Egy gyerek szívéhez vezető legbiztosabb út, ha tudja, hogy minden körülmények között szeretjük őt. Nincs hatalmasabb erő a világon, ami szilárdabban megalapozhatna egy kapcsolatot, mint a feltétel nélküli szeretet. Egy gyerek szívéhez vezető legbiztosabb út, ha tudja, hogy minden körülmények között szeretjük őt. Nincs hatalmasabb erő a világon, ami szilárdabban megalapozhatna egy kapcsolatot, mint a feltétel nélküli szeretet - mondja Rob Parsons szerző, előadó, kétgyermekes édesapa, aki A hatvanperces apa című kötetben fogalmazta meg, mi is az a feltétlen szeretet. Ebből közlünk részleteket.

"Egy gyerek szívéhez vezető legbiztosabb út, ha tudja, hogy minden körülmények között szeretjük őt. Nincs hatalmasabb erő a világon, ami szilárdabban megalapozhatna egy kapcsolatot, mint a feltétel nélküli szeretet.

Fájdalmas emlékem fűződik ehhez a felismeréshez. Egy nap a lányom iskolából hazajövet a nyakamba ugrott, és boldogan közölte:

- Apa, a matek felmérőm 95 százalékos lett!

Mire én két kérdést szegeztem neki: "Hova lett a maradék 5 százalék? Ezzel az eredménnyel hányadik helyen állsz az osztályban?"

Nem szívesen idézem fel ezt az emléket. Katie élete során számos olyan emberrel fog találkozni, akinek csak akkor lesz szüksége rá, ha sikeres. Apaként arra szeretném bátorítani a lányomat, hogy a tőle tehető legjobb eredményt nyújtsa - de ennél is jobban szeretném, ha tudná, hogy az iránta érzett szeretetemet nem a sikerei határozzák meg, hanem pusztán az, hogy az apja vagyok.

A barátom és a fia között lezajlott alábbi párbeszéd vezetett rá erre a felismerésre.

- Fiam, ne tarts minket bizonytalanságban - mi áll a bizonyítványodban?
- Hat tantárgyból ötös lettem, apa!
- Nagyon büszke vagyok rád! Keményen megdolgoztál ezért - megérdemled az eredményt. De szeretnélek emlékeztetni valamire, amit remélem, tudsz is. Semmivel sem szeretlek jobban azért, mert jó eredményeket értél el. A teljesítményedtől függetlenül szeretünk. Ha azzal a hírrel jöttél volna haza, hogy valamennyi tantárgyból megbuktál, nagyon csalódott lennék, de cseppet sem szeretnélek kevésbé. Ezt soha ne felejtsd el! [...]

Feltétel nélküli szeretetünkkel azt fejezzük ki, hogy elfogadjuk egymást. Lehetünk akár százszoros válogatott futballsztárok, mégsem teremthetjük le a fiunkat pusztán azért, mert kihagyott egy ziccert. Lányunk talán kissé molettebb, mint szeretnénk, ami miatt csúfolják az iskolában - mi azonban egyetlen csúfondárost megjegyzést sem engedhetünk meg magunknak!

A feltétlen szeretetet élvező gyermekek abban a biztos tudatban nőnek fel, hogy akár megnyerik a versenyt, akár utolsóként érnek célba, kövérek vagy soványak, teljesítményük kiemelkedő vagy éppen átlagos, apjuk mindig szereti őket. Hozzájuk való ragaszkodásuk nem a sikereiken alapul, hanem a kapcsolatukon. [...]

Szeretnénk, hogy gyermekeink eredményesek legyenek, de ennél is jobban vágyunk arra, hogy emberként állják meg a helyüket. Ehhez azonban biztonságérzetre van szükségük. Semmi sem nyújt nagyobb biztonságot egy gyermek számára, mint az a meggyőződés, hogy - legyen bár nővére okosabb, rendesebb és vonzóbb külsejű - őt éppen úgy szeretik."

Forrás: Részlet Rob Parsons: A hatvanperces apa című kötetéből.
Fotó: Pixabay