Egy gyermekkórház kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy jelentősen alacsonyabb volt a butirilkolin-észteráz (BChE) enzim szintje azoknál a csecsemőknél, akik SIDS-ben haltak meg.

Egy friss kutatás szerint lehetséges, hogy megtalálták a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) okát. A felfedezés talán egy napon csökkentheti azon csecsemők számát, akik minden előjel nélkül, váratlanul hunynak el álmukban.

A hirtelen csecsemőhalál, vagy más néven bölcsőhalál általában az egyévesnél fiatalabb kisbabákat érinti, és az Egyesült Államokban évente több ezer baba életét követeli.

Csecsemők vérmintáit elemezték
A kutatáshoz 722, csecsemőktől származó különféle vérmintát vizsgáltak: megmérték a SIDS-ben és egyéb okból elhunyt csecsemők BChE-szintjét, majd összehasonlították azt 10 életben maradt babáéval.
 
Az ausztrál Westmead Gyermekkórház kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy jelentősen alacsonyabb volt a butirilkolin-észteráz (BChE) enzim szintje azoknál a csecsemőknél, akik SIDS-ben haltak meg.

Mivel a BChE-ről ismert, hogy szerepet játszik az agyi ingerület-átvitelben, a kutatók szerint az enzim hiánya valószínűleg csökkenti a csecsemő ébredési vagy a külső környezetre való reagálási képességét, ez pedig növeli a SIDS kockázatát.



A kutatás vezetőjének kisbabája is így halt meg
A kutatást, melynek eredményét The Lancet eBioMedicine című szakfolyóiratban ismertették, Dr. Carmel Harrington, a Westmead Gyermekkórház tiszteletbeli kutatója vezette, aki 29 évvel ezelőtt saját gyermekét vesztette el SIDS-ben, és azóta karrierjét e tragikus szindróma okainak feltárásának szentelte.

- Minden szülő rémálma, hogy egy látszólag egészséges csecsemő elalszik, és nem ébred fel többé. Eddig egyáltalán nem lehetett tudni, hogy melyik csecsemőt éri ily módon a halál, de ez többé már nem így van - nyilatkozta Dr. Harrington.

Nem minden baba tud jelezni, hogy baj van
Mint a szakember kiemelte, a csecsemők általában jelezni tudják, ha valamivel elégedetlenek vagy életveszélyes helyzetbe kerülnek alvás közben, például nem jutnak elegendő levegőhöz. Ilyenkor felébrednek, felsírnak - ám ez a kutatás megerősítette, hogy nem minden csecsemő rendelkezik ezzel a reakcióval.

Ráadásul így a szülők is megnyugodhatnak, hogy nem az ő hibájukból hunyt el a kisbabájuk - tette hozzá Dr. Harrington.

Továbbra is fontos a biztonságos alvási környezet
Bár az eredmények ígéretesek, egyes csoportok óvatosságra intenek, mondván, további kutatásra van szükség. Egyebek közt kételyeit fejezte ki a Lullaby Trust nevű brit szervezet, mely a csecsemőkorban bekövetkező váratlan halálesetek megelőzésére hívja fel a szülők figyelmét.

Mint hangsúlyozzák, amíg nem tudni száz százalék pontossággal, hogy mi okozza a bölcsőhalált, addig a szülők és gondozók kövessék továbbra is a csecsemők biztonságos alvására, altatására vonatkozó tanácsokat, hogy nagyobb valószínűséggel kerüljék el a SIDS-et.

Ezek közé tartozik: a babát mindig a hátán, tiszta alvóhelyen, lapos, szilárd és vízálló matracon kell altatni, túl puha, nagyméretű takaró, párna és kiságyi ütköző nélkül.

- Az a kijelentés, hogy megtalálták a SIDS okát, hamis reményt adhat azoknak a családoknak, akiknek a gyermeke hirtelen és váratlanul halt meg, és ezáltal kevésbé fontosnak tűnhetnek ezentúl a biztonságosabb alvásra vonatkozó tanácsok  - emelték ki.

Kapcsolódó cikkünk:
Hirtelen csecsemőhalál megelőzése: A kisbabának külön ágyban kellene aludnia egy tanulmány szerint »

Forrás: IflScience
Fotó: Pixabay