A tantervben meghatározott kötelező olvasmányok vajon megszerettetik a gyerekekkel az olvasást? Az ezzel kapcsolatos korábbi kérdésünkre adott olvasói válaszok nem igazán ezt tükrözik.
Örök kérdés, mit olvassanak a gyerekek. A Szülők Lapja megkérdezte az olvasóit, hogy mit gondolnak a témáról. Lássuk, mit gondoltok Ti, szülők és pedagógusok a kötelező olvasmányok kérdéséről!
Kötelező olvasmányok: A szülők nagyobb szabadságot és életkorhoz illeszkedő olvasmányokat szeretnének
A szabad választás lehetősége az élet számos területén pszichológiai szempontból is igazoltan motiváló - ez kimondottan igaz (lehetne) az olvasásra is. A túlnyomó többség szerint a kötelező olvasmányokkal épp az a baj, hogy „kötelezőek”.
Egy édesanya szerint ha a többszörösére bővítenék a többféle műfajjal változatossá tett kötelező olvasmányok listáját, a gyerekek szívesebben kezdenének bele egy-egy mű olvasásába. A gyerekek egyénisége is más és más, eltérő érdeklődési körrel. Míg az egyiküket az érzelmesebb témák, addig a másikat a természet vagy a társadalom kérdései foglalkoztatnák jobban, márpedig minden témához találni lehet hozzá illeszkedő alkotást. Arról pedig még szó sem esett, hogy a régóta előírtak mellett a számtalan mai, modern, ám ugyanannyira értékes könyv már nem jut akkora térhez, pedig azokat a mai gyerekek könnyebben is tudnák értelmezni.
Egy másik fontos szempont, melyről többek tettek említést, hogy a gyerekek nem a koruknak megfelelő irodalmi alkotásokat kapnak, azaz még nincsenek megérve az előírt olvasmányokra. Az általános iskolai kötelezőket például ideálisabb lenne a középiskolai időszakra betáblázni. Gyakori, hogy mi magunk is felnőtt korunkban, szülőként értjük meg és érezzük át azokat a történeteket, melyeket a tanterv megalkotói szerint tizenéves korunkban „kellett volna”. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni…
A tanárok is a szabad választást szeretnék a kötelező olvasmányok helyett
A kommentelők közt pedagógusok is megszólaltak: rendkívül érdekes és figyelemreméltó, hogy nem kimondottan a kötelező olvasmány intézményét támogatják. Egyikük álláspontja szerint a „kötelező olvasmány” fogalma önmagában tévút, holott ideálisan az élményfókuszú olvasáson lenne a hangsúly.
Remek módszer lenne erre a gyerekek részéről egy-egy szabadon választott, kedvenc könyv bemutatása, illetve a tanár részéről egy-egy érdekes könyvbemutató a gyerekeknek.
Másikuk kifejti, hogy a régi olvasmányok nyelvezete egyre nehezebben értelmezhető a gyerekek számára, és sokszor csak átfutják a sorokat ahelyett, hogy értenék és szeretnék azt, amit olvasnak. Véleménye összecseng azzal a gyakori szülői felvetéssel, hogy hozzánk is csak felnőttként jutott el egy-egy történet mondanivalója vagy humora.
A jelenlegi kötelező olvasmányok túl tragikusak, hosszúak, nehéz írások
A válaszadók közül sokan konkrét műveket említettek. Egy anyuka szerint inkább lélekemelő művekre lenne szükség, mert a Kincskereső kisködmön vagy a Pál utcai fiúk bár gyönyörű alkotás, mégis túl tragikus, és kevéssé átélhető egy gyermeki lélek számára (ami talán nem is baj). Egyes orosz művek, illetve például az Egri csillagok is sok olvasón kifogtak, vagy terjedelmükkel vagy tartalmukkal.
A hozzászólók ajánlanák viszont a Janikovszky Éva-könyveket, a Vukot, Rejtő Jenő vagy Sue Townsend történeteit, a Magyar népmeséket és a Micimackót is, sőt, volt, aki az egészségtudatos életmóddal kapcsolatos olvasmányokat vagy Vámos Robi könyveit látná szívesen a listán.
Az egyik kommentelő véleménye sokatmondó: arról mesél, hogy az egyik tanévben nem volt kötelező olvasmány, csak szabadon olvashattak, aminek az lett az eredménye, hogy az osztály tagjai jóval többet olvastak abban a tanévben!
Mi is lenne az olvasás célja gyerekkorban?
Alapvetően épp az olvasás szeretete! Ezzel szemben a „kötelező” fogalma már az első pillanatban ellenállást kelthet a gyerekekben. Holott az olvasás szeretete az alap ahhoz, hogy akár szórakoztatás, akár edukálás céljából is olvas valaki a későbbiekben, azt szívvel, lélekkel, kedvvel tegye. Tekintettel arra, hogy a szövegértés általános probléma már alsó tagozatban is, talán ideje megreformálni az olvasás mikéntjét és a kötelezés helyett kedvet adni hozzá a gyerekeknek, hiszen az olvasás nem csupán alapvető és hasznos része életünknek, de élmény és érték is! Márpedig az a célunk, hogy megszeressék az olvasást, nem az, hogy egy életre elvegyük tőle a kedvüket.
Az alábbiakban kigyűjtöttük, mely könyveket ajánlanák a gyerekeknek a kommentelők (korosztályi meghatározás nélkül).
Ezekre a könyvekre/szerzőkre érkezett a legtöbb szavazat:
· Kire ütött ez a gyerek? (Janikovszky Éva)
· Aranyecset és A Nap szerelmese (Dallos Sándor)
· Rémusz bácsi meséi (Vázsonyi Endre)
· Abigél (Szabó Magda)
· Vámos Robi könyvei
· Fekete István alkotások
· Wass Albert-könyvek (pl.Eliza, Tizenhárom almafa)
· Bosnyák Viktória könyvei (Tündérboszorkány, A sirály a király?)
· Micimackó (Milne)
· A két Lotti (E. Kästner)
További művek, melyeket a hozzászólók olvasásra ajánlanak:
· Ambrózy báró esetei (Böszörményi Gyula)
· Az osztály vesztese (Wéber Anikó)
· Nózi nyomoz (Kántor Kata)
· Gazdag szegények (Jókai Mór)
· Az elvarázsolt egérkisasszony (Bálint Ágnes)
· Manfréd és Anton sorozat (Téti István)
· Bengáli tűz (Hajnóczy Rózsa)
· Rejtő Jenő művek
· A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója (Sue Townsend)
· 80 nap alatt a Föld körül (J. Verne)
· Emil és a detektívek (E. Kästner)
· Védett férfiak (R. Merle)
· Gombháború (Louis Pergaud)
· Rómeó és Júlia (Shakespeare)
· Harry Potter (J. K. Rowling)
· Disney-klasszikusok, pl. A szépség és a szörnyeteg
Végül tegyünk említést a klasszikusokon kívül a tudatos gondolkodáshoz és életvezetéshez kapcsolódó témakörökről is, melyeket szintén többen említettek, mint hasznos és érdekes olvasmányokat:
· egészséges életmódról és meditációról,
· önfenntartásról és kertészetről, illetve
· pénztudatosságról szóló könyvek.
Fotó Freepik