A női meddőség okai között megtalálhatunk különböző anatómiai rendellenességeket és zavarokat is. Sajnos előfordul, hogy egy nő ugyan teherbe tud esni, majd spontán elvetél. Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet részlegvezető főorvosa, meddőségi specialistája segített nekünk abban, hogy megértsük, mi állhat a vetélés hátterében.

Mit nevezünk habituális vetélésnek?
„Habituális vetélésről akkor beszélünk, ha egy nő egymás után legalább háromszor a 24. terhességi hét előtt elveszíti magzatát, vagyis többször is terhes lesz, de nem tudja kihordani gyermekét, elvetél - kezdi Dr. Vereczkey Attila. Ismert tény, hogy a klinikailag igazolt terhességeknek általában 10-15%-a végződik habituális vetéléssel.


Mik a habituális vetélés okai?
Sajnos a habituális vetélés oka leggyakrabban ismeretlen marad, az esetek kis hányadában azonban a háttérben álló tényező megállapítható.” Ezek közé tartoznak az alábbiak:

1./ Autoimmun betegségek:
- SzLE (Szisztémás Lupusz Erythematózus):
Egész szervezetet érintő autoimmun folyamat, lényegében a (szervezetet,) terhességet úgy fogja fel, mint egy idegen szervezetet, és „kilövi” magából. Egyik legjellegzetesebbnek tartott tünete az arcon megjelenő pillangószárny alakú bőrpír.

- Antifoszfolipid Antitest Szindróma:
Lényegében apró véralvadási zavarok testszerte. Ún. vérképzorendszeri zavar (a vénákban és artériákban vérrögök képződése, a vérlemezkék számának csökkenése), ami miatt a szervezet sem tudja megtartani a terhességet. E betegség a későbbiekben a terhesség során is problémát okozhat, mivel kialakulhat az ún. terhességi toxémiának (préeklampsziának) nevezett állapot.

2./ A megtermékenyülés folyamata során kialakuló, genetikai rendellenességek:
Ez esetben az embrió valamilyen oknál fogva nem megfelelő kromoszómaállománnyal rendelkezik: triszomia vagy aneuploidia, azaz több illetve rendellenes számú kromoszómáról beszélünk.
Akkor is felléphet habituális vetélés, ha esetleg a meglévő kromoszómáknak az aránya, száma és szerkezete számbeli rendellenességet jelez. Ahogy a főorvos úr mondja, akár az is előfordulhat, hogy mindig a női petesejt vagy mindig a férfi sperma beteg kromoszomálisan, valamint nagyon ritkán az is megeshet, hogy egy pár női és férfi tagja által közösen létrehozott embriók minden esetben károsodottak lesznek; a természet így védekezik az egészségtelen magzatok világrajövetele ellen. Ez utóbbinál elsőként fel kell deríteni a genetikai okot, majd ha az ok egyértelműen arra mutat rá, hogy az illető párnak nem lehet közös gyermeke, akkor az idegen petesejt vagy az idegen sperma szolgálhat megoldásként.


Nagyon korai vetélésnél nem biztos, hogy baj van...
„Ami lényeges – tudjuk meg Dr. Vereczkey Attilától -, hogy ha a terhességet egészen korai, érzékeny hormonszint-meghatározásokkal állapítjuk meg, amikor egyéb terhességi jelek még nincsenek, a vetélések aránya eléri a 60%-ot is. Így két, korai időszakban bekövetkező vetélés még nem jelent feltétlenül betegséget, lehet, hogy csupán a körülmények szerencsétlen alakulása okozza, hogy az adott nő épp e 60%-ba esik.”


Vetélés egymás után háromszor már biztosan kóros...
Azon nők száma, akik háromszor egymás után vetélés áldozatául esnek, már csupán 0,8 –1%. A három vagy több egymás utáni vetélés már mindenképpen kórosnak tekintendő, és kivizsgálásra szorul.