Egy gyermeket lelkileg bántalmaztak, megaláztak egy 16. kerületi óvodában, mégis a szülők ellen indult eljárás. Az ombudsman szerint a szervek hibát hibára halmoztak, és alapjában kell megváltoztatni a rendszert. A gyermekek intézményi, iskolai-óvodai bántalmazása súlyos jogsértés, alapjaiban kell megváltoztatni azt a gyakorlatot, amely az ilyen magatartást eltűri, az esetek kivizsgálását halogatja, megszünteti - írta 2019. május 10-ei jelentésében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala. Közölték: Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez fordult.

Lelkileg bántalmazták az óvónők a gyereket
A biztos az MTI-hez eljuttatott jelentését egy szülői beadvány nyomán készítette el, ebben a szülők azt panaszolták, hogy gyermeküket az óvónők egy 16. kerületi óvodában megalázták, lelki bántalmazásnak tették ki, az óvónők rendszeresen kiabáltak, butának nevezték. Az igazságügyi pszichológus szakértői véleménye szerint ettől lettek a gyermeknek székletürítési problémái, és ez vezetett oda, hogy már nem is beszélt az óvónőkkel.

A szülők először az óvoda vezetőjéhez fordultak, majd a jegyzőhöz, a polgármesterhez, a bírósághoz, a rendőrséghez, az ügyészséghez, de érdemi választ nem kaptak. Közben pedig a gyámhatóság velük szemben indított védelembe vételi eljárást.

A hivatalos szervek hibát hibára halmoztak az ügyben
- az óvoda jelentős késedelemmel, egyeztetés nélkül fogalmazta meg válaszát, ezzel sérült a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való joga
- a fenntartó képviseletében eljáró jegyző a kérelmet nem annak tartalma szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, a számára előírt határidőket nem tartotta be, és nem tájékoztatta a panaszost a jogorvoslat lehetőségéről sem
- a bíróság az alakszerű fenntartói döntés hiánya miatt utasította el a szülők kérelmét, így viszont ez a jegyzői mulasztás megfosztotta őket attól, hogy bírósági úton támadják meg az óvoda sérelmezett gyakorlatát
- a szülők hiába tettek feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt a rendőrségen, az eljárást lezárták
- mivel lezárta a rendőrség az eljárást, ezért panasszal fordultak az ügyészséghez, ők azonban bűncselekmény hiányában szintén lezárták az ügyet, arra hivatkozva, hogy hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelezettségszegésre utaló magatartás, a lelki bántalmazás ugyanis nem számít annak
- az ügyészség ugyanakkor jelzett a gyámhatóságnak, akik erre eljárást indítottak a szülők ellen. Az ügyészség jelzése miatt ugyanis kötelesek voltak rá.

Nem a szülők veszélyeztették a gyereket, mégis ellenük indult eljárás
A biztos hangsúlyozta, hogy a védelembe vételi eljárás egyértelműen nem alkalmas arra, hogy az óvodákban, iskolákban hatékonyan vegye elejét az ott bántalmazott gyermek veszélyeztetettségének. "A gyermek veszélyeztetettségét ugyanis nyilvánvalóan nem a szülő okozta, a bántalmazás valószínűsíthetően az óvodapedagógusok részéről következett be" - szögezte le az ombudsman.

A lelki bántalmazás, a megalázás nem számít kötelességszegésnek!
Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntettét a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles azon személy valósítja meg, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti.

Az eljáró hatóságok azonban automatikusan nem tekintik súlyos kötelezettségszegésnek a lelki bántalmazást, a megalázó bánásmódot, így a gyermeknél akár tartós pszichés problémák keletkeznek.

A gyerekek jogilag védtelenek a bántalmazó pedagógussal szemben
A gyermekek teljesen védtelenek az elkövető pedagógusokkal szemben, a nyomozás megszüntetése pedig azt az üzenetet hordozza, hogy ezekkel a cselekményekkel az állam eleve nem is kíván érdemben foglalkozni, a szülő fellépésének nincs következménye - olvasható a jelentésben.

Az ombudsman változást követel
Az ombudsman az egyedi ügy kapcsán kezdeményezte az óvodánál, hogy a jövőben a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő módon és határidőben járjon el, illetve tegye nyilvánossá a belső panaszkezelési szabályzatát. A jegyzőtől azt kérte, hogy a hatályos törvényi előírások szerint bírálja el a szülői kérelmeket.

A rendszerszintű problémák megoldása érdekében Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez fordult és kezdeményezte, hogy a szaktárcák és a rendőrség bevonásával tekintsék át a szabályozást, hogy egyértelmű legyen, miként lehet fellépni, amikor az oktatási-nevelési intézményekben súlyos lelki bántalmazással, illetve megalázó bánásmóddal sújtják a gyermekeket a felügyeletükért, gondozásukért felelősök.

A biztos arra is felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer kiemelt tagjaként eljáró ügyészek számára tegye világossá, milyen szempontok mérlegelésével, mikor indokolt egy ügyben jelzést tenni a gyermekvédelemnek.

Ez is érdekelhet!
Ha az óvónő bántja, megalázza a gyermeket - Mik a bántalmazás egyértelmű jelei? Mit tehet a szülő? »

Forrás: MTI
Fotó: