Hét centrumba szervezi a kormányzat a gyerekek sürgősségi és baleseti ellátását, az átalakítást már el is kezdték. Mikor kell a sürgősségire rohanni a gyerekkel, és mikor nem szükséges? A szakember ezt is elmondja. Hét centrumba szervezi a kormányzat a gyerekek sürgősségi és baleseti ellátását, az átalakítást már el is kezdték - tudta meg a Népszava.

A mintegy 14 milliárdos program célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, legfeljebb 90 percen belül hozzájussanak a legkorszerűbb ellátáshoz a gyerekek.

Bot fúródott a kisgyermek szeme közelébe
A gyermek-sürgősségi ellátás hiányosságaira nemrégiben egy konkrét eset hívta fel a figyelmet: április végén egy bot felsértette egy kiránduló kisfiú szemét, mentőt hívtak hozzá, de végül másfél óráig utaztatták a kórházak között, míg végre ellátták a sérülését. Erről itt írtunk korábban »
 
Hatékonyabbá válhat a gyerekek sürgősségi ellátása
Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint mindig lesznek olyan esetek, amelyeket nem lehet azonnal megoldani, ugyanakkor évek óta tart már a gyermeksebészek, a traumatológusok, a gyermek- és felnőtt sürgősségi ellátók kezdeményezésére az a szakmai munka, amely nyomán szervezettebbé, hatékonyabbá válhat a gyermekek baleseti ellátása.

Az átszervezés célja, hogy egy olyan hálózat készüljön több fővárosi, valamint öt vidéki - győri, debreceni, szegedi, miskolci, pécsi - centrum kialakításával, ahol egy helyen lesz elérhető valamennyi szükséges orvosi ellátás a legsúlyosabb balesetes sérülések kezelésére.

- Az országos gyermekbaleseti központ, a Heim Pál kórház tud a leginkább felkészülni a speciális esetek ellátására. Ám nyilván mindent ők sem tudnak majd megoldani, lesz ami a mi kórházunkra, a Bethesdára, és lesz olyan, ami másra jut - mondta el Velkey György, hozzátéve, hogy azért vannak még bizonytalan pontok a tervezetben.

Szakorvosképzés is kapcsolódik hozzá
A program további hozadékaként a jövőben úgynevezett gyermeksürgősségi és gyermek baleseti sebészeti szakorvosképzés is indul. Eddig ugyanis traumatológusokkal, sebészekkel és gyermekorvosokkal oldották meg a kicsik sürgősségi ellátását, mostantól viszont lesznek majd a feladatra speciális szakemberek.

A főigazgató ugyanakkor hangsúlyozta azt is, nem csak az orvosok felelőssége, hogy csökkenjen a várakozási idő, hanem a szülőknek is jobban át kell gondolniuk, valóban muszáj-e sürgősségi ügyeletre vinni a gyermeküket.

Mikor kell sürgősségi ellátás a gyereknek, és mikor nem?
Mint mondta, a Bethesda sürgősségi ambulanciájára egy átlagos napon 100-150 gyerek érkezik, ebből 10-15 szorul kórházi felvételre, és további 30-40 olyan gyerek van, akinek a sürgősségi ellátása indokolt.

Mindemellett a sürgősségin várakozó gyerekek legalább fele valójában nem szorulna sürgősségi ellátásra: sokan vannak ott hőemelkedéssel, régóta elhúzódó lábfájással vagy éppen azért, mert a gyerek pár nappal azelőtt kisebb sérülést szerzett, és a szülők úgy gondolták, megmutatják egy orvosnak.

- Arra nincs kapacitásunk, hogy minden egyes embernek külön-külön elmagyarázzuk: a banális, nem akut esetekkel érdemesebb a házi gyermekorvoshoz vagy a szakrendelőbe menni, mert itt a súlyos betegek mellől kell olykor odahívni valakit – magyarázta a főigazgató.

Példaként megemlítette: azzal a gyerekkel, aki már túlnőtt a csecsemőkoron, nem kell a sürgősségikre rohanni a más jelentősebb tünet - kiszáradás, elesettség - nélkül jelentkező lázzal, hányással, köhögéssel.

Ellenben sietni kell a sürgősségire:
- vérző sérülésekkel,
- deformálódott végtagokkal,
- koponyasérülésekkel,
- eszméletzavarral,
- fokozódó hasfájással,
- mérgezéssel
- vagy a lázas, bágyadt csecsemővel

Ez is érdekelhet!
Milyen tünettel melyik ügyeletre vidd a gyermeked? »

Forrás: Népszava
Fotó: Rawpixel