Nyáron, különösen, ha jó idő van, gyakrabban fordulnak elő gyermekbalesetek, mint télen. Végre süt a nap, így a lehető legtöbb időt a szabadban töltjük gyermekeinkkel.

Nyáron, különösen, ha jó idő van, gyakrabban fordulnak elő gyermekbalesetek, mint télen. Végre süt a nap, így a lehető legtöbb időt a szabadban töltjük gyermekeinkkel.

A játszóterezés, biciklizés, pancsolás, kirándulás és az egyéb szabadtéri programok által nagyon sok élménnyel gazdagodnak az apróságok, és nem utolsó sorban immunrendszerük is megerősödik a tiszta levegő és az aktív mozgás során. De mindeközben nagyon sok veszélynek vannak kitéve, melyekre legtöbbször nem is gondolunk.

A leggyakoribb nyári veszélyek

1. Napégés, napszúrás
A gyermekeknek, különösen a csecsemőknek nagyon vékony a bőrük, és sokkal lassabb a hőleadásuk, ezért fokozottabban kell óvni őket. Hogyan?

- a kisbabákat sose hagyjuk a napon, mindig csak árnyékban altassuk
- használjunk minden kimenetelkor baba napvédő krémet, legalább 30 faktorosat
- a szabadban mindig legyen a gyermek fején vékony világos színű vászonsapka, -kalap
- kánikulában 11-15 óra között ne tartózkodjunk gyermekünkkel a szabadban
- itassuk gyakran vízzel, limonádéval, teával, vagy nem cukrozott gyümölcslével

Ha a fentiek ellenére mégis bekövetkezne a napégés, a következő tüneteket tapasztalhatjuk: fájdalmas bőr, hidegrázás, fejfájás, hányinger. Használjunk bőrnyugtató krémet vagy gélt, mint például körömvirág-kivonatot, aloe vera-t, kamillát, vagy panthenolt, és itassuk a gyermeket minél többször.

A napszúrás már sokkal veszélyesebb. Ebben az esetben akár láz, görcsök, ájulás is jelentkezhet, illetve hányinger, hányás, hasmenés. Ha 2-3 órán belül nem enyhülnek a tünetek, mindenképpen keressük fel a gyermekorvost.



Kánikulában 11-15 óra között, ha lehet, ne tartózkodjatok kint a szabadban, még árnyékban sem. Javasolt a csecsemőket és a totyogókat naponta többször is megfürdetni, átmosdatni. Továbbá nagyon fontos gyakran megkínálni őket vízzel, vagy gyakrabban szoptatni az anyatejes babákat, hiszen a folyadékigény ilyenkor többszörösére nő.

2. Kullancscsípés
Akárhol jártatok szabadban a nap folyamán, mindenképpen tartsatok kullancsvizitet az esti fürdetésnél. Elsősorban a hajlatokat szükséges átnézni, de a hajas fejbőrt és a lábujjak közötti részt se hagyjátok figyelmen kívül. Javaslom, hogy minden családban legyen egy kullancskiszedő csipesz, amivel nagyon egyszerű és biztonságos a parazitát eltávolítani.

3. Játszótéri esések
A játszótéren hagyjátok gyermekeiteket, hogy önállóan keressenek játékot, kipróbálják, megküzdjenek a mászókával, a rugós lóval, a libikókával és a többivel. Nagyon fontos viszont, hogy mindig figyeljetek rájuk, legyetek valamennyire a közelükben. Ha még bizonytalanok a lépcsőn járásban, tartsátok kezeteket a hátuk mögött, segítsétek őket lecsúszni a csúszdán, vagy kapjátok el a végén, és nem utolsó sorban figyelmeztessétek őket arra, hogy a nem bekerített hinta közelébe ne menjenek.

4. Kerékpárral, görkorcsolyával, rollerrel
Bukósisak, illetve könyök- és térdvédő nélkül ne engedjétek őket száguldozni. Fontos továbbá elmagyarázni nekik, hogy az idős emberekre és az apró totyogókra fokozottan figyeljenek oda.

5. Vízi balesetek
Nehéz elképzelni, de igaz, hogy egészen sekély vízbe is bele lehet fulladni. Sose hagyjátok a pancsoló kisdedeket egyedül, már csak azért sem, mert könnyen fel tudnak állni és megcsúszni, ami szintén balesetveszélyes lehet.

6. Homok és föld
Van egy elég hosszúnak tűnő korszak a gyermekek életében, amikor gyakorlatilag mindent a szájukba vesznek. Otthon valamelyest megelőzhető az ezzel járó veszély, de a szabadban gyakorlatilag nem. Nagyon figyeljetek oda rájuk!

Ha a szabadban terveztek programot, mindig legyen nálatok:
- tiszta víz
- nedves törlőkendő
- papírtörlő, vagy zsebkendő
- Betadine fertőtlenítő oldat (1 éves kor után)
- esetleg hámosító kenőcs
- ragtapasz
- steril gézlap
- orvosi telefonszámok (p. gyermek sebészeti ügyelet)

Mikor kell orvoshoz fordulni, mentőt hívni?
- ha a gyermek eszméletét veszti
- ha hányás, aluszékonyság, rosszullét, szédülés lép fel
- ha csillapíthatatlan a vérzés
- ha nem szűnő fejfájásra, illetve egyéb fájdalomra panaszkodik
- ha orra, füle vérzik
- ha nem tudjuk megnyugtatni, szakadatlanul sír
- ha valamelyik végtagját alig, vagy nem tudja mozgatni

Szerző: Homor Márta védőnő
Fotó: Pixabay