A kormány megállapodott a 2017-es és 2018-as év minimálbéremeléséről és járulékcsökkenéséről. Ezzel mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság: 2018-ra a minimálbér végre eléri az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Megállapodott 2016. november 22-én, kedden a kormány a szociális partnerekkel a következő két év minimálbéremeléséről és járulékcsökkentéséről; a nemzetgazdasági miniszter a megállapodásnak köszönhetően gyorsabb gazdasági bővülést vár, a 2,3 százalékos GDP-arányos jövő évi hiányszámon szerinte nem kell változtatni, de ha szükséges a kormány márciusban módosíthatja a költségvetést.

Hogyan változik a minimálbér, a bérminimum és a járulékok 2017/2018-ban?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten bejelentette:

2017-ben

• a minimálbér 15 százalékkal nő,
• a garantált bérminimum 25 százalékkal nő,
• a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.

2018-ban

• a minimálbér újabb 8 százalékkal,
• a bérminimum 12 százalékkal nő és
• további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.     

A kormány vállalta azt is, hogy:

2017-ben

• a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról.

Ezzel szavai szerint eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, "elment a falig", és megjegyezte, minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett számára.



Ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa
A nemzetgazdasági miniszter szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vélte, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy magasabb növekedési tartományba kerüljön.

"Nem ért véget a bérharc" - MaSzSz   
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, "nagy nap a mai", ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen - jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a  mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás - tette hozzá.     
Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is "leszivárogjon".     

"Nagy teher a munkaadóknak a minimálbér és bérminimum-emelés" - MGyOSz
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. "Mi vállaltuk a legtöbbet" - mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

    
Adószakértők és elemzők mondták a 2017/2018-as minimálbéremelésről és járulékcsökkentésről

A keddi döntést azóta adószakértők és elemzők is sorra kommentálják, közülük idézünk.

Adószakértők: a járulékcsökkentés kedvező, de a béremelés a kis cégeknél problémát jelenthet
Kedvezőnek tartják az MTI által megkérdezett adószakértők a munkaadói járulék csökkentését, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket.
    
"A hosszú távú adócsökkentés megvalósulásával még hátrányban vagyunk" (Hegedűs Sándor)
Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője pozitívumként értékelte, hogy a kormányzat a munkaadók érvelését meghallgatva 5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2017-ben a múlt héten javasolt 4 százalékpont helyett. Hozzátette ugyanakkor, hogy a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal fognak növekedni a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai, ami nagymértékben befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. Ezzel szemben a társasági adó (tao) 1 százalékpontos csökkentése a kis- és közepes vállalkozásoknál - 10-ről 9 százalékra 500 millió forint alatti adóalapnál - nem fog igazi hatást kiváltani.
 
Hozzátette, hogy a közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is hátrányban maradunk. A most 48,25 százalékos adóék, amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában, 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, a lengyelek, csehek, szlovákok továbbra is versenyképesebbek lesznek.



"Hátrányba kerülnek azok a kis- és középvállalkozások, amelyek minimálbért vagy garantált bérminimumot fizetnek (Szmicsek Sándor)
Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere kedvezőnek tartja ugyan a jövő évi 5 százalékpontos, illetve a 2018-as 2 százalékpontos járulékcsökkentést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket. Az MTI-nek kifejtette, Magyarországon nagyon magasak a bérre rakódó munkaadói terhek, ami jelentős versenyhátrányt okoz a környező országokhoz képest.
A járulékok csökkentése javítja a versenyképességet, főként a nagyobb cégek esetében - mondta a szakértő.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az intézkedések hátrányosak lehetnek azoknál a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), amelyek jellemzően minimálbért, illetve garantált bérminimumot fizetnek dolgozóiknak. Ezeket ugyanis nem kompenzálja a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése, mert ennél nagyobb mértékben nő mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum. Ezek a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek - fejtette ki.

"A kormány jelentős és érezhető segítséget nyújt a munkaadóknak" (Pankucsi Zoltán)
Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint a gazdaság számára jó hír, hogy gyorsan megszületett a megállapodás a bérekről és az adócsökkentésekről. A döntés alapján egyértelmű, hogy mind a munkaadók, mind a kormányzat tenni kívánnak a munkaerő-elvándorlás ellen, és abban érdekeltek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló álljon rendelkezésre a hazai termelő és szolgáltató szférában. A kormány jelentős és érezhető segítséget nyújt a munkaadók számára a vállalt béremelés végrehajtásához a társasági adó és az élőmunka közterheinek csökkentésével - fejtette ki az MTI-hez eljuttatott írásos kommentárjában.

"Bérek átlagos emelkedése az állami szférában jellemző" (Virovácz Péter)
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött értékelésében azt emelte ki, hogy az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot. Megjegyezte, a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ahol egy év alatt 9,1 százalékkal nőttek a keresetek szeptemberre. Az emelkedés azért magasabb, mint az előző hónapokban, mivel szeptemberben újabb béremelési kör zajlott le a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók között.

"Jövőre még tovább gyorsul a béremelkedési tempó" (Ürmössy Gergely)
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó, miközben a munkaerőpiac még feszesebbé válhat, az átlagos munkanélküliségi ráta  5 százalék alá csökkenhet 2017-ben.  

Forrás: MTI 2016. november 22., november 23.
Fotó: Pixabay