Általában fizetésből élünk. Ehhez jön a családi pótlék és a gyerektartás összege. (Ha szerencsések vagyunk, akkor rendszeresen megkapjuk, ha nem, akkor tényleg a „magad uram, ha más nem” alapon kell gazdálkodnunk.)
Az iskolás évektől különösen megnőnek a kiadások
Ahogy cseperednek a gyerekek, egyre többe kerülnek. Az iskola kapujának átlépése az igazi választóvonal. Ekkortól számíthatunk előre nem látható rendkívüli kiadásokra. Egy osztálykirándulás is megterhelő lehet, ráadásul egyetlen egy szülő sem mondja ki szívesen azt a gyermekének, hogy „ne haragudj kincsem, de nem tudom kifizetni”. Előbb szakad meg a szívünk, mintsem ilyet kimondjunk.
A BORÍTÉK- MÓDSZER - Hatékony módszer az egyedülálló szülők gazdálkodására
Mit tehetünk hát, ha meg szeretnénk kímélni magunkat egy-egy ilyen kényelmetlen helyzettől?
Vegyünk elő jelképesen három borítékot. Aki átutalással bankszámlára kapja a fizetését, az nyithat alszámlákat (ez manapság már ingyenes), ide tegye át a borítékba szánt pénzeket.
- Az első borítékra ráírjuk: havi megélhetés
Ebbe értjük bele a rezsit, a mindennapi élethez szükséges kiadásokat. Ide, minden hónap elején tegyünk bele annyit, amennyit el szeretnénk költeni. Ne többet!
Az első pár hónapban meglehet furcsa lesz, és nehezen tartható majd a magunk által szabott keretek között maradni. De ha tudjuk, hogy meddig nyújtózkodhatunk, akkor tudatosabban, átgondoltabban fogjuk elkölteni a pénzünket.
- A második borítékra írjuk rá: szezonális kiadás (pl. nyári tábor)
Most tavasszal már jönnek a tanároktól a táborozási lehetőségek. Egy-egy tábor bizony 25-30 ezer Ft-ba kerül. Ez csak egy hét a nyár 10 hetéből. Bár legtöbbször kapunk részletfizetési kedvezményt, azonban ezeket összeadva, bizony 100 ezres nagyságrendű összeg is kijöhet, amit a táborozásra kell(ene) fordítanunk. Ezért nem árt előre spórolni a nyárra.
Ennek a borítéknak a felirata bizony szezononként változik.
Ha már kifizettük a nyári táborokat, utána (június, július, augusztus hónapokban) iskolakezdés lehet a cím. Ősszel karácsonyi ajándékok címet írhatunk rá.
- A harmadik boríték címe: gyermeke(im) továbbtanulása
Ez a tétel az, ami a legjobban megterheli egy szülő pénztárcáját. Ráadásul nem leszünk fiatalabbak, nem tudjuk, hogy majdan lesz-e munkánk, lesz-e elegendő keresetünk. Mi azonban mindent szeretnénk megadni gyermekeinknek. Tapasztalatom szerint, a főiskola, egyetem első két évében nem, vagy alig van lehetősége dolgozni egy gyereknek. Így ezekben az években bizony támogatni kell. Még ha később a tanulás mellett dolgozni is fog, akkor is ránk lesz utalva.
Több tanulmány, újságcikk foglalkozik azzal, mennyibe is kerül egy felsőoktatási intézménybe járó gyerek tanulása. Átlagosan havi 100 ezer forintba. Ez megdöbbentően magas összeg. Azonban erre hosszú éveken keresztül lehet készülni. Minél korábban elkezdjük, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy összegyűjtsük ezt az összeget. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Elég, ha csak a családi pótlék összegét tesszük félre. Bármennyire is megdöbbentő, de 15 év alatt, pont összegyűjthető a családi pótlékból az egyetemi tanulmányokra szánt összeg. Ha csak 10 évig gyűjtögetünk, akkor csak a két harmadát tudjuk összeszedni.
A jó tervezéssel megkíméljük magunkat az adósság csapdáitól
Természetesen annyi borítékot készíthetünk magunknak, amennyit csak szeretnénk. Egy a lényeg. Ha megtervezzük a kiadásainkat, ha mindig van egy „vésztartalék” borítékunk, akkor nem kell a hitelkártyákhoz nyúlnunk, nem kell kölcsönkérnünk, nem szorulunk mások támogatására. Higgyék el, ez nem az összeg nagyságától függ. Ez csak azon múlik, mennyire vagyunk következetesek és kitartóak. Mert egy-egy ilyen borítékba kerülhet 2000 Ft is havonta. 5 hónap múltán az ebben lapuló 10 e Ft mégiscsak több mint a semmi!
Strausz Györgyi
pénzügyi tanácsadó
TGYÁS, GYED, GYES KALKULÁTOR >>