Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető: a kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.
Milyen tényezők befolyásolják a csontritkulást?
A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalcium bevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5-10 évet lehet nyerni időskorra, súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.
Miért fontos a D-vitamin a csontok épülésének szempontjából?
Dr. Szabó András szerint fontos tudni, hogy ha alacsony a gyerek D-vitamin szintje, hiába fogyaszt megfelelő mennyiségű kalciumban gazdag ételt (sok tejterméket), a feszívódás korlátozott, így a csontok nem épülhetnek megfelelően. Márpedig sajnálatos tény, hogy a magyar gyerekek kétharmada D-vitamin hiányos. Ezért is kötelező a csecsemőknek 1 éves korig cseppekben D-vitamint adni. Az igazgató szerint 1 éves kor után is
nyugodtan folytatható a kúra.
Mikor és mennyi D-vitamint kell szednünk?
Gyerekkorban 400-500 egységet (NE) lehet adni naponta, felnőttnél az ajánlott adag 1000-2000 NE egység. Orvosi ellenőrzés nélkül ezek a mennyiségek kockázat nélkül adhatók. Készítmények léteznek csepp, tabletta, és kapszula formában is. Ezeket elsősorban a téli, kora tavaszi időszakban érdemes szedni, hiszen köztudott, hogy a D-vitamin a napfény hatására termelődik a szervezetben, ami ebben az időszakban kevés. Késő tavasztól kora őszig – ha valaki kimegy a szabadba – természetes módon is tudja fedezni a D-vitamin szükségletét. Az igazgató szerint táplálkozással nem lehet elegendő D vitamint bevinni: olyan mennyiségben kellene tengeri halat (pl. lazacot) és erdei gombákat enni vagy a szabadban tartott tyúkok tojásait és hegyekben legelő tehenek tejét fogyasztani, ami nem lehetséges.
Hogyan biztosítsuk a megfelelő kalcium mennyiséget?
A kalcium szükséglet nagy részét viszont megfelelő étkezéssel (elsősorban tejtermékek fogyasztásával) lehet fedezni. Sőt, az így bevitt kalcium felszívódása sokkal jobb, mint ha valaki tablettát szed. Mint mondta, utóbbi esetben a kalcium a bélben összekapcsolódhat a táplálék foszfát tartalmával és kiürül, tehát önmagában a tablettaszedés nem biztos, hogy elegendő. Dr. Szabó András kiemelte, hogy a kamaszok kalcium bevitele kétharmada a szükségesnek, ami összefügg a D-vitamin hiánnyal. Az igazgató úgy látja, megfelelő D-vitamin szint mellett az étkezéssel bevitt kalcium kétharmada hasznosul, míg D-vitamin hiány esetén a negyede sem szívódik fel. Ezért azt gondolja, hogy az egészséges emberek nagy része, ha megfelelően választékosan táplálkozik, elegendő tejterméket fogyaszt, és D-vitaminnal jól el van látva, biztosítani tudja a megfelelő kalcium szintet szervezetében.
Miért fontos a sok mozgás a kalcium beépüléséhez?
A gyermekgyógyász szerint fontos tudni, hogy a kalcium annál jobban épül be a csontba, minél nagyobb a csont fizikai terhelése. Vagyis aki sokat mozog, sportol (például fut, csapatsportokat űz – az úszás erre kevéssé hatékony), annak sűrűbb, erősebb lesz a csontállománya. Az igazgató példaként említi a teniszezőket, akiknek az a kezük, amelyiket a játék során használnak, jóval erősebb csontú, mint a másik. Az elhízott gyerekeknek épp ezért duplán veszélyeztetettek: D-vitamin szintjük biztosan alacsony, és a mozgáshiány is akadályozza a kalcium csontba való beépülését.betegséget, de ha négyszer-ötször is előfordul kisebb traumára is, akkor érdemes orvoshoz vinni, kivizsgáltatni.
Fotó (kicsi): Freedigitalphotos.net
Fotó (a cikkben): Semmelweis Médiasarok/Kovács Attila
Fotó (a cikkben): Semmelweis Médiasarok/Kovács Attila
Forrás: Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója
