Nem árt tudni, hogy a kusza fogsor nem csupán esztétikai jellegű probléma, hanem idővel komoly betegségek (például fogágygyulladások, ízületi ártalmak) melegágya is lehet. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyobb rendellenességek beszédhibákhoz és gyakran súlyos személyiségváltozáshoz is vezethetnek.

Mivel az összetorlódott fogak nehezen tisztíthatók, könnyebben szuvasodnak. A nem megfelelő harapás a rágóízületet károsíthatja, vagy ínygyulladást okozhat – hogy csak a leggyakrabban előforduló eseteket említsük, amelyek mind a fogak rendellenes állására vezethetők vissza.


Mi az oka a kuszaságnak?
A genetika nagy szerepet játszik a kialakulásában – sajnos az ebből eredő problémákon nehezebb segíteni, mint a szerzett eltéréseken. Szerencsére ma már nem „ciki” fogszabályozót hordani, sőt az igényesség jele! Jelentős fejlődés eredményeképpen már nem csupán a gyerekek fogait tudjuk szabályozni, hanem a felnőttekét is. (Persze idősebb korban már csak a kisebb rendellenességeket tudjuk orvosolni, és a kezelés is hosszabb ideig tart. Nem ritka a fogpótlások előkészítése előtti, illetve az implantátummal kombinált szabályozás sem.)


Hogyan előzhető meg a fogak kuszasága?
Mint mindenben, itt is a legfontosabb a megelőzés. Természetesen a genetikai adottságokon (így például a fogak vagy az állcsontok méretén) nem tudunk változtatni, de annak nagy jelentősége van, hogy tudjuk-e szoptatni a gyermekünket. A szoptatás nem csupán a felbecsülhetetlen értékű táplálék és a lelki kapcsolat miatt fontos, hanem az állcsontok egészséges fejlődéséhez is elengedhetetlen. A szopizáshoz ugyanis komoly izommunka kell. Ennek hiányában kisebb fogív alakul ki, amelyben ugyanannyi fog torlódva tud csak kibújni. Ha nem tudunk szoptatni, ügyeljünk arra, hogy a cumisüvegnek csak kis nyílása legyen!

Milyen sűrűn vigyük fogorvoshoz a kisgyermekeket?
Érdemes megfogadnunk azt a tanácsot is, hogy a fogak kibújása után (kb. kétéves kortól) félévenként vigyük el a gyerekeket ellenőrzésre. Így a kicsik már időben megismerkednek a rendelő légkörével, az eszközökkel, és kellően összebarátkozunk, miközben a fogváltást figyelemmel kísérjük.


Mikor a leghatékonyabb a fogszabályzás?
Amikor még csak a tejfogak vannak jelen (2–6 év), a rendelőben általában nem történik semmilyen beavatkozás, csak felvilágosítás zajlik.
Sajnos ebben a korban gyakori az ujjszopás vagy a cumizás. Nem kis feladat erről leszoktatni egy kisgyermeket, de ha körülbelül négyéves koráig sikerül megtennünk, akkor a száj körüli körkörös izmok még visszaállíthatják a fogakat. Néhány eltérés (például a hasadékok, a bulldogharapás) kezelését azonban már ekkor meg kell kezdenünk.
    
A fogszabályozásra általában a vegyes fogazat időszaka (6–12 év) a legideálisabb, amikor egyszerre vannak jelen a tej- és a maradó fogak. Ilyenkor még minden rendellenesség jól alakítható, általában kivehető készülékkel. A maradó fogazat (12–18 év) időszakában túlnyomórészt már csak a rögzített készülékek segítenek.

Néha szükség lehet foghúzásra is. Ne ijedjünk meg, ha ilyesmit javasol az orvosunk! Hallgassunk bátran a szakemberre; ha szükséges, ne sajnáljuk feláldozni az egészséges fogat sem!


Meddig kell hordania a gyermekeknek a fogszabályzót?
Az állandóan hordandó fogszabályozó készülékek között akadnak egyszerűek, de színesek, csillogóak, trendi, fiatalos kinézetűek is, illetve olyanok, amelyek a belső fogívre ragasztva láthatatlanok maradnak. A kezelés időtartama függ a korai felismeréstől, az illető alkati adottságaitól, a rendellenesség jellegétől, súlyosságától, a készülék típusától, valamint attól, hogy a páciens mennyire közreműködő.


Ne feledjük: a szép, egészséges mosolyhoz nem elég az ép fogsor. Szabályosnak is kell lennie!



Dr. Piskóty Ildikó
fogszakorvos

A cikk a Family magazin áprilisi számában jelent meg!