Manapság egyre több a magas vérnyomásos gyermek, ennek hátterében a professzor szerint egyértelműen a mozgásszegény életmód, és az elhízás áll.

Míg korábban a magas vérnyomás főként a felnőttek és idősek betegsége volt, és a gyermekkori magas vérnyomás mögött valamilyen más okot - leginkább vesebetegséget, hormonális vagy szív-érrendszeri betegséget - kellett keresni, addig manapság egyre több a magas vérnyomásos gyermek. Ennek hátterében a professzor szerint egyértelműen a mozgásszegény életmód, és az elhízás áll.

Mint dr. Szabó Attila gyermekszógyász hipertónológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója elmondta, ma körülbelül minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott Európában és Magyarországon is.

A túlsúly mellett a dohányzás (passzív is) és a túlzott sófogyasztás is rizikófaktor lehet.

Egészségtelen táplálkozás: Chips, kóla, energiaital
Ha egy családban naponta fogyasztanak chipset, sózott magvakat, gyorséttermi ételt, ott gyakrabban kialakulhat a magas vérnyomás, csakúgy mint a kamaszok napi, nagy mennyiségű kóla vagy energiaital fogyasztásának hatására is.



Ha a szülőknek is fiatalkorban alakult ki a magas a vérnyomása
Dr. Szabó Attila arra figyelmeztet, jobban oda kell figyelni a gyerekekre, ha a szülőknek fiatalkorban kialakult magas vérnyomás betegségük van, mert ilyenkor ez nagyobb valószínűséggel jelentkezhet a gyermekeknél is.

Ennek diagnosztizálása során nagy jelentősége van a helyes mérésnek, amihez hozzátartozik a nyugodt ülőhelyzet mellett az is, hogy a mandzsetta mérete megfelelő legyen, a felkar 2/3-át fogja át. Nem mutat valós értéket a vérnyomás, ha túl kicsi vagy túl nagy a mandzsetta, vagy általában az sem, ha a csuklón mérik.

Sok mindentől függ a vérnyomás értéke gyerekeknél
A gyermekgyógyász professzor azt is ismertette, hogy a gyerekek és fiatalok vérnyomásának meghatározására nincs egyetlen pontos érték, hiszen a vérnyomás függ
- a kortól,
- nemtől,
- testmagasságtól,
- és a rassztól is,
ezért külön táblázatokat használnak ezeket a paramétereket figyelembe véve.

Egy 1-2 éves kisgyermeknél a 90-100/50-60 higanymillimétert (Hgmm) normál esetben nem haladja meg a vérnyomás, a serdülőknél pedig már a felnőttkori 120/80-as értékhez közelít. Ugyanakkor a pulzus sem ugyanaz: egy csecsemőnél 100 fölötti is normális lehet, felnőtteknél 60-100 közötti az ideális, de a 100-hoz közeli már izgalmi állapotot jelez.

Példaként említi dr. Szabó Attila, hogy egy 17-18 éves 160 cm magas tornász és egy 195 cm-es kosárlabdázó esetében is teljesen más a normál érték, hiszen a vérnyomásnak el kell juttatni a vért a szervezet minden pontjára.  



Egy majdnem 2 méteres fiú esetében nagyobb nyomással tudja ezt megtenni a szív-érrendszer, így az ő normál vérnyomásértéke magasabb lesz, mint egy alacsonyabb sportolónak.

Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ebben az életkorban megfelelő diagnosztikával - a vérnyomást és a pulzust fekvő és álló helyzetben mérve, de akár a vérnyomás többszöri mérésével, és ha felmerül a magas vérnyomás gyanúja, akkor 24 órás vérnyomásméréssel - nagyon fontos elkülöníteni, hogy valóban magas vérnyomásról van-e szó, vagy a szív- és érrendszer adaptációs zavaráról, tette hozzá a szakember - erről itt írtunk bővebben »

A professzor arra is felhívja a figyelmet, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a tinédzsereknél a magas vérnyomáshoz panaszok társulnak, vagy éppen fordítva, panaszok esetén (pl. fejfájás) mérnek magas vérnyomást.

Keressék fel a gyermekorvost akkor is, ha gyakori és nem szűnik az ájulás, hiszen  ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy nem adaptációs zavar, hanem egyéb probléma, például szívritmuszavar áll a háttérben.

Forrás: Semmelweis Médiasarok
Fotó: Freepik, Freepik/jcomp