A legtöbb esetben a gyermekeink körüli problémák, nehézségek azok, amik a tettek mezejére szólítanak bennünket. Ha már felismertük, hogy a probléma meghaladja az erőnket, mindenképpen javasolt segítséget kérni és szakemberhez fordulni. A gyermek háziorvosához könnyedén fordulunk, viszont még nem mindig bejáratott az út hazánkban a lelki problémák esetében. Hová is fordulhatunk segítségért lelki nehézségek esetén? A családterápia egy lehetséges választás a gyógyulásra, a változásra. De mit jelent a családterápia és hogyan nyújt segítséget a családi problémák megoldásában?

Ha saját magunk testi vagy lelki egészségéről van szó, sajnos hajlamosak vagyunk elodázni a magunkra szánt figyelmet és időt. Van, hogy jelez a testünk, hogy valami nincs jól körülöttünk, vagy „odabenn”, ám szaladunk tovább, tesszük a dolgunk, esetleg bedobunk egy „gyors-segélyt”, egy kávét, egy pirulát.
Ám, ha a gyermekeink nincsenek jól, arra már érzékenyebben figyelünk és reagálunk. A testi tüneteket, általában hamarabb érzékeljük, mint a lelki változásokat. Először csak nyűgösebb a gyermekünk, sírósabb, türelmetlenebb, vagy van, hogy épp visszahúzódóbb vagy hangosabb. S ha netán jeleznek nekünk az óvodából, az iskolából, hogy valami nincs rendjén, akkor már jellemzően segítségért is fordulunk. 

 

A gyerekek szorongása, hasfájása hátterében gyakran tapasztalható valamilyen családi probléma

Klára azzal keresett fel, hogy 4 éves kisfia, Peti a hasát fájlalja. Gyakran az óvodába indulást is megnehezíti ez a fájdalom, a kisfiú sokat sír, az édesanyjába csimpaszkodik. Ez a tünet 2 hónapja áll fenn. Az orvosi kivizsgáláson túl vannak, ezért a háziorvosuk ajánlotta számukra, hogy keressenek fel egy családterápiával foglalkozó szakembert. Az első konzultációra az egész családot behívtam (fontos, hogy lássam az egész családi rendszer működését) a két nagy tesót, akik 7 és 10 évesek, Petit és a szülőket. A kisfiú a 90 perces ülés alatt csendesen ült a szülők mellett, majd miután ő is bemutatkozott, csendesen kirakózni kezdett. (Erre a célra, sok ilyen gyerekjáték van benn a terápiás házunkban.) 
A bemutatkozás, helyzetfeltárás során figyelemre méltó volt az a pont, amikor a szülők, a családi reggelüket mesélve egymással ellentmondó szóváltásba kezdtek. Nem veszekedés volt ez, viszont érezhetően megváltozott a légkör a szobában a szülők között. Mindeközben érzékelhető volt, hogy Peti magatartása hogyan változott. 2-3 percen belül a hasát masszírozta, majd anyukájához bújt pityeregve, hogy fáj a pocakja. A családjuk rendszerének működése tisztán jelezte, hová kell vinni a fókuszunkat.
Az elkövetkező családterápiás ülésekre a házaspár érkezett a gyermekeik nélkül, a kapcsolatukban lévő ellentéteken dolgoztunk, a sérelmek feloldásán és a kommunikációjukon. Ahogyan a házastársi viszony az idő folyamán javulásnak indult, a kapcsolatuk erősödött, úgy Peti hasfájása is ritkult, majd teljesen megszűnt. Amikor a gyermek számára biztonságot adó felnőttek kapcsolata pozitív változásnak indult, úgy az ő szorongása is csökkent, majd megszűnt.
(Az esetleírás a személyes adatok megváltoztatásával és a család hozzájárulásával történt.)

 

Mik azok a gyakori jelek gyermekeknél, melyek azt jelzik, hogy lelki egyensúlyuk megbillent?

• étkezési zavarok
• elalvási vagy alvászavarok
• viselkedészavarok (túlzottan visszahúzódó, vagy túl hangos, bánt másokat)
• gyakori hasfájás (gyakran szorongás áll a háttérben)
• bepisilés (főként kisgyermekkorban, ám akár kisiskolás korban is előfordulhat)
• nehézségek az elválásnál, amikor valamelyik szülő elmegy dolgozni, vagy egy rövidebb időre távozik otthonról

A gyermekek viselkedészavara legtöbbször családi problémákra vezethető vissza

A gyerekek viselkedésbeli változásai (sőt, esetenként egészségügyi problémái) legtöbb esetben a család rendszerének elakadását tükrözik.  
Sokszor egy-egy családi, vagy akár házastársi, vagy a szülőkhöz tartozó nehézség, krízis, trauma a gyerekek viselkedésének változásában tapasztalható a legszembetűnőbben. S mint, hogy minden gyermek más és más, nem általánosíthatunk. A legfontosabb, amire szülőként figyelnünk kell, azok a változások, vagyis amikor a gyermekünk másképp viselkedik, mint azelőtt. Megnyilvánulhat ez a viselkedésének, magatartásának változásában, iskolai-tanulási nehézségekben, hangulatváltozásban, evészavarban, szorongásban, alvásproblémában stb. 
 

A családterápia, mint módszer kialakulása

Az 1950-es években kezdtek el pszichológusok, pszichiáterek munkájuk során az egyén mellett annak tágabb környezetével, családjával is foglalkozni. Ugyanis azt tapasztalták, hogy így sokkal hatékonyabb és gyorsabb változás érhető el az egyéneknél. Ide vezethetők vissza a családterápia gyökerei, ekkor indultak útjukra különböző családterápiás iskolák. 
A probléma megoldásán már nem csupán az egyénnel, hanem a családtagjaikkal is együtt dolgoztak a terápiákon, melyek így sikeresebbnek, gyorsabbnak, és hatékonyabbnak bizonyultak.
A családterápia különböző iskolái sok változást hoztak a terapeuták szemléletmódjába. Mára már igen széles és kifinomult eszközrendszerrel dolgozunk ezeken a terápiákon, legyen az pár-, vagy családterápia. 
 

Hogyan zajlik a terápia?

Mikor telefonon megkeres bennünket egy család, néhány szóban elmondják, hogy milyen nehézséggel kapcsolatosan keresnek segítséget, ki az a családban, akinek segítségre van szüksége (őt nevezzük a szakmánkban index-páciensnek), majd az első családterápiás ülésre lehetőség szerint a család összes tagját behívom.

Terápia az egész család gyógyulásáért

Sokszor egy családtag (testi/lelki/szociális) problémáinak megoldásához bizony túl kell tekintenünk az egyénen. A saját rendszerében kell rá tekinteni, azaz szociális környezetében, családjában.
Gyakran egy külső szemre, külső (szak)segítségre van szüksége a családnak, hogy megtalálják problémájuk, elakadásuk valós gyökerét. Ha elkezdődik egy családterápia, az idő folyamán, a terapeutával folytatott közös munkával visszaáll a rend - jellemzően a régi helyett egy új rend - a család életébe. 
A családi folyamatok helyreállása hozzájárul a családtagok gyógyulásához is, új energiát és lendületet adhat a családi rendszernek, a család működésének.
 

Feketéné Csikós Szilvia mentálhigiénés, családterápiás szakember

Fotó: Freepik