségük, tapasztalatuk elmarad a tiédtől.  Ezt nevezzük hátrányos megkülönböztetésnek.
Mit tehetsz, ha – akár közvetett, akár közvetlen - diszkrimináció ért az álláskeresés során?
Jó, ha tudod, hogy az egyenlő bánásmód megsértése miatti igények személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi-, munkaügyi- vagy szabálysértési hatósági eljárások során is érvényesíthetők.  A diszkrimináció elleni fellépés során pedig kiemelkedő szerep jut az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak.

Mikor és hogyan fordulhatsz az Egyenlő Bánásmód Hatóságához?

Külön kiemelném az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységét. Akkor fordulhatsz a hatósághoz, ha úgy véled:

1. Akkor kérheted a hatóság eljárását, ha úgy véled, védett tulajdonságod – így anyaságod - miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesültél, mint más, hasonló helyzetben lévő személy.

2. Az eljárás kezdeményezésére akkor van lehetőséged, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.

3. A hatósághoz írásban benyújtott kérelemben valószínűsítened kell, hogy hátrány ért. Meg kell nevezned, hogy a hátrány vagy kedvezőtlenebb bánásmód mely védett tulajdonságodra vezethető vissza.

4. A kérelemnek tartalmaznia kell a nevedet, lakcímedet, a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérést, a sérelmezett cselekmény helyének, idejének, egyéb körülményeinek leírását, és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is.

Attól tartasz, hogy nem tudod bizonyítékokkal alátámasztani az igazadat?
Nos, fontos és sajátos szabály, hogy nem bizonyítanod, csupán valószínűsítened kell, hogy hátrány ért, valamint, hogy ténylegesen vagy feltételezésed szerint a jogsértéskor rendelkeztél valamely védett tulajdonsággal. Ha ezt megtetted, az eljárás alá vont munkáltató csak akkor mentesül a felelősségre vonás alól, ha bizonyítja, hogy:

1. az általad valószínűsített körülmények nem állnak fenn,
2. az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, mert hiányzik az ok-okozati összefüggés a védett tulajdonság és a hátrány között, vagy
3. a bepanaszolt esetben nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét (például a munka jellege miatt)

Milyen következménye lehet annak, ha bebizonyosodik, hogy az állásinterjún hátrány ért?

Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, a hatóság

1. elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
2. megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
3. nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
4. bírságot szabhat ki,
5. külön törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat, de nem állapíthat meg kártérítést, nem kötelezheti a munkáltatót arra, hogy vegye fel a munkavállalót. Elsődleges célja ugyanis a felek közötti egyezség létrehozása.

Szóval, ne törődj bele! Vannak lehetőségeid, amelyek révén bebizonyíthatod, igenis hátrány ért pusztán azért, mert anya vagy. Vedd csak fel a kesztyűt a munkáltatóval szemben!

Ha mélyebben elmerülnél a témában, és nem riadsz vissza a jogszabályok olvasgatásától, ajánlom az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt.

Szerző: dr. Farkas Nóra
Fotó: Pixabay