Tavaly hosszas vívódás és jó néhány álmatlan éjszaka után úgy döntöttünk, hogy Fanni maradjon még egy évet oviban - annak ellenére, hogy okos, értelmes kislány. Vajon jó döntés volt vagy sem? - Erről fejti ki véleményét blogger szerzőnk. Kerékgyártó Andrea blogger szerzőnk egy korábbi bejegyzésében kifejtette, miért érezte fontosnak, hogy kislánya még egy évet az oviban maradjon. Most ennek a bejegyzésnek a folytatása következik...

Okos kislány, de idegrendszerileg éretlen
Tavaly hosszas vívódás és jó néhány álmatlan éjszaka után úgy döntöttünk, hogy Fanni maradjon még egy évet oviban. Nehéz döntés volt, mivel roppant okos gyerek, bármit pillanatok alatt megjegyez és 5 éves kora óta ír-olvas, anélkül, hogy tanítottuk volna rá.

Idegrendszerileg viszont még éretlen volt, nagyon hamar elfáradt és minden délután igényelte a kiadós alvást.

Az óvónők sem értettek egyet
Az óvónők is kettészakadtak. Az egyikük amellett kardoskodott, hogy Fanni menjen iskolába. Ő az eszét vette alapul. Arra hivatkozott, hogy unatkozni fog az oviban. Amikor a fáradékonyságot említettem, legyintett, mondván, addigra bőven leszokik a délutáni alvásokról. Én viszont azt mondtam, hogy a jelen állapotból szabad csak kiindulni. Mi van, ha mégsem erősödik annyit az idegrendszere őszre, hogy megfelelően tudjon teljesíteni az iskolában? A kudarc egy életre elveheti a kedvét a tanulástól.


(illusztráció)

A másik óvónő azt mondta, hogy Fanni maradjon még egy évet, mivel összeomlana az iskolai terhelés alatt. Az iskolához ugyanis elsősorban idegileg kell erősnek lenni. Hiába okos gyerek, ha elfárad, nem fog tudni koncentrálni.

Úgy döntöttem: marad
Az anyai ösztönöm is azt súgta, hogy Fanni még nem áll készen az iskolára, így megegyeztünk, hogy Fanni marad még egy évet. Hatalmas súly esett le a vállamról. Fanni is boldog volt, hogy maradhat, mivel az unokatesóitól pontosan tudja, mennyi kötöttséggel jár az iskola.

Nagyon haragudtam az iskolapárti óvónőnkre, amikor azzal fűtötte Fannit, hogy neki már iskolában lenne a helye. Már fixálva volt, hogy marad, Fanni örült neki, miért jó összezavarni a gyereket?

A család véleménye is megoszlott. Sokan kérdezték, hogy miért marad Fanni, amikor hihetetlenül okos?

Én viszont biztosan éreztem, hogy helyesen döntöttünk. Az idő engem igazolt. Hiába próbáltam Fannit leszoktatni a délutáni alvásról, nem sikerült. Annyit előreléptünk, hogy már egy-egy napot kibír alvás nélkül. Hatalmas szerencse, hogy van még egy évünk rá, hogy szép lassan, fokozatosan kiiktassuk a délutáni pihenőket.

Kaptunk egy ajándék évet
Fanni ráadásul átkerült egy nagyon klassz, homogén nagycsoportba. Két tündéri óvónőt kapott és aranyos társakat. Reggelente örömmel megy oviba. Úgy érzem, hogy kaptunk egy ajándék évet, amikor még felhőtlenül élvezheti a gyerekkort.

Fanni barátai közül sokan kezdték az iskolát. Az ő beszámolóikból tudom, hogy a lehető legjobbat tettük azzal, hogy Fannit nem küldtük iskolába. A legstrammabb gyerekek is teljesen kimerülnek a nap végére. Jól látta az ovipárti óvónőnk, hogy Fanni összeroppanna az iskolai terhelés alatt.

Nagyon igaza van Vekerdy Tamásnak, aki azt tanácsolja, hogy jobb az iskolát később kezdeni, mint előbb, inkább éretten, mint éretlenül.

Szerző: Kerékgyártó Andrea, a Lányomnak az életről blog szerzője
Fotó: Rawpixel (illusztráció)