Mi a teendő, ha egy kisgyermeket testileg vagy érzelmileg bántanak? Hova fordulhatunk, ha azt tapasztaljuk, hogy egy környezetünkben élő kisgyermek valamelyik szülője vagy más felnőtt miatt erkölcsileg vagy értelmileg veszélybe került? Mi a teendő, ha egy kisgyermeket testileg vagy érzelmileg bántanak? Hova fordulhatunk, ha azt tapasztaljuk, hogy egy környezetünkben élő kisgyermek valamelyik szülője vagy más felnőtt miatt erkölcsileg vagy értelmileg veszélybe került? Hogyan cselekszik ilyenkor a gyámhatóság, mi a hivatalos eljárás? dr. Illés Fanni családjogi szakértőt kérdeztük.

Amennyiben egy kiskorú gyermek - testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi- veszélyeztetettsége fennáll, a gyermekvédelmi rendszer az, amely a segítségére van.



A hazánkban felépített gyermekvédelmi rendszer keretén belül:

• pénzbeli és természetbeni ellátások (például gyermektartásdíj megelőlegezése),
• alapellátás (gyermekjóléti szolgálat munkája a veszélyeztetettség megelőzése céljából), szakellátás (a családjukat átmenetileg vagy tartósan nélkülöző gyermekek számára például gyermekotthon biztosítása) és
• hatósági intézkedések állnak rendelkezésünkre (például védelembe vétel, nevelésbe vétel).

Veszélyeztetett gyerekek - mit tesz a hatóság, ha egy gyerek veszélybe került?

Korábbi cikkemben írtam már a védelembe vételről, amely a védelmi hálón belül már hatósági intézkedésnek számít. A folyamat úgy veheti kezdetét, hogy:

1. A családgondozó észleli a gyermek veszélyeztetettségét.

2. Felveszi a kapcsolatot a családdal és mérlegeli, hogy a gyermek a családban tartható-e vagy sem.

3a. Amennyiben a szülők együttműködnek, és betartják a részükre elkészített gondozási tervet, úgy a családgondozó az alapellátás keretében nyújt segítséget a veszély elhárításában.

3b. Ha azonban a szülők nem együttműködőek, vagy nagy a veszély, a családgondozó védelembe vételi javaslattal fordulhat a gyámhatóság felé (vagyis az illetékes kormányhivatal gyámügyi osztálya felé).

4. A hatóság a védelembe vételi eljárás során tárgyalást tart.

5. Amennyiben védelembe vétellel sem hárítható el a veszély, a gyámhivatal nevelésbe veheti a gyermeket, gyermekeket és így kiemeli családi környezetükből. Vagyis ez már egy súlyosabb, következő fokozatot jelentő hatósági intézkedés.

A gyermek nevelésbe vétele előtt - a gyámhivatal feltárja a családi körülményeket
A gyámhivatal a gyermek nevelésbe vételének elrendelése előtt a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól. A 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet értelmében a gyámhivatal a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárása során feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket.

Mikor kerülhet sor nevelésbe vételre és mikor nem?
Nevelésbe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és ezt az alapellátásban biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni.

Fontos tudni, hogy nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha például a gyermek egészséges fejlődése a különélő másik szülőnél vagy arra alkalmas harmadik személynél (például nagyszülő) biztosítható. Az ítélőképessége birtokában levő gyermek akaratát figyelembe kell venni a gondozási helye kijelölésénél.

Olvasd el ezt is!
Veszélyeztetett gyerekek: Hogyan történik a védelembe vétel? Családjogi szakértő válaszol »

Nevelőszülők, gyermekotthon, hivatalos gyám, elhelyezési terv - egyénileg bírálnak
Ha ennek lehetősége nem áll fenn, akkor a nevelésbe vétel keretén belül nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezik el a gyermeket. A gyermek utóbb kérheti a gondozási helye megváltoztatását. Minden esetben úgynevezett egyéni elhelyezési terv kerül felállításra. Ennek keretében nem csak a gyerek ellátásról gondoskodnak, hanem a gyermek családját is nyomon követik, hogy mikor válik alkalmassá a gyermek visszafogadására. Az elhelyezési terv tartalmazza azt is, hogy mekkora lesz a nevelésbe vétel várható időtartama. A nevelésbe vétel időtartamára a szülő felügyeleti joga szünetel, aki köteles a gyermek után gondozási díjat fizetni. A gyermek mellé gyámot rendelnek ki. Ez idő alatt a szülő tarthatja a kapcsolatot a gyermekkel, ám csak abban az esetben, ha ezen jogával a gyermek sérelmére nem él vissza.

A gyámhivatal a nevelésbe vétel szükségességét az arra illetékesek (például nevelő szülő, gyermekjóléti szolgálat, stb.) kezdeményezésére felülvizsgálja. A felülvizsgálat nyomán többféle döntés is születhet, mint például a nevelésbe vétel megszüntetéséről, vagy épp ellenkezőleg, a szülő/szülők felügyeleti jogának megszüntetése iránt a bíróságon pert kezdeményez a gyámhivatal.

Szerző: dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: Pixabay