Milyen betegséget terjesztenek a kullancsok?
Kullancs által terjesztett és emberre is veszélyes betegséget Magyarországon lényegében csak kettőt ismerünk: a közismert vírusos agyhártyagyulladást – kullancs-enkefalitiszt - és az viszonylag újabban felfedezett, baktérium okozta Lyme-kórt. Az előbbi betegség súlyosságával, míg az utóbbi gyakoriságával tűnik ki. Ezer kullancsból csak egyetlen fertőzött vírussal, de legalább száz baktériummal. Vagyis csak minden ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik bakteriális fertőzést.
A vírusos agyhártyagyulladás és a Lyme-kór jellemzői
Csak a vírusos agyhártyagyulladás ellen véd az oltás, a Lyme-kór kórokozóját pedig elpusztítja a megfelelő antibiotikum. A Lyme-kór ellen még nem rendelkezünk oltóanyaggal. A fertőzött kullancsok néhány óra (4-8) után már megfertőzhetik áldozatukat. Míg a vírusos agyhártyagyulladás két-három hét alatt lezajlik, addig a Lyme-kór évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, ezalatt újabb meg újabb szervek bántalmát okozhatja.
A vírusfertőzés tünetei a csípéstől számított egy hónapon belül jelentkeznek, de a Lyme-kór lappangási ideje néhány hét, néhány hónap, sőt néha több év is lehet. Fontos különbség, hogy az agyhártyagyulladás megelőzhető védőoltással.
Mi jellemző a kullancsok életterére, hogyan találják meg áldozatukat, hogyan terjed a fertőzés?
Az erdőkben, ott is leginkább a bőséges aljnövényzettel borított területeken élő kullancs legnagyobb ellensége a szárazság, valamint a száraz, hideg tél. Minél enyhébb, csapadékosabb telet tudhatunk magunk mögött, annál nagyobb kullancsinvázióra lehet számítani. A kullancsok alattomosan támadnak. Míg egyéb élősködők csípése fáj, viszket, azaz felhívja magára a figyelmet, addig a kullancscsípés észrevétlen. Ugyanis szúrás előtt a kullancs érzésteleníti a bőrt, még gyulladásgátlót is spriccel, nehogy a fájdalom vagy a viszketés elárulja. A csípés után, amennyiben az észrevétlen marad, megtapad áldozatán, felkészülve a napokig tartó szívásra. A kullancsok esetében a fertőzés átvitelének leggyakoribb módja az, hogy a kullancsok nyálmirigyében tenyésző mikroba a kullancs nyálzásával bejut az áldozatba.
Hol számíthatunk leggyakrabban kullancsokra?
Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben terjedtek el a vírusos agyhártyagyulladást – kullancs-enkefalitiszt - közvetítő kullancsok, különösen a bükkös tölgyesekben gyakoriak.A kullancs-enkefalitisz
Típusos esetben a kullancs-enkefalitisz – agyhártyagyulladás két fázisban zajlik, mindkét fázist hőemelkedés, láz vezeti be. Miután a kórokozó vírus az emberi szervezetbe jut és ott szaporodásnak indul, az átlagosan két hetes lappangási idő után közepesen magas láz, elesettség, rossz közérzet, végtag- és izomfájdalom jelentkezhet, amelyek emlékeztetnek az influenza tüneteire.
A betegség általában kezelés nélkül is elmúlik egy héten belül. A betegek zöménél ezzel lezajlott a fertőzés, ám kisebb hányaduknál, mintegy 10-20 százalékuknál a vírus az idegrendszerbe jut és ott is szaporodásnak indul. Náluk a csípés utáni 2-4 héten belül jelentkezik a betegség második fázisa: az előbbinél magasabb láz, és idegrendszeri tünetek. Szédülés, heves fejfájás, hányás mellett a beteg magatartása megváltozik, igen aluszékonnyá válik.
Súlyosabb esetekben mivel a vírus az agykéreg és a gerincvelő mozgató idegsejtjeit támadja meg, ezért a fent sorolt tüneteket végtagbénulások kísérhetik. Gyermekkorban az enyhébb megbetegedés jellemző, amely szintén magától elmúlik és maradandó elváltozások nélkül gyógyul. A felnőtteknél a súlyosabb lefolyásúból van több. Ma még nem tudható, mi befolyásolja a kórlefolyást, azaz mely tényezők okolhatók azért, hogy ugyanaz a kórokozó egyeseknél kisebb, influenza-szerű betegséget, míg másoknál súlyos kórfolyamatot indít el.
A Lyme-kór
A Lyme-kórt vagy "kullancs-kórt" a kullancsokból, a kullancscsípéskor keletkező nyílt bőrsebbe kerülő baktériumok (Borrelia burgdorferi) okozzák. A kórokozó szervezetben rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhetően kezelés nélkül évekig-évtizedekig megbújhat. A Lyme-kórra jellemző a korai és jellegzetes bőrelváltozás. A csípés helyén a csípés után több nappal kezdődő és széli részein lassan növekvő, a bőr felszínéből nem előemelkedő bőrpír jellemző. A pír közepe elhalványul, és így gyűrű alakúvá válik. Leggyakrabban egyetlen, alig lobos külső gyűrű veszi körbe a központi gyulladásos területet. A kokárdaszerű bőrelváltozás átmérője legalább 5 cm, napról-napra terjed. Kialakulhat néhány óra, de néha csak egy hónap után. (Ezért a kullancscsípés helyét figyelni kell legalább 4-6 hétig.) A bőrelváltozás fájdalmatlan, nem, vagy csak alig viszket. A legtöbb ember figyelmet sem fordít rá. A folt néhány hét után magától is elmúlik. Nagyon fontos ennek az ártalmatlannak látszó bőrgyulladásnak mielőbbi felismerése. Eközben és emellett viszont az egész szervezet megbetegszik, amit az azonnal, vagy csak később jelentkező és szinte megszámlálhatatlan tünet jelez. Influenzaszerű tünetek: láz, fej-, izom- és ízületi fájdalmak, indokolatlan fáradékonyság jelentkezik. Jellegzetes a vándorló zsibbadások érzése, végtaggyengeség. A Lyme-kór hónapok, de évek, sőt évtizedek múltán is megbetegítheti bármely szervünket. A kórokozó ugyanis a keringéssel bárhova eljuthat és alkalmas körülmények között idült jellegű gyulladást válthat ki.
Hogyan gyógyítható a Lyme-kór?
A kórokozó számos gyógyszerre érzékeny, sokféle antibiotikummal elpusztítható. A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy a betegséget minél korábban felismerjük. Amennyiben igazolódott a betegség, hatékony és megfelelő dózisban és elegendő ideig tartó antibiotikumos kezelés szükséges. Az antibiotikumos kezelésre friss fertőzés esetén is legalább négy-hat hétig van szükség. Idült betegség kialakulása esetén az antibiotikus kezeléseket kúraszerűen ismételni kell. Lyme-kór ellen jelenleg még nincs védőoltás.
Dr. Szabolcs Andrea
Forrás: www.bethesda.hu
