A kabinet szerint az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthető, 2014 a "finomhangolás" időszaka; ennek megfelelően sokkal inkább a hosszú távú és stabil intézkedések irányába fordul az adópolitika.

 

Kiszélesítik a családi adókedvezményt

Az egyik legfontosabb változás, hogy azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék. 

 

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak. 

 

Adómentes lesz az elengedett hitel és kölcsön

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint 2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön, akkor is adómentesnek minősülne, ha a hitelt nem biztosítja lakásra bejegyzett zálogjog. Másrészt a hitelintézeteknek nem kellene kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

 

Vállalkozásokat érintő változások

A vállalkozások, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. 

 

Módosulna a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a kata. Egyrészt nem minősülne főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyában együttesen legalább heti 36 órát foglalkoztatnak. Szintén nem minősülne főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat. Ezen személyek után a változás következtében a kisadózó vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kellene fizetnie.

 

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhetne, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik. 

 

Megszűnne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne. 

 

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedne, összege - 2014. január 1-jétől - havonta 6810 forint lenne - olvasható a javaslatban. 

 

Az előterjesztésben nem szerepel áfacsökkentésre, illetve a luxustermékek többletadóztatására vonatkozó javaslat.

 

A kis- és középvállalkozásoknak minősülő adózók a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (40 százalék helyett) adókedvezményt vehetnének igénybe. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthető összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot. 

Mentes lenne a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.

 

A javaslat szerint jövedékiengedély-köteles lenne az 5 és 25 kilogramm közötti PB-palackok és a kenőolajok nagykereskedelme. 

 

Bővülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítőitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lennének. 

Új illetékmentességi rendelkezéseket is bevezetnének: nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán, ez utóbbi esetben csak akkor, ha a követelés jogosultja nem a tag.

Marad a bankadó

Jövőre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történő átvezetésének lehetőségére tekintettel az ezen lehetőséggel élő hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehető legjobb minőségű tőkeelemek közé; az intézkedésre alapvetően a 2014. január 1-jétől hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetőségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.

 

Részletfizetést kérhet minden első lakásszerző

2014-től minden első lakásszerző kérhetne részletfizetést: megszűnik a kedvezmény - 35 éves - életkorhoz kötöttsége, így minden első lakásszerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.

 

Illetéktörvény változások

Mentes lenne mind az ajándékozási, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti vagyonátadás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzést is.

 

Módosulna a telek és a termőföld fogalma is: a jövőben teleknek minősülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.

 

 

Fotó: Freedigitalphotos.net

Forrás: MTI