Míg a fiúk több, mint 11 százaléka SNI-s, azaz minden tizedik fiú sajátos nevelési igényű, addig ez az arány a lányok esetében csupán 6,1 százalék. Az SNI-s gyermekek gyógypedagógiai fejlesztésre szorulnak, és a közoktatási törvény szerint joguk is van ehhez a fejlesztéshez - ezt azonban nem minden esetben kapják meg.

A most záruló tanévben a tavalyihoz képest tovább nőtt az SNI-s, azaz sajátos nevelési igényű tanulók száma - erről számol be az eduline.hu.

A KSH adataiból az derül ki, hogy az SNI 63.000 főt érint, ami a diákok 8,8 százaléka. A sajátos nevelési igényű tanulók 73 százaléka integrált osztályokba jár. A 63.000 érintett gyermek 66 százaléka súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd, 12 százaléka  autizmus spektrumzavarral rendelkezik, 9,1 százaléka pedig beszédfogyatékos.

Az SNI előfordulása a fiúknál jelentősen magasabb (több mint 11 %) a lányokéhoz képest (6,1 %). 

A vármegyéket tekintve is eltérések tapasztalhatók. Míg Békés vármegyében az általános iskolás tanulók 14 százaléka, addig például Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyében jóval alacsonyabb, 5 százalék körüli az SNI-s gyerekek aránya.

Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy az Észak-Kelet Magyarországra jellemző, 2017-ig hiányzó gyógypedagógus-képzés, valamint a szakértői bizottságok eltérő működése is hozzájárult a mostani adatokhoz. További ok az is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű szülők gyerekei később jutnak el a szakértői bizottságokhoz, így nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma. Még ha meg is állapítják náluk az SNI-t, gyakran akkor sem kapnak fejlesztést az érintett gyermekek. Pedig esetükben meghatározóa mielőbb megkezdett fejlesztés, az elérhető támogatási infrastruktúra, és a megfelelő gyógypedagógus szakember.

 

Forrás: eduline.hu