Visszatérés jelzése a munkáltató felé - fizetés nélküli szabadság megszüntetése
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3.§ (1) bekezdéséből eredő együttműködési kötelezettség alapján azonban a munkavállalótól elvárható, hogy visszatérési szándékát a munkáltatónak előre jelezze.
A gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállaló szabja meg, hogy ténylegesen mennyi szabadságot szeretne, és azt mikor kívánja igénybe venni, így azt bármikor megszakíthatja, ill. bejelentheti annak igénybe vételét.
A munkavállaló köteles bejelenteni a visszatérési szándékát a munkáltató felé, a munkáltató körülményektől függő méltányos határidőt szabhat a munkavállalónak a munkába állásra.
Mikor kell jelezni a visszatérést?
Nem határozható meg pontosan, hogy mennyivel korábban kell a munkavállalónak a visszatérését bejelentenie.
Figyelembe kell venni a munkavállaló munkakörét, beosztását, az újbóli munkába állást szolgáló egyéb körülményeket, továbbá a munkáltatónak gondoskodnia kell az esetleges helyettesítés megszüntetéséről vagy a munkafeladatok átszervezéséről.
Mikor lehet kivenni a szabadságot?
A szabadságot mindig abban az évben kell kiadni, amelyik évre a szabadság jár.
A gyermekükkel szülési szabadságon (tgyás), gyermekgondozási díjon (gyed), vagy gyermekgondozási segélyen (gyes) fizetés nélküli szabadságon lévő anyukák nem tudják a szabadságot kivenni, ezért a munkába visszatérésnél kell a ki nem vett szabadságokat igénybe venni.
A ki nem vett szabadság nem évül el, szabadságot pénzben csak abban az esetben lehet megváltani, ha a munkaviszony megszűnik és ezért nincs mód a szabadság kivételére.
Az anyukáknak (apukáknak) a munkába visszatérésüknél a munkáltatóval történő előzetes egyeztetés után kell a szabadságokat kivenni.
A kismama munkabérének emelése
A munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.
Amennyiben a munkáltatónál nem történt béremelés és a kismama munkabére a minimálbért vagy bérminimumot eléri, akkor a munkáltatónak a kismama bérét sem kell emelni.
Felmondási védettség
Munka Törvénykönyve 90. § (1)
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő (6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
A munkába visszatérés után a rendes felmondással szemben a védettség 30 naptári nap.
A védettség fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
A védettségi idő alatt a felmondást átadhatják, de a felmondási idő a 30. nap lejárta után kezdődhet.
Közalkalmazottak, köztisztviselők
A közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni a munkába visszatérési szándékát.
A rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni
Szeretnéd tudni, hogy mennyi szabadság jár, ha visszatérsz a munkába?
SZABADSÁG-KALKULÁTOR >>
TGYÁS, GYED, GYES KALKULÁTOR >>
