A fővárosi általános iskolában egyetlen pedagógus sem akadt, aki 2 napra vállalta volna a diabéteszes, gluténérzékeny gyermek felügyeletét, ezért arra kérték a szülőket, hogy két napig inkább ne vigyék gyermeküket az intézménybe. Anna második osztályba jár, és négy éve inzulinos cukorbeteg és cöliákiás.

A vércukorszint stabilan tartása a gyermekek esetében rendkívüli odafigyelést igényel, hiszen a kicsik még nehezen alkalmazkodnak a szigorú szabályokhoz, és óvatlanság esetén akár életveszélyes állapotba is kerülhetnek. 

Anna szüleinek már az iskolakeresés is kihívást jelentett. A választásban fontos szempont volt, hogy a pedagógusok tudjanak segíteni Annának, ha szükség lenne rá, ám a kinézett három iskola mindegyike elutasította őket - végül Annát a körzetes iskola vette fel.


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint amíg a 14 évesnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyerek az iskola/óvoda felügyelete alatt áll, addig a szülő kérésére, az egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján, speciális ellátást kell biztosítani neki védőnő vagy iskolaorvos által, esetleg egy olyan pedagógus közreműködésével, aki részt vett a hivatal által szervezett szakmai továbbképzésen, és vállalja a speciális ellátásban való részvételt. 

Anna esetében ezt a feladatot az osztályfőnök vállalta át, és bár még nem végezte el a szükséges képzést, de már megismerte a diabéteszes gyermekek felügyeletének helyes módját.

Az édesanya eddig is gondoskodott arról, hogy kislánya az ételeket mindig kimérve, előre csomagolva vigye magával az iskolába, így az intézménynek csak az ebédidő alatti, gondos felügyelettel kell foglalkoznia. (A kislány eleinte az iskolában kapta a tízórait és uzsonnát is, de akkoriban Anna rendszeresen kiugróan magas vércukorértékekkel ment haza az iskolából.)

A menzán Annának biztosított a diabéteszeseknek és gluténérzékenyeknek való ebéd, illetve a rá felügyelő pedagógus (osztályfőnök) minden délben ott van a kislánnyal, mikor az beadja az inzulint, és ellenőrzi, hogy minden rendben van.

A kislánynak már az első osztály előtt megtanította édesanyja, hogyan kell beadni az inzulint, a beépített vércukormérő pedig folyamatosan nyomon követi a kislány cukorszintjét, továbbítva a mért értékeket Anna telefonjára. Ez a telefont a pedagógus figyeli, Anna pedig tudja, mit kell tennie, ha nagyon leesik vagy kiugrik az inzulinszintje.

Ez a rendszer eddig remekül működött, azonban az osztályfőnök a napokban azzal hívta fel az édesanyát, hogy a következő hét kedden és szerdán ő nem tartózkodik az iskolában, és nincs olyan helyettesítő tanár, aki vállalná Anna felügyeletét, ezért azt javasolja, hogy az említett két napon gyermeküket ne vigyék iskolába.

A szülők ezt a két napot csak úgy tudták megoldani, hogy egyik nap egyikük vitte a munkahelyére a gyermeket, másnap a másikuk vett ki szabadságot - nagyszülői segítségre ugyanis nem számíthatnak
Az édesanya szerint az iskola nehéz helyzetbe hozta őket, és úgy véli, gyermekét hátrányos megkülönböztetés érte, hiszen a tanuláshoz való joga sérült azáltal, hogy betegsége miatt nem mehetett iskolába. Ugyanakkor nem a tanárokra haragszik, megérti, hogy nem minden pedagógus meri vállalni kislánya felügyeletét. Szerinte a tankerület feladata gondoskodni a szakszerű segítségről, ám sajnos az oktatási intézmények nincsenek felkészülve a speciális igényű gyermekek ellátására.

Az eset kapcsán a Klebelsberg Központ és a Belügyminisztérium egyelőre nem reagált a Telex megkeresésére.

 

Forrás: Telex.hu
Fotó: Freepik