
Mi az oka, hogy egyre csúnyábban beszélnek már az óvodás gyerekek is? Kati óvó néni tapasztalatai nagyon érdekes megközelítésben mutatják meg, hogy miért hatalmas a szülők felelőssége, és mit tehetnek azért, hogy a gyerekek elkerüljék a negatív következményeket.
"Sajnos egyre több gyermek szájából hallani már az óvodában is, hogy csúnyán beszél, esetleg egy jó velős káromkodással fejezi ki dühét vagy nyomatékosítja mondandóját.
Egy biztos, egy gyermek sem úgy születik, hogy tudna káromkodni vagy hatalmas szókinccsel rendelkezne a csúnya beszéd területén. Tehát, a csúnya beszéd egy tanult képesség, egy olyan kifejezési mód, amit bizonyos érzelmi hatások váltanak ki a gyermekből.
Mikor a gyermek elkezd beszélni és kiejti az első szavak között, az első csúnya szót, a szülők megmosolyogják, talán még meg is dicsérik, nevetnek rajta, azt mondják: de édes! Aztán mikor ez újra és újra megismétlődik, a gyermek már el kezdi tudatosan is mondani a csúnya szót, hogy megdicsérjék, örüljenek neki a felnőttek. Ez a kezdete a csúnya beszéd elsajátításának, és annak is, hogy a gyermek összezavarodjon, és ne tudja külön választani a jót a rossztól.
A gyermek első szavai közt azért jelenik meg a csúnya szó, mert sokszor, vagy rendszeresen hallja, azoktól, akik vele foglalkoznak, akik jó esetben a szülei. És mivel a legjobban a szüleit szereti, örömöt szeretne nekik okozni, hiszen ha örömöt okoz nekik, akkor a szülők megdicsérik, megpuszilgatják, kiveszik a kiságyból, megölelgetik. És mivel a csúnya beszédért dicséret jár, a gyermek egyre többet használja a csúnya szót, mert vágyik a dicséretre.
Aztán telik az idő. A gyermek óvodás lesz. És, ami addig aranyos volt, azért most már szidás jár. Az óvó néni rászól: Pistike, ne beszélj csúnyán! Pistike nem érti. De, hiszen otthon is így beszélnek.
És eddig még senki nem szólt rá, sőt tetszett a szüleinek, ha így beszélt.
A gyermek most már teljesen össze van zavarodva.
Otthon másként kell beszélni, mint az oviban. Pedig, Apa, aki erős, aki a példakép az is így beszél! Nem jól beszél Apa? Nem értem! Olyan, mintha két nyelven kéne beszélni a gyermeknek. Van egy otthoni meg egy ovis.
Nem kis intelligencia kell hozzá, hogy egy 3 éves tudjon nyelvet váltani. Otthoniról az ovisra. Mintha hirtelen angolról németre kéne váltania beszéd közben.
Mit lehetne tenni, hogy megkönnyítsük gyermekeink életét? Vigyázni kell a szavainkkal! Érzelmeinket ne csúnya szavakkal fejezzük ki! Tudom, hogy nagyon nehéz annak, aki hozzá szokott a csúnya beszédhez, de egy kis erőfeszítéssel biztosan sikerülni fog!
Volt egy kisfiú a csoportomban, aki nagyon csúnyán beszélt. Sokan haragudtak rá e miatt az oviban. Én inkább sajnáltam a kisfiút, hiszen ő csak áldozata volt a szülei egymás közötti kommunikációjának.
Behívtam az anyukát az oviba és mondtam neki:
Kedves Rózsika (kitalált név), ti vagytok a hibásak, hogy Pistikére mindig haragszanak, hogy mindig megbüntetik a csúnya beszéd miatt. Elmondtam neki, hogy gondoljon bele, milyen nehéz lehet Pistikének, hiszen otthon a "B" betűs szó, ha minden mondatban benne van, akkor nem érti, hogy az oviban miért nem használhatja.
Nehéz neki az ovis nyelvre váltani, hiszen hozzá szokott az otthoni beszédhez, úgy fejezi ki magát, ahogy otthon hallja. Rózsika, te egy okos, érettségizett nő vagy, a férjed is az, biztosan ki tudnátok fejezni magatokat csúnya szavak nélkül is. Ezzel segítenétek Pistikét is, hogy a csúnya szavak helyett szépen és okosan fejezze ki magát.
Az anyuka igazat adott nekem. Nem vitatkozott, nem mentegetőzött, sőt megígérte, hogy beszélni fog a férjével is, már csak azért is, hogy Pistikének megkönnyítsék az óvodai életét.
Szülőként sose felejtsük el, hogy a gyermekünk minket szeret a legjobban, minket utánoz, olyan szeretne lenni, mint mi. Ő még nem tudja, hogy mi a jó és mi a rossz, hiszen nemrég született, nulla tudással a világról. Ha olyan emberekkel van körül véve, kiskorában, akiktől folyamatosan a csúnya szavakat hallja, magáévá tesz őket, interiorizálódik. Magyarázat nélkül egy életre összezavaródhat.
Nem vagy nehezen tud különbséget tenni a jó és a rossz között. Bizony, ilyen nagy felelősség a gyermeknevelés! Ezért nem mindegy, hogy hogyan csináljuk, de főleg az, hogy hogyan élünk a gyermekeink előtt.
Megkérdezhetjük magunktól: én jó példát mutatok a gyermekemnek az életemmel, a szavaimmal, a tetteimmel? Ha nem, mindig van lehetőség változtatni! Ne halogassuk a változást, hiszen ezzel nem csak a gyermekeinknek segítünk, de a mi életünk is boldogabbá válik."
Ezeket is olvasd el:
Ezért ne káromkodj a gyerek előtt, akkor sem, ha feszült és dühös vagy! - Egy anyuka véleménye
Szerző: Sándor Jánosné - Kati óvó néni
Fotó: Freepik