Minden nő életének egyik legszebb szakasza a gyermekvárás, ami egyben jelentős testi, fizikai változásokkal is jár. A magzat növekedésével, a testséma megváltozásával, a hasizmok és a medencetájék izmai, így a gát- és medencefenék izmok terhelésének mértéke is megváltozik. A terhesség és a szülés igen jelentős nyújtásnak teszi ki izmainkat.
A gát- és medencefenék izmok három rétegben zárják le az ún. medencekimenetet, és részt vesznek a kismedencei szervek - húgyhólyag, méh, végbél - megfelelő alátámasztásában, a vizelet- és székletürítés szabályozásában, valamint a szülőcsatorna kialakításában.
Ezért hasznos megfelelő tornával felkészíteni azokat, melyek így rugalmasabbá válnak, kevésbé sérülékenyek, valamint a szülés után gyorsabban tudnak majd regenerálódni.
Egyben elkerülhetjük az akaratlan vizeletcsepegést, valamint az aranyér kialakulását – melyek már a várandósság alatt is megjelenhetnek.
A gátizom-torna csak problémamentes terhesség esetén végezhető, melyet mindig javasolt megbeszélni a szülész-nőgyógyász szakorvossal!
Sokszor és sokféleképpen esik szó a gátvédelemről, de vajon segít-e ebben a várandósság alatt végzett intimtorna?
Egyértelműen pozitív hatású az egyszerű, Kegel gyakorlatokra alapozott gátizom-torna, melyet gyógytornászok által vezetett terhestorna, kismamatorna keretein belül is oktatnak, illetve tanfolyamon, vagy dvd-ről is elsajátítható. Természetesen csodát tenni nem tud! Alapvetően genetikus, egyéni adottságaink, a szülés lefolyása - és az orvos szükségszerű döntése - határozza meg a gátvédelemmel szülés lehetőségét!
Mikor érdemes elkezdeni, vagy egyáltalán végezni az intimtornát a várandósság alatt?
Ebben több szempontot is figyelembe kell vennünk!
1. A fizioterápia, gyógytorna a betöltött 12. hét után javasol bármilyen mozgásprogram végzést (a magzat biztonságos kifejlődését veszi alapul).
2. A medencefenék-, gát- és záróizmoknak, hasonlóan testünk bármely ún. harántcsíkolt izmaihoz, minimum 8 hét megerősödési időre van szüksége.
3. A hormonális változások következtében ugyanakkor egyre kevésbé van már mód a valódi erősödésre.
A kismama szervezetében ugyanis ezek a változások fokozatosan lazítják az izmokat, ízületeket, teret engedve a magzat növekedésének, felkészülve egyben a szülésre.
Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a második trimeszterben (13-24. hét) az ún. hüvelyi szorítóerő már 40 %-kal csökken az azonos korú, nem várandós fiatal nőkhöz képest. Ez az érték a harmadik trimeszterben (25-40. hét) még 6-7%-ot csökken.
4. A harmadik trimeszterben, a 25. héttől kezdve, megnő azon veszélynek a lehetősége, hogy az esetlegesen túlzottan megfeszülő hasizmok a méhizomzat összehúzódását provokálják, és így koraszülést idézhetnek elő!
5. A pocaklakó egyébként sem teszi lehetővé a funkcionálisan komplex izomműködést.
Fentiekből, és azon alapelvből kiindulva, hogy a várandósság alatt legfőbb dolog a biztonság, a második harmadban javasolt megtanulni a gátizomtornát. Bár ne gondoljuk azt, hogy a várandósság alatti torna elegendő és megfelelő volt a szülés utánra is.
Amennyiben mégsem sikerül elsajátítani, akkor sincs nagyobb probléma, hiszen a szülés után így is, úgy is szükség van egy 8-10 hetes, intenzív erősítő tornaprogramra, miután a hüvelyi szülés jelentősen igénybe veszi a medencefenék-izomzatot és a gátat!
Gyakorlatok várandósság alatt:
1. Feküdjünk az oldalunkra, felhúzott, behajlított lábakkal, a lábak közé tegyünk párnát. Húzzuk össze a végbélzáróizmot, előre a hüvely felé is fokozva a szorítást, tartsuk meg 6 számolásig, majd lazítsunk. Ismétlés 5x.
2. Álljunk négykézláb helyzetbe, derekunk egyenes legyen, ne homorítson.
Húzzuk össze a végbélzáróizmot gyors egymásutánban 10-szer. Ismétlés: 5x
Szerző: Sasvári Éva gyógytornász (Az Intim Torna- A gátizmok gyógytornája DVD szerzője)
Fotó: Freepik