Amikor a gyerek valami rosszat tesz, talán a leggyakrabban elhangzó kérdés, hogy "Miért?". Legszívesebben azt ajánlanám minden szülőnek, hogy ne használja ezt a szót, mondja a pszichológus - és az indokait is kifejti.
Amikor a gyerek valami rosszat tesz, talán a leggyakrabban elhangzó kérdés, hogy "Miért?". Legszívesebben azt ajánlanám minden szülőnek, hogy ne használja ezt a szót - Dr. László Zsuzsa klinikai szakpszichológus írása segít megérteni gyermekünket.
Leejti a gyerek a kenyerét - Miért nem figyelsz?
Elesik - Miért nem vigyázol?
Széttépi a rajzát - Miért csináltad?
Összekeni a fürdőszobát - Miért teszed ezt velem?
Elszalad - Miért nem fogadsz szót?
Megüti a testvérét - Miért vagy ilyen durva?
Külső ingerek
A kisgyerekek még nem tudják a késztetéseiket kontrollálni. A külső ingerek irányítják őket. A pici baba meg akarja fogni, amit meglát, de utána meg nem tudja elengedni. Aztán mindent a szájába vesz, utána mindenhez odamászik, majd odamegy. Az inger vonzza, ezért közelít. Ha megijed, akkor el akar menni, látni sem akarja azt a dolgot. Amikor akadályozzuk, mind a közeledésben, mind a távolodásban, akkor ellenáll, indulatos lesz, sírni fog.
Belső ingerek
Az ingerek azonban belülről is jöhetnek. A négyévesnek eszébe jut, hogy csokit szeretne és nem tud ettől a gondolattól elszakadni. Ez éppolyan nehéz és a tanulás éppolyan lassú, mint a külső ingereknél. Üvölteni fog, hogy most akarom, vagy folyamatosan megy a szülő után és mondja, mondja, hogy adjál csokit.
Hogyan fejlődik ki a kontroll?
A kisgyereknek a fejlődése során meg kell tanulnia, hogy ellen tudjon állni az ingereknek. Ezt hívjuk kontrollnak.
A hároméves azonnal belerohan a pocsolyába, ha meglátja, mert nincs, vagy még gyenge a kontrollja.
A hatéves már képes akár visszafogni magát, ha azt tanulta, hogy nem szabad.
A kilencéves pedig már egy döntést hoz arról, hogy most vállalja-e a következményeket, azt is, hogy vizes lesz, azt is, hogy leszidhatják.
Ezt mondaná a gyerek, ha meg tudná fogalmazni
A kisgyerek - az idegrendszeri éretlensége miatt - a miért kérdésre ezt válaszolná, ha meg tudná fogalmazni: "Azért tettem, mert megláttam (azt a dolgot), (vagy később) mert eszembe jutott – és még nem alakult ki az a képességem, hogy irányítani tudjam a viselkedésem. Ha valami tetszik vagy érdekesnek tűnik, akkor oda kell mennem, ha nem tetszik, akkor el kell futnom."
A gyerek persze ezt nem tudja így megfogalmazni, és ha szülőként mi sem tudjuk, hogy ez lenne a helyes válasz, akkor lehet, hogy nem szükségszerű problémákat állítunk elő.
Miért rossz a miért-kérdés
Leejti a gyerek a kenyerét, és mi rögtön nekiszegezzük a kérdést: Miért nem figyelsz?
A gyereknek persze fogalma sincs, hogy mit akarunk, mit kéne mondani. El van keseredve, hogy leesett a kenyere és ráadásul érzi, hogy haragszik rá a szülő. Ha ez ismétlődik, akkor megtanulja, hogy ha valami rossz történik vele, annak ő az oka, magára kell negatív érzelmi reakciót adni.
Ha megnézzük a többi példát, akkor láthatjuk, hogy a miért kérdés minden esetben ok-okozati viszonyt teremt. Azaz azt sugalljuk, a gyerek a felelős, a hibás a megtörtént rossz dologért. A gyerek rossz, a szülő haragszik. A gyerek megijed. Ezt bárki megfigyelheti, aki elkezd miértezni. Kikerekedett szemekkel néz a gyerek a szülőre, és fogalma sincs, mit kellene mondani vagy csinálni.
Mit mondhatsz helyette - Kisebb gyereknek
Miért-kérdés helyett ne várjunk magyarázatot a gyerektől, hanem mondhatjuk azt "Nézd, ha közelebb ülsz az asztalhoz, és véletlenül leesik a kenyér, akkor nem a földre fog esni." Ebben az esetben egy összefüggést tanítottunk neki anélkül, hogy érzelmi reakciót kötöttünk volna az esethez.
Kisgyerekeknél tehát a dolgok közötti összefüggésre érdemes felhívni a figyelmet, magát a kívánt viselkedést írjuk le - azaz, hogy hogyan csinálja legközelebb.
Mit mondhatsz helyette - Nagyobb gyereknek
Nagyobb gyerekeknél, nagyjából 9 éves kortól már jobb, ha együttérzünk, ha leejti a kenyerét vagy elesik. Ő már ismeri az összefüggést, ezért valószínűleg dühösebb magára, mint mi. Senki nem szereti, ha valamit elügyetlenkedik. Úgyhogy vagy együttérzünk, vagy csöndben maradunk. A miérttel csak egy felesleges lavinát indítunk el.
Ha a gyerek megbánt valakit - Miért helyett ezt kérdezd meg
Olyan esetben, amikor a gyerek megbánt valakit vagy kárt okoz valakinek, akkor sem a miért-kérdés a megfelelő. Ezzel leginkább olyan válaszokat váltunk ki, hogy "Csak." "Mert utálom." "Megérdemelte".
Érdemes inkább meghitt helyzetet teremtve beszélgetni arról, ami történt. Kérdésekkel segíteni, hogy meg tudja fogalmazni, mit érzett, mit gondolt. Az érzéseit, a viselkedésválasztását, a döntését a fókuszba hozni.
"Mit gondolsz a történtekről?"
"Milyen más megoldás lehetett volna?"
"Szerinted ettől mi változott?"
"Most mit érzel a helyzettel kapcsolatban?"
"Legközelebb mit fogsz csinálni?" - és ezekhez hasonló kérdésekkel ahhoz segítjük hozzá, hogy ő ismerjen fel összefüggéseket, ő vizsgálja felül a meghozott döntéseit, és tanulja azt, hogy mindig van választása.
Forrás: Facebook/Dr. László Zsuzsa pszichológus
Fotó: Freepik