A folytonos összezártság a megszokást segíti. Ennek az egyik természetes következménye, hogy nehéz érzékelni a gyerek kicsiségét, gyerekségét.
A mindennapos nehézségek, az állandó harc az akaratával, ön-, és céltudatos embernek láttatja a gyereket. Pedig nem az, még a kamasz sem. Ijesztő dolgok közepette, természetellenes izolációra kényszerítve, átélve a szülők szorongását, bizonytalanságát, nehéz nekik is.
Tényleg ismered a gyermeked?
A következőkben egy kis játékra invitálom a szülőket. Néhány egyszerű kérdéssel megtudhatjuk, hogy a gyerek és a szülő gondolkodása között mekkora lehet az eltérés. Azt remélem, talán ezek a kérdések és beszélgetések segítik a szülőket abban, hogy újra rácsodálkozhassanak saját gyerekükre.
Annak érdekében, hogy valami ki is derüljön, a következőkre érdemes figyelemmel lenni:
1. Először a szülőnek kell minden kérdést megválaszolnia, írásban. Minden felnőttnek külön, nem egyeztetve egymással. A gyerek ne legyen jelen.
2. Minden kérdésnél érdemes a saját válasz mellé oda kell írni, hogy szerintünk mit válaszolna a gyerek erre a kérdésre.
3. Utána ugyanezeket a kérdéseket kell feltenni a gyerek/eknek is.
4. A gyerekkel történő beszélgetés oldott légkörben történjen, lehet egyszerre több gyerekkel is, de a beszélgetést moderálni érdemes. El lehet mondani, hogy mi mit gondoltunk, de csak a végén, hogy ne befolyásoljuk őket.
5. A nagyobb gyerekeknél arra is rá lehet kérdezni, hogy szerinte a szülőnek mi volt a válasza.
6. Ha valaki tényleg tudni szeretné, hogy mi van a gyerek fejében, akkor minden választ el kell tudni fogadni, nem szabad értékelni, minősíteni. Ez ne legyen nevelési helyzet.
7. Nem szabad kritizálni, gúnyolódni, vitatkozni, helyreigazítani. Csak meg kell hallgatni, amit a gyerek mond. Ha szükséges, lehet további, a beszélgetést segítő, tisztázó kérdéseket feltenni, hogy jobban lehessen érteni, amit mond pl.: Tudnál nekem segíteni, hogy jobban értsem amit mondasz? Mi történt, ami miatt így érzel? stb.
Így ismerd meg jobban a gyermeked - 10 kérdés, amire válaszolj őszintén
1.Mit gondolsz, a gyereked mit szeret a legjobban és a legkevésbé a saját életében?
2. Hogy mutatod ki iránta a szeretetedet és milyen gyakran? Ő is ezt tekinti a szeretet jelének?
3. Mennyire érzi magát szeretve/elfogadva? Szerinte elégedett vagy vele? Jó gyereknek tartod? Ő jó gyereknek tartja magát?
4. Mi szeretsz, becsülsz legjobban a gyerekben, vagy melyik tulajdonságát értékeled a legjobban? És ő saját magában?
5. Mit gondolsz, ha a gyereked egy dolgot meg tudna változtatni a családjában, mi lenne az?
6. Mennyire elégedett a gyereked a szabadságával (véleménynyilvánítás, saját döntés, felelősségvállalás a saját viselkedésért)? Komolyan veszed őt?
7. Mit gondolsz, most mitől fél a gyereked legjobban?
8. Ha a gyereknek három kívánsága volna, mit gondolsz, mi lenne az?
9. Mit gondolsz, mi most a gyereked legnagyobb problémája?
10. Mit gondolsz, most mi okozna neki örömöt? És ő mit mondana?
Esti titok-beszélgetés - Így csináld!
Az intim beszélgetéseknek még egy, a karanténban is jól működő formáját szeretném ajánlani, ez az esti titok-beszélgetés.
Tapasztalatom szerint, ez az intim beszélgetések egyik legkatartikusabb formája. Ilyenkor van esélyünk képet kapni arról, hogy mi van a gyerek fejében. Meg lehet ismerni a gyerek gondolatait. Ez egészen fantasztikus élmény gyereknek, szülőnek egyaránt. Ha tényleg élvezzük ezeket a sutyorgásokat és szeretnénk hosszútávon is fenntartani, akkor viszont itt is van néhány dolog, amire jó odafigyelni.
Rövid és lényegre törő
A titok beszélgetés max 5-10 perc lehet, bármilyen fontos dologról is van szó. A rövidség arra készteti a gyereket, hogy gondolja végig, mit akar majd elmondani, és nem válik majd a beszélgetés egy időhúzó játszmává sem. Ennyi időt nem olyan nehéz betervezni az estébe, még több gyerek esetén sem.
A szülő aggodalma a titok beszélgetéssel kapcsolatban, hogy a másik gyerek nem fogja tudni kivárni. Természetesen azzal a gyerekkel kell kezdeni, aki gyorsabban alszik el. A testvérek, azt mondhatom, hogy még várni is szeretnek, mert közben azon gondolkodnak, hogy mit is meséljenek el vagy mit kérdezzenek meg.
Legyen meg a közös sutyorgás rutinja
Az estét úgy kell szervezni, hogy a szokásos procedúra után (mese, pisi, bármi) leoltjuk a villanyt vagy bekapcsoljuk az éjjeli lámpát és a sötétben a gyerek ágya szélére ülünk, odahajolunk hozzá és suttogva beszélgetünk vele. Ilyenkor nem nevelünk, nem faggatunk, leginkább csak hallgatjuk, amit mond, kérdésekkel segítjük.
A nehezebben beszélő gyerekeknek az elején érdemes készülnünk egy pici saját történettel, amíg megtalálja a saját hangját.
Forrás: Facebook/Dr. László Zsuzsa pszichológus
Fotó: Freepik/master1305