Húzzuk? Ne húzzuk? Mást mond a szomszéd, a védőnő és az orvos is. Akkor most mi is legyen a család büszkeségével, pontosabban annak is a legbecsesebb testrészével? Cikkünkben gyermeksebész szakorvos ad útmutatót a fiúgyermekes szülőknek. Húzzuk? Ne húzzuk? Mást mond a szomszéd, a védőnő és az orvos is. Akkor most mi is legyen a család büszkeségével, pontosabban annak is a legbecsesebb testrészével? Cikkünkben gyermeksebész szakorvos ad útmutatót a fiúgyermekes szülőknek.

Először is tisztáznunk kell két alapvető fogalmat a félreértések elkerülése céljából, mert más a fitymaletapadás és más a fitymaszűkület.
Fitymaletapadás (adhesio): amikor a fityma a hímvessző makkjához lenőtt.
Fitymaszűkület (phimosis): ilyenkor a fityma túlér a makkon, a túlérő rész (vagyis a fityma csúcsi része) szűkült, átmérője sokkal kisebb, mint a makk.
A két probléma külön-külön és egyszerre is előfordulhat, mindkettőnek az a következménye, hogy azt a bizonyos bőrt nem lehet hátrahúzni.

„El a kezekkel a csecsemő fitymájától!”
Születéskor minden fiúgyermek fitymája a hímvessző makkjához szorosan hozzá van nőve. Ez a normális, nem betegség, ennek megfelelően annak hátrahúzását erőltetni nem szabad, hiszen a babának csak felesleges fájdalmat okozhatunk vele. Ha esetleg mégis hátrahúznánk, annak a valószínűsége, hogy rövidesen visszatapad, igen nagy (ez jellemző 2-3 éves korig). Ráadásul, tekintve, hogy a fityma az újszülöttek esetében gyakran szűk is, az erőltetett hátrahúzás a fityma többszörös berepedéséhez vezethet, melyek heggel gyógyulnak. A hegesedés egyenes következménye a fitymaszűkület, mely miatt akár műtét elvégzésére is sor kerülhet. Tehát el a kezekkel a csecsemők fitymájától!

Persze ez is csak akkor érvényes, ha egyébként minden rendben van: a gyermek jó sugárral (legalább gyufaszálnyi) pisil, a fityma pisiléskor nem fúvódik fel, illetve nem gyullad be. Ellenkező esetben minél előbb gyermeksebészet felkeresése javasolt.
 

Fitymaletapadás

Hány éves korban kezd oldódni a fityma letapadása magától?
Az egyszerűség kedvéért először a fitymaletapadás problémáját tegyük tisztába. Ez az a kérdés, melyről tényleg mindenki mást mond. Körülbelül 60 éve született egy brit tanulmány, mely szerint a fiúgyermekek 80 százalékánál spontán megoldódik a letapadás 2 éves korra. Ez az állásfoglalás hazánkban is széles körben elfogadott napjainkig is, ez alapján, tekintve, hogy ez a normális, 2 éves kor után sokan javasolják a fityma hátrahúzását.

Az utóbbi néhány évben született írások szerint, ha nem avatkozunk be, csak kevés gyermek letapadása oldódik meg önmagától 2 éves korig. A normál érési folyamat eredményeként a gyerekek nagy részének 6-10 éves korára válik teljesen hátrahúzhatóvá a fitymája. Természetesen a folyamat sokkal hamarabb elkezdődik, és részlegesen már jóval korábban is hátrahúzható a fityma bőre.



Mikor kell elkezdeni a fityma finom hátrahúzását?
Akkor miért és mikor is avatkozzunk be ebbe a természetes folyamatba? Az előzőek alapján, ha a gyermeknek gyulladásos panasza nem volt, szűkület nincs, sürgető hátrahúzás nem szükséges. Azonban a szülőket és a közösségbe menő gyermeket is zavarhatja az, ha a többi gyerek más, már legalábbis ami a fitymát illeti.

Az sem mellékes, hogy idővel szükségessé válik a makk tisztán tartása, az összegyűlt, kellemetlen szagú váladék kimosása is. Ezek alapján véleményem szerint, 5-6 éves kornál nem hamarabb - amikor a gyermekek nagy részénél már részlegesen megtörtént a letapadás természetes oldódása, a pelenkát már elhagyták, és az intellektusuk is elég fejlett - higiénia szempontjából célszerű pontot tenni az ügy végére, és a gyermeket megtanítani a hímvessző tisztán tartására.

Ki és hogyan végezze el a hátrahúzást?
Hátrahúzni természetesen csak akkor szabad, ha a fitymán nincs szűkület. Ha ilyen probléma nincs, és már részlegesen oldódott önmagától a letapadás, ez esetben akár otthon is meg lehet próbálni - feltéve, ha a gyermek partner ebben - óvatosan, az esti fürdés után, időnként egy-egy milliméterrel lejjebb tolni a fitymát (nem az egészet egyszerre, mert az igen fájdalmas!), amíg a makk teljes egészében láthatóvá nem válik.

Amennyiben otthon a fenti eljárás nem megoldható, vagy sikertelennek bizonyul, akkor a témában járatos szakembernek 5-6 éves kor után bármikor meg lehet mutatni a problémás „szerszámot”, és helyi érzéstelenítő kenőcs alkalmazása után a fityma fájdalommentesen hátrahúzható.

Fitymaszűkület (phimosis) babáknál

Az előzőekben megtárgyaltuk a fitymaletapadást, most egy kicsit a problémás „szerszám” másik nagy bajáról essen szó. Az alábbiakban az ún. veleszületett fitymaszűkület tárgyaljuk, a másodlagosan kialakult (gyulladás, berepedés, bőrbetegségek), szerzett formákat csak érintőlegesen említjük.

Fitymaszűkület - Baj? Nem baj?
A korábbiakat egy kicsit ismételjük át. A csecsemők hímvesszője azért nem olyan, mint a felnőtteké, mert a fityma letapadt rá, másrészt igen gyakran a makkon túlérő, hosszú fitymabőr szűk, nem lehet a makkon áthúzni. Ez is teljesen normális, nem betegség, a fiúgyermekek jó része így születik. Ez a veleszületett (fiziológiás) fitymaszűkület.

Hasonlóan a letapadáshoz, általában ez is javul, illetve megszűnik az életkor előrehaladtával. Éppen ezért a csecsemők fitymáját erőltetve hátrahúzni nem szabad, hiszen az berepedhet, ami hegesedést, igazi szűkületet okozhat, amit csak sebészileg lehet korrigálni.

Tehát bármit is javasol a szomszéd, az újszülött gyermek fitymáját ne bántsuk!

Az újszülött babáknak legalább gyufaszálnyi vastagságban kell pisilniük
Azonban van egy-két dolog, amire egy fiús szülőnek ez esetben figyelni kell. Azokban a ritka időszakokban, amikor a gyermek pelenka nélkül van (például: fürdetés) időnként meg kell figyelni, hogy a gyermek hogyan pisil. Egy újszülöttnek legalább egy gyufaszálnyi vastagságban kell vizelnie. Amennyiben a fityma annyira szűk, hogy a vizelet csepeg, vékony sugarú, esetleg a fitymazsák a pisilés során felfúvódik, akkor minél előbb célszerű a babát orvosnak megmutatni.

Problémamentes fityma - Mikor menjünk orvoshoz?
A fityma és a makk hámja váladékot, az úgynevezett smegmát termeli, mely szűkület esetén nehezen tud kiürülni. E váladék mennyisége az életkorral együtt növekszik, szűkület esetén az a fityma, illetve a makk gyulladásának (posthitis, balanitis) kockázatát növelheti.

Amelyik babánál gyulladás volt, ott minél előbb, problémamentes esetekben 3-4 éves kor után, vagyis a szobatisztaság elérését követően célszerű a szűkületet megoldani, és hátrahúzhatóvá tenni a fitymát. Azért nem korábban, mert a pelenkában összegyűlő vizelet csípheti a gyermeket, illetve a gyermek fejlődő intellektusa miatt ebben a korban már számíthatunk a kicsi együttműködésére is, ekkor már meg lehet tanítani a gyermeket a fityma rendszeres tornáztatására, tisztán tartására.

Fitymaszűkület esetén mi a megoldás?
Első körben érdemes szteroid tartalmú kenőcsöt kipróbálni. A szűk fitymaszakaszt 3-4 hétig kenegetve, illetve a vele egyidejűleg alkalmazott „tornáztatással” az esetek jó részében végleges, jó eredmény érhető el. Amennyiben ez hatástalan, akkor csak műtéti megoldások jönnek szóba, az elváltozás súlyosságától függően a fitymaplasztikát, illetve a körülmetélést (circumcisio) alkalmazzuk.

Olyan sok baj van a fitymával, nem érdemesebb rögtön eltávolítani születés után?
Körülmetélést csak vallási és igen indokolt esetekben, súlyos szűkület esetén javasolt alkalmazni. Az USA-ban végeznek jelenleg a világon a leggyakrabban nem vallási okokból körülmetélést. Ennek oka a megszokás (a nagypapa is túlesett rajta), illetve számtalan berögzült mítosz, melyek rendre megdőltek.

Mára ismertté vált, hogy a sivatagi katonák nem kapnak fitymagyulladást a homoktól, a szexuális betegségek átvitelének esélyét pedig nem csökkenti a körülmetélés. Éppen ellenkezőleg. Néhányan úgy vélik, hogy a fitymának védő szerepe van egyes fertőzések megakadályozásában, illetve tekintettel arra, hogy számtalan idegvégződés is található benne, hiánya a későbbi életkorban a szexuális élményt is hátrányosan befolyásolhatja.

Összegzés:
Végezetül elmondható, hogy az újszülött fiúk fitymáját erőszakkal hátrahúzni időnek előtte nem szabad. A természetes fitymafejlődésbe csak indokolt esetben szabad beavatkozni. Nyilván probléma vagy kétely esetén nem érdemes sokat teketóriázni, minél előbb keressenek fel szakembert. Panaszmentes esetben is, amennyiben nem látszik önmagától megoldódni a kérdés, a szűkület miatt 3-4 éves kor után, letapadás esetén pedig óvodáskor vége körül (5-6 év) célszerű felkeresni egy gyermeksebészt vagy gyermekurológust.

Addig is ne felejtsük el, hogy feleslegesen ne okozzunk fájdalmat a gyermekeknek, vagyis el a kezekkel a fitymától!

Szerző: dr. Bűdi Tamás gyermeksebész
Fotó: Freeimages.com