Az első vizsgálatot közvetlenül a szülés után a szülést levezető orvos, szülésznő végzi az általános állapot rögzítése, az esetleges fejlődési rendellenességek, sérülések felismerése, a gyermek nemének megállapítása céljából. Ezt követően a neonatológus (újszülöttgyógyász) végzi a részletesebb vizsgálatokat. Magyarországon minden újszülött szakorvosi vizsgálata az első 12-24 órában megtörténik. Kórházakban, klinikákon a vizsgálatot hazabocsájtás előtt megismétlik.
Az APGAR pontrendszer
Nézzük, mit is jelent ez a furcsa szó, melyet az általános állapot megítélésére használnak.
A pontrendszer Virginia Apgar amerikai aneszteziológusról kapta a nevét. 5 könnyen észlelhető jelet figyelnek: szívfrekvencia, légzés, izomtónus, bőrszin és reflexingerlékenység. Ezekre 0,1, vagy 2-es számot adnak, így jön össze a legkedvezőbb 10-es pontszám. Az újszülöttek többsége 8-10-es pontszámmal jellemezhető. Az Apgar értékek vizsgálatára 1 perces, 5 perces és 10 perces életkorban kerül sor.
Az újszülött méretei
Még a szülőszobán sor kerül az újszülött méreteinek meghatározására. A súly és a hossz olyan adatok, melyeket a legtöbb édesanya még álmából felkeltve is meg tud mondani, évekre visszamenőleg. Hiszen „grammban és centiben mérik, mégis az életben ő a legnagyobb dolog.”
Az időre született újszülöttek átlagos súlya 3000-3800 g közötti, hossza 48-54 cm, fejkörfogata 33-37 cm. A fiúk átlagosan 100 g-mal nehezebbek és 1 cm-rel hosszabbak.
Nézzük, mi történik ezek után:
Az újszülött fürdetése
Az élesztést és azonnali kezelést nem igénylő újszülöttek első tisztító fürösztése még a szülőszobán megtörténik 37 Celsius fokos hőmérsékletű folyóvíz alatt. A magzatmáz hormonokat, vitaminokat tartalmaz, napokig védi fertőtlenítő és zsírozó hatásával a bőrt, ezért nem távolítják el.
Köldökápolás
Következik a köldök ellenőrzése. Megfigyelik a váladékozását, esetleges szagát és környékét. A csatot 24-36 óra múlva távolítják el. Ezt követően és még kb. 10-14 napig, a csonk leeséséig és beszáradásáig alkoholos vattával eltávolítják a váladékot, fertőtlenítő hintőporral beszórják, és steril gézlappal fedik a köldökcsonkot.
Az újszülött táplálása
Az első vizsgálatot és a tisztító fürdetést, és az anya ellátását követően, tehát 20-30 percen belül az újszülöttet az anya mellé, illetve emlőre helyezik. A korai szoptatás elősegíti a tej termelődését, az anyai gondoskodó érzés kibontakozását és a jó szopási készség kialakulását. Napjainkban a rooming-in elhelyezés lehetővé teszi az újszülött igényeihez való alkalmazkodást nappal és éjjel is. Az első szopások mennyisége nem mérhető, csupán néhány csepp előtejre (kolosztrum) tehető, de a tej mennyisége folyamatosan nő. Az első szopások indítják meg a valódi tejképződést. Az anyának nem kell aggódnia a „kevés” tej miatt. A kezdeti (a testsúly 8-10%-át meg nem haladó) súlyesés nem kóros és csak 10-14 napos korra kell visszanyernie a csecsemőnek a születési súlyt. Tejpótlásra, folyadékpótlásra nincs szükség, sőt inkább hátrányos, mert a cumisüvegből könnyen ömlő tejért nem kell megdolgozni, s a csecsemő hamar elfelejti a szopási technikát. Ha orvosi javaslatra mégis indokolt a pótlás, helyesebb kiskanállal vagy pohárból itatni.
Anyagcsere-vizsgálatok
Az újszülöttek kórházi ápolása alatt különböző szűrővizsgálatok történnek egyrészt a veleszületett anyagcsere-betegségek, másrészt a nem észlelhető, de azonnali kezelést igénylő eltérések felderítésére. Az anyagcsere-betegségek vizsgálatához pár csepp vért cseppentenek a szűrőpapírra, majd ezt elküldik a vizsgálatot végző központba. A központ csak akkor küld értesítést, ha valamilyen eltérést találtak. Ekkor a gyermek háziorvosát értesítik.
Egyéb vizsgálatok
Az első napokban megtörténik a csípőficam felismerésére irányuló vizsgálat, továbbá az ideggyógyászati és hallásvizsgálat. A kórházban töltött idő alatt az újszülött BCG-oltást kap, mely a TBC ellen nyújt védettséget. A BCG oltást a bal felkarba kapják, melynek hegét a csecsemő 3, majd 6 hónapos korában olvassuk le. Ha 6 hónapos életkorban sem látjuk a BCG heget, a csecsemő valószínűleg nem védett a TBC-vel szemben, ezért a gyermekorvos újra beoltja. Ekkor már nem szükséges reagálnia a hegnek.
De mikor megyünk haza?!
Ha nem lépett fel komplikáció sem az anyánál, sem a babánál, akkor spontán szülést követően a 3-4. napon, császármetszés után a 4-5. életnapon engedik haza az újszülöttet.
Általában előtte már 1 nappal szólnak, hogy legyen idő megszervezni a hazautazást.
Hazaérést követően értesíteni kell a védőnőt, akinek 48 órán belül - hétvégén vagy ünnepnap esetén 72 órán belül - meg kell látogatni a családot. Értesíteni kell a gyermek háziorvosát is, aki szintén meglátogatja a babát és a gyermekágyas anyukát, nemritkán a védőnővel együtt.
Utóvizsgálatok
Ha minden rendben zajlik, legközelebb 6 hetesen kell visszavinni a babát az újszülött utógondozóba. Ekkor kerül sor a felülvizsgálatra, melynek során súlyt és hosszt mérnek, kikérdezik az édesanyát az újszülött viselkedéséről, táplálásáról. Reflexeket néznek, és hasznos tanáccsal látják el a szülőket.
Csípőszűrés a 6-10. hét között történik. Erre beutalót kell vinni a gyermek háziorvosától. A csípőszűrés során tapintásos és ultrahangos vizsgálat is történik. Ha eltérést találnak, szükség lehet terpeszpelenka használatára is.
Az édesanyának a szülészeten kell megjelennie a 6 hetes felülvizsgálaton, ahol megnézik, mennyire húzódott vissza a méh, illetve fogamzásgátlási tanácsokkal is ellátják.