Míg a meghitt együttlét során mi csak a szerelem kiteljesedését érezzük, addig a szervezetünkben már lehet, hogy egy igazi csoda zajlik. A kettőnk összefonódásából egy új élet, egy új kis jövevény keletkezik.

Bár az utódnemzés a világ egyik legtermészetesebb dolga, mégis számtalan tényezőnek kell egyidejűleg teljesülnie ahhoz, hogy létrejöjjön a parányi kis ember.


Mi történik odabent?
Az együttlét beteljesüléseként az orgazmus során a férfi ondót lövell a partnere hüvelyébe. Ez kb. 20-40 millió spermiumot tartalmaz, melynek túlnyomó többsége kifolyik, de egy részük a méhnyak nyálkahártyáján keresztülhatolva feljut a méhbe. A tüszőrepedés idején a méhnyakban lévő nyák elfolyósodik, így könnyebben áthatolhatnak rajta a mozgékony és életképes spermiumok. A méhűrből folytatják útjukat a petevezetők felé abban a reményben, hogy ott létrejön a nagy találka.
Amennyiben ez az időpont egybeesik a női tüszőrepedéssel, akkor ez jó eséllyel meg is történik. A kis ebihalszerű spermiumok mindössze 24 órán keresztül élnek, úgyhogy csak ennyi idejük van rá, hogy a petevezetőben bevárják a petesejt érkezését.

Habár a petesejthez érve akár temérdek spermium is próbálkozik a behatolással, a végén csak egynek sikerülhet. Úgy néz ki ilyenkor a petesejt, mint egy kis napocska rengeteg sugárral körülvéve. Csakhogy ezek a kis sugarak, mint temérdek mini fúrógép igyekeznek megtalálni a gyenge pontot, hogy bejussanak a petesejt belsejébe. A legügyesebb spermium egyik összetevője feloldja a petesejt burkának egy részét, és a feje bejut a belsejébe. A farka teljesítette funkcióját, a célig való eljuttatást, így leválik. A bejutott spermium összeolvad a petével és elkezd duzzadni. A burok bezárul, több spermium már nem juthat át rajta. Az egyesült sejt szinte azonnal megkezdi az osztódást, miközben folyamatosan halad a méh felé.


A magzatkezdemény
A megtermékenyítést követő 72 órában a petesejt négy, nyolc, tizenhat, harminckettő, majd hatvannégy sejtre oszlik. Szederszemre hasonlító formája miatt szedercsírának nevezik a szakemberek. Osztódás közben a petevezetékben a méh felé halad, ahova a megtermékenyülés után kb. 4-5 nappal meg is érkezik. Megszabadul az őt körülvevő buroktól és a 11-12. napon beágyazódik a méh nyálkahártyájába, addig csak lebeg a méhűrben. Miután így befúrja magát, nyúlványai összekapcsolódnak az anyai vérerekkel.
A szedercsíra sejtjei innentől két irányba fejlődnek. Az egyikből kialakul a baba, akit ekkor még zigótának nevez a szaknyelv, a másikból a magzatburok, a méhlepény és a köldökzsinór.
A fogantatást követő 15-17. napon – vagyis a ciklus 29-31. napján – hüvelyi 2 dimenziós ultrahangvizsgálattal még csak a petezsák látható, ami tulajdonképpen a majdani baba kuckója.


Mit érezhet a kismama?
A fogantatás pillanatában igazán semmi különöset. Bár hatalmas dolgok zajlanak a szervezetünkben, az első pár napban ennek semmi jelét nem érzékeljük.
Később, az első hónap folyamán már számos változás érezhető, melyek azonban még nem egyértelmű jelzések, akár premenstruációs szindrómának is gondolhatnánk őket.
Ezek az első gyanús jelek a fáradékonyság, a mellek feszülése, valamint az émelygés a hormonális változásoknak köszönhetőek és bár egyértelmű tünetnek nem mondhatóak, azért bíztató jelnek tekinthetjük őket, ha már nagyon várjuk a gólya érkezését.

Fáradékonyság
Nem is csoda, ha a kismama fáradtnak, kimerültnek érzi magát, hiszen szervezete a két aprócska sejt egyesüléséből egy kis emberi lényt hoz létre, és folyamatosan dolgozik az ellátásán, megóvásán.
A kismamák szervezete a fáradtsággal, álmossággal jelzi igényét a több pihenésre, hogy teljes mértékben a magzat biztonságos növelgetésére tudjon koncentrálni.

Tipp: Óvatosan végezzen testmozgást, kerülje az uszodák látogatását a fertőzésveszély miatt!


Mellek feszülése
A mellek érzékennyé válhatnak, mivel a szoptatás előkészítéseként kezdettől fogva növekednek. A hormonális változásoknak köszönhetően az emlő mirigyállománya és a tejgyűjtő csatornák megduzzadnak. Ez a folyamat egyénenként változó, de az eredeti mellmérethez képest a babavárás ideje alatt jelentős súly- és térfogatnövekedést eredményez. Mivel a menstruáció előtt is gyakori a mellek feszülése, így ez a tünet önmagában még nem elegendő a várandósság feltételezésére.

Tipp: Viseljen kellő tartást biztosító pamut melltartót, mely segít a mellizmok és a bőr túlzott kitágulásának elkerülésében!


Émelygés
A legismertebb tünet, bár közel sem minden kismamánál jelentkezik. Oka feltehetőleg a hormonális változásokban keresendő. Sajnos nem lehet előre megjósolni, hogy meddig tart, van, aki csak az első trimeszterben tapasztalja, másokra a várandósság teljes ideje alatt rosszullétek törnek rá.
Bár rendkívül kellemetlen a kismama számára, talán segíthet a tudat, hogy a baba megóvása a rosszullétek célja. Szervezetünk így tiltakozik a magzat számára veszélyforrást jelentő ételek, italok, szagok ellen.

Tipp: Reggel felkelés előtt még az ágyban szopogasson, majd lassan rágjon szét néhány szem olajos magvat!


Gyakori pisilés
Már megint azok a hormonok! Az első hónapban a méh mérete és helyzete nem változik, így nem nyomhatja a hólyagot, mégis állandóan ingert érez a kismama a pisilésre. Valójában az alhasi vérbőség miatt kell egyre gyakrabban felkeresnie a mellékhelységet.
Ha az éjszakai felkelések miatt nem tudja magát kipihenni, akkor az esti folyadékfogyasztás csökkentésével tud tenni a nyugodt alvásért.

Tipp: este 6 után csak minimális folyadékot fogyasszon!



Visszaszámlálás
Mivel a várandósságot nem a valós megtermékenyüléstől, hanem az utolsó menstruáció első napjától számítjuk, így a vérzés kimaradásakor 4 hetesnek kikiáltott magzat a valóságban 2 héttel fiatalabb. A várandósság átlagosan 40 hétig tart (a fenti tények tükrében valójában csak 38 hétig), s a baba születésének idejét legkönnyebben a következőképp tudjuk kiszámolni:
az utolsó vérzés első napjához adjunk 7 napot, majd számoljunk vissza 3 hónapot.
Például: utolsó vérzés január 5. Összeadjuk, azaz 5+7 = 12, levonjuk a három hónapot, az október, tehát a baba születésének várható időpontja október 12.


Szerző: Simó Tímea
Forrás: Baba Magazin


Fotó: Freepik