Tóth Tímea százötvenötszörös válogatott kézilabdás 25 hetes terhesen hozta világra kisfiát, aki mindössze 12 napot volt életben. Férjével remélik, elhunyt kisfiuk küld majd nekik maga helyett egy testvérkét. Tóth Tímea százötvenötszörös válogatott kézilabdás 25 hetes terhesen hozta világra kisfiát, aki mindössze 12 napot volt életben. Nem sokkal később újabb csapás érte: szembe kellett néznie a gyilkos kórral.

Tímea erős nő, ráadásul élsportolóként megtanult a fájdalommal együtt is tovább harcolni, így aztán rövid gyászidőszak után újra bele vetette magát a munkába. Gyász volt. Legalábbis ő azt hitte. Aztán jött az újabb lesújtó hír két évvel később: az egyik mellében rosszindulatú daganatot találtak. Amputálni kellett.

- Derült égből villámcsapásként jött ez a betegség, nem gondoltam volna, hogy valaha rákos leszek. De ezt valamiért kaptam, meg kellett vele küzdenem. Jó jelnek tekintem, hogy nem lett áttétem, de nagyon kicsin múlt, mert amikor levették a mellemet, még abban is voltak rosszindulatú sejtek, majdnem belementek a nyirokrendszerbe, hiába a kemó után történt mindez. Épp kezdtük volna a lombikprogramot, ha ott bestimulálnak, biztos, hogy nagyobb baj lett volna, mert hormonalapú volt a csomó. Bizonyos szinten szerencsés vagyok, mert azóta nagyon sok nővel találkoztam, akiknél a terhesség harmadik trimeszterében derült ki, hogy daganatuk van. Annak örülök, hogy még a kemó előtt sikerült petesejteket levenni - mesélte Tóth Tímea a Spirit FM-en is hallható #nofilter - Nők filter nélkül Köböl Anitával műsorában.


Köböl Anita és Tóth Tímea

A gyász miatt alakult ki benne a daganat
A sportoló biztos abban, hogy elvesztett kisfia miatti fájdalom miatt alakult ki nála a daganat. Pedig sokféle segítséget igénybe vett, és úgy érezte, hogy feldolgozta a traumát. Most, hogy újabb lombikprogramra készül még inkább felidéződnek a régi emlékek, és persze van benne félelem, hogy ne ismétlődjenek meg újra a történtek.

12 napig élt a kisfia
- Isteni sugallat volt, hogy elmentem ultrahangra, ahol kiderült, hogy a kisfiamnak nincs keringése. Azonnal kórházba vittek, 25 hétre, 500 grammosan megszületett, de csak 12 napot volt közöttünk. Azt nem emésztettem volna meg, ha nem foghattam volna a kezemben, de az a 12 nap maga a csoda volt. Minden pillanatot csodaként tudtunk megélni, amíg velünk volt. Minden nap úgy keltem fel, hogy mindent megteszek, hogy minél tovább velünk lehessen. De sajnos a doktornő, aki csodálatos volt, reálisan látta a helyzetünket, és megmondta, hogy fölösleges a harcunk. Ekkor meg kellett hoznunk életünk legfájóbb döntését, hogy elengedjük. Ötnaposan újra kellett éleszteni, ami bevérzéseket, maradandó károsodásokat okozott. Szerintem a mi szeretetünk tartotta életben. Végül kimondtuk az orvosoknak, hogy nem szeretnénk, ha még egyszer újraélesztenénk, mert láttuk, hogy csak a gépek tartják életben, úgy éreztük, hogy a kis lelke már nincs velünk - tette hozzá könnyeivel küszködve a sportolónő.

Az is hozzátette, ő és férje bíznak abban, hogy a sok rossz után a sors megajándékozza őket egy egészséges gyermekkel, és teljessé válhat az életük. Úgy érzik, elhunyt kisfiuk küldeni fogja a kistestvért.

A teljes beszélgetést megnézheted itt »

Kezdőfotó: Pexels (illusztráció)