A kormány a jövő héten dönt arról, hogy február 1. után is maradnak-e a szigorítások, de Gulyás Gergely ma a Kormányinfón azt mondta, egyelőre úgy néz ki, érdemi változtatásra nincs lehetőség. Január 21-én, a szokásos csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egyebek közt a vírushelyzettel kapcsolatos kilátásokról is beszélt.

Mint Gulyás Gergely elmondta, az eddigi szigorú intézkedéseknek kettős célja van: egyrészt a vírusterjedés megakadályozása, másrészt az ország működőképességének megőrzése. Bár sikerült az elmúlt 2,5 hónap alatt ezeket a járványügyi intézkedéseket betartani, ugyanakkor amíg a jelenleginél nem lesz lényegesebb alacsony a betegszám vagy nem indul be a tömeges oltás, addig nem sok változásra lehet számítani február 1. után sem - ez az a dátum, ameddig a jelenlegi intézkedések érvényesek.



Mindazonáltal hangsúlyozta, a kormány jövő héten dönt majd arról, hogy meghosszabbítják-e a szigorítást február 1. után.

A koronavírus-oltásokkal kapcsolatban elmondta:
- mindenkivel tárgyal a kormány, akitől van lehetőség vakcinát szerezni
- nem lehet a háziorvosnál oltásra regisztrálni, csak a hivatalos vakcinainfo.gov.hu oldalon
- lehet választani a vakcinák között, de ha valaki olyannal szeretné magát beoltatni, ami épp nem áll rendelkezésre, akkor várnia kell
- lesz "vakcinaútlevél", ami lényegében egy védettséget bizonyító plasztikkártya, ezt nem csak azok kapják meg, akiket beoltanak, de azok is, akik átestek a Covid-fertőzésen - esetükben például, ahogy említette, a 8 óra utáni kijárási tilalomnak sincs jelentősége, de a védettség időtartamáról, illetve egyéb részletekről nem döntött még a kormány. Újságírói kérdésre azt is hozzátette, a tervek szerint február közepétől vezetik be.
 

Két vakcinát is engedélyeztek

Az oltásokkal kapcsolatban az Origo január 20-án este közölte, hogy engedélyezték a magyar hatóságok a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinákat. Kiemelték: ezzel a két vakcinával az Európai Unióban (EU) Magyarországon indulhat meg először az oltás.

A cikkben kifejtették: az oxfordi AstraZeneca vakcinájával Nagy-Britanniában már oltanak, az EU gyógyszerészeti hatóságai azonban csak a hónap végére tűzték ki az engedélyezést. Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina olcsóbb, és a szállítása is jóval egyszerűbb, mint például a Pfizer és a BioNTech termékének, amelyet mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni szállítás közben. Ezt viszont egy egyszerű hűtőben is tudják tárolni.

Az AstraZeneca oltásából már 2020 végéig 200 millió adagot gyártottak, a mennyiség azóta tovább nőtt, a tervek szerint az engedélyek birtokában havonta akár 200 millió adagot tudnak előállítani.

"A vakcina egy biztonságos, ismert módszeren alapszik: csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírussal jutattják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét a szervezetbe, amely azonosítja, és antitesteket fejleszt ellene" - olvasható a cikkben, amelyben megjegyezték: az AstraZeneca a malária ellen például már fejlesztett egy másik hasonló, csimpánz-adenovírus-vektorra épülő vakcinát, és az nagyon jó eredményeket ért el.

A lap kitért arra is, hogy a két gyártó már december 8. óta tárgyal az együttműködésről. Angela Merkel német kancellár a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, és megkérte, hogy az orosz hatóságok nyújtsák be az EU-nak engedélyeztetésre a Szputnyik V-t. Ez a folyamat azonban csak februárban kezdődhet meg.

A Szputnyik V alapja is az, hogy a fehérje DNS-ét egy módosított adenovírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe, és ez indítja meg az immunválaszt. Oroszországban már másfélmillió embert oltottak be vele, hat országban már bejegyezték, köztük Szerbiában, és további kilenc ország jelezte, hogy januárban erre készül - írták.

Forrás,képernyőfotó: MTI, Kormányinfó