A várandós kismamák egyik legfontosabb ásványi anyaga: a magnézium. Ha nem jut elegendő magnéziumhoz a terhes kismama, akkor az kihathat a magzatra is. Mennyi a napi magnézium szükséglet, és melyek a magnéziumhiány tünetei? Szülész-nőgyógyász válaszol. - A várandós kismamának különösen oda kell figyelnie arra, hogy terhessége idején elegendő magnézium kerüljön be a szervezetbe. Ha ugyanis nem jut elegendő magnéziumhoz a kismama, akkor az extrém esetben a magzat növekedési lemaradásához is vezethet - hívja fel a figyelmet dr. Oláh Orsolya szülősz-nőgyógyász az egyik legfontosabb „kismama nyomelem” fontosságára.

Mennyi magnézium szükséges a várandósság alatt, illetve hogyan lehet észrevenni a magnéziumhiány tüneteit? - cikkünkből kiderül.

Magnéziumpótlás a terhesség alatt

Miért van szüksége a szervezetnek magnéziumra?
A magnéziumion az emberi sejteken belül a második legnagyobb koncentrációban előforduló pozitív töltésű ion, és a negyedik legnagyobb mennyiségben jelenlévő ásványi anyag. A legalapvetőbb folyamatokon kívül:

- szükséges az enzimek működéséhez
- a csontok és a fogak megfelelő felépülésében is szerepe van
- az inzulin és a vércukorszint szabályozását befolyásolja
- a megfelelő koleszterinszint és szabályos ritmusos szívműködés fenntartását segíti
- fontos szerepe van az izmok működésében
- szükség van rá az ideg-izom ingerületátvitel szabályozásában
- segíti a szív és érrendszer működését
A magnézium és a kálcium kombinációban hatnak: a magnézium segít az izmok elernyedésében, amíg a kálcium az izomösszehúzódást stimulálja.

Milyen ételek tartalmaznak jelentős magnéziumot?
Átlagos esetben a várandósság alatt szükséges napi magnéziumbevitel szintje 350 milligramm. Számos étel tartalmaz jelentős mennyiségű magnéziumot:

- ilyenek a magok nagy része: tökmag, napraforgómag, mandula,
- a zöld leveles zöldségek: sóska, spenót,
- zabpehely,
- joghurt
- burgonya.

Ezek ismeretében egy változatos, egészséges étrenddel nem nehéz bevinni a szükséges napi mennyiséget.


Spenót, olajos magvak, burgonya... - néhány a jellemzőbb magnéziumdús ételek közül

Magnéziumhiány a várandósság alatt - melyek a tünetei?
Léteznek persze olyan esetek, amikor a táplálkozással mégsem jut elegendő magnéziumhoz a várandós, ilyenkor szükséges lehet a magnézium pótlása. Ennek eldöntéséhez fontos a gondozó szülész-nőgyógyásszal történő konzultáció.
Várandósság alatt a súlyos fokú magnéziumhiány preeclampsiához (terhességi magas vérnyomás betegség), a magzat méhen belüli növekedési lemaradásához, sőt, akár méhen belüli magzati elhaláshoz is vezethet.

Intő jelek lehetnek a magnéziumhiány tünetei. Jellemző ezek közül:

• a hányinger,
• hányás,
• étvágytalanság,
• krónikus fáradtság,
• álmatlanság,
• izomgörcs,
• memóriazavar,
• szívritmuszavar vagy -gyengeség.

Ezekre oda kell figyelni, és a fent említett lehetséges szövődmények veszélye miatt a tüneteket nem szabad elhanyagolni.

Mikor kell a várandós kismamának magnéziumot szednie?
A várandósság alatti kisebb fokú görcsökre még manapság is gyakran javasolnak szájon át szedhető magnéziumtablettákat, ezek általában magnézium-szulfát, magnézium-orotát vagy magnézium-citrát formájában tartalmazzák a magnéziumot. A napi javasolt dózis ilyenkor akár 3000 mg is lehet. A tabletta szedése a nagyobb dózis ellenére általában nem szokott gondot okozni, bár vannak lehetséges mellékhatások, például hasmenés, fejfájás. Más indikáció, például görcsroham megelőzése miatt folytatott kórházi nagydózisú intravénás alkalmazás mellett gyengeség, szájszárazság, kettőslátás, sőt akár tüdőödéma és szívroham is felléphet, és a magzatra is káros lehet - így érthető, hogy a kórházi intravénás alkalmazás komoly orvosi felügyeletet igényel.

A gyengébb alhasi keményedések, görcsök valóban jó arányban megszűnnek a magnézium szedése mellett, de a nagy esetszámokat feldolgozó vizsgálatoknak nem sikerült alátámasztaniuk, hogy ez nem csupán placebo hatás, illetve azt sem, hogy a görcsök nem szűntek volna meg magnézium szedése nélkül is. Emiatt fenyegető koraszülés, idő előtti görcstevékenység esetén kórházi kezelésnél sem az orális, sem az intravénás alkalmazása nem szerepel már a jelenleg érvényben lévő szakmai irányelvekben.

Szerző: dr. Oláh Orsolya
Fotó: Pixabay