Miért rendkívül fontos a párásítás a gyereknél, és milyen betegségeket okozhat, ha elmarad? Lehet-e egyáltalán túlpárásítani? Mennyi legyen az ideális páratartalom és hőfok a lakásban? Hogyan párásíts készülék nélkül? Mindezeket megtudhatod a Semmelweis Egyetem pulmonológusától.

Miért rendkívül fontos a párásítás a gyereknél, és milyen betegségeket okozhat, ha elmarad? Lehet-e egyáltalán túlpárásítani? Mennyi legyen az ideális páratartalom és hőfok a lakásban? Hogyan párásíts készülék nélkül? Mindezeket megtudhatod Dr. Kovács Lajostól, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának pulmonológusától.

Mi történik, ha nem párásítasz a gyerekszobában?
A párásításról legtöbben csak annyit tudnak: télen jó, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás hiánya igen kellemetlen tünetekkel járhat: a száj-és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők is kiszáradhatnak. Ilyenkor a normális működés zavart szenved, a váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. 

Mennyi az ideális páratartalom?
A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a légúti beteg, ugyanis még a legkisebb vírusfertőzés is tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A szakember kiemeli azt is, hogy a legtöbb esetben – a hörgők életkornak megfelelő növekedésével – a gyermekkori asztma kinőhető, ennek ellenére a páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40-60 százalék közötti tartományban tartani.



Egyszerű módszerek párásításra – mikor van szükség a párologtatóra?
A párásítás megkezdése előtt érdemes elvégezni egy páratartalom mérést, melyre ma már számos készülék áll rendelkezésre.

- Ha például egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma 30 százalékos, ott valószínű, hogy egész egyszerű módszerekkel ezt 40-50 százalékra fel lehet vinni: fürdés után hagyjuk nyitva a fürdőszoba ajtót, terítsük ki a törülközőket, vagy helyezzünk ki egy széles cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, inkább szerezzünk be egy párologtató készüléket – javasolja a szakember.

A légutaknak nem ártalmas a túlpárásítás
A tüdőgyógyász arra is felhívja a figyelmet: amennyiben már az ablakokon folyik le a víz, valószínű, hogy túlpárásítottunk. Bár a légutaknak ez nem káros, a környezetben elősegíti az atkák, gombák és a penész elszaporodását, ami szintén súlyosbíthatja a krónikus betegek tüneteit.

A párában gazdag levegő inkább jótékony hatású, terápiás alkalmazása is népszerű.

- Sűrű váladék esetén mi magunk írunk fel hideg párásítót, vagy javaslunk inhalálást - mondja Dr. Kovács Lajos, aki szerint otthonunk levegőjének páratartalmát csak egy erre alkalmas mechanikus vagy digitális készülékkel állapíthatjuk meg.

Mennyi az ideális hőfok a lakásban?
A pulmonológus szerint a légutak optimális működése szempontjából a megfelelő páratartalom mellett a lakás ideális hőmérsékletére is oda kell figyelni, az állandó 19-21 fok ideális, a túlzott meleg ugyanis provokálja az esetleges gyulladást. Ez tehát fontos szempont, ha kruppos, asztmás gyerek él a családban, de a nagy hőmérséklet-ingadozásokat az egészséges légút sem tolerálja.

Forgalmas út mellett lakók, figyelem!
Aki forgalmas út mellett lakik, jó tudnia, hogy a kipufogógázok kémiai összetevői direkt gyulladásba hozhatják a nyálkahártyát, amin így könnyebben megtapadnak az asztmát kiváltó allergének. Ilyenkor kiemelten ajánlott tehát a lakás megfelelő párakoncentrációját beállítani, hiszen a nyálkahártya kiszáradása még súlyosabbá teheti a kezdeti asztmás állapotot.

A hideg levegő asztmát provokál
Az éghajlati adottságok meghatározók: minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál magasabb a páratartalom, ezért például - a hideg levegő asztmát provokáló hatása miatt - a skandináv országokban jóval több a légúti beteg, mint az Egyenlítő környékén, részletezi Dr. Kovács Lajos. Mivel télen a hűvös levegő kevesebb vizet tud megkötni, ilyenkor különösen érdemes otthon párásítanunk.

Forrás: Semmelweis Médiasarok
Fotók: Pixabay, Unsplash/Tara Raye