Rekeszizom-pacemaker beültetést végeztek egy 5 éves kisfiún, akinek ritka betegsége van - ennek lényege, hogy a légzőközpont alvás közben nem működteti a rekeszizmot, ennek következtében minden alváskor gépi lélegeztetésre volt szükség. Elvégezték az első rekeszizom-pacemaker-beültetést Magyarországon - számoltak be a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján kedden, sajtótájékoztatón.

Rekeszizom-pacemaker műtét
A rekeszizom-pacemaker hasonlatos a szívgyógyászatban használatos eszközhöz, a légzőizmot stimulálja, segítségével képes a beteg önállóan lélegezni. Az ötéves kisfiú, aki a műtétig folyamatos éjszakai gépi lélegeztetésre szorult, a májusi műtét óta jól van.


Az orvosi team

Ritka betegségben szenved a kisfiú
Szabó Attila, a klinika igazgatója elmondta, a pacemakert kulcslyuksebészeti módszerrel ültették be a gyerekbe, akinek egy ritka, a központi idegrendszer légzőközpontját érintő betegsége van. Ennek lényege, hogy a légzőközpont alvás közben nem működteti a rekeszizmot, ennek következtében minden alváskor gépi lélegeztetésre volt szükség.

A pacemaker a rekeszizmot folyamatosan, periodikusan stimulálja, ezáltal már nincs szükség gépi lélegeztetésre, így jelentős életminőség-javulás következhet be - emelte ki.

Rekeszizom-pacemaker - mire jó?
A rekeszizom-pacemaker minden olyan, tartós gépi lélegeztetést igénylő betegnél alkalmazható, aki felsőlégzőizom-bénulásban vagy úgynevezett centrális alveoláris hipoventillációban szenved és rekeszideg-rekeszizom funkciói elégségesek elektromos stimuláció fogadására.

Dr. Lódi Csaba, a beteg kisfiú kezelőorvosa, a klinika Intenzív Terápiás Osztályának vezetője mutatta be az új eszköz működési elvét: a rendszer alkotóelemei a rekeszidegre beültetett stimuláló elektróda, a bőr alatti szövetben elhelyezett rádiójelvevő valamint a külső egység (jeladó vezérlő és antenna). A vezérlő külső egységhez csatlakoztatott kétoldali (a rekeszidegnek megfelelően) antenna továbbítja a bőrön keresztül a rádiófrekvenciás jelet a bőr alá beültetett vevőnek, amely azokat elektromos impulzussá alakítva a rekeszidegre továbbítja. A rekeszideg ingerlésekor a rekeszizom összehúzódik, a tüdőben kialakuló negatív nyomás hatására belégzés történik.

Az eszköz használható tehát alvási apnoe (alvás alatti légzéskimaradás), az agytörzs sérülése és a gerincvelő sérülése, betegségei esetén is.



Nem a megműtött kisfiú az egyetlen
Egy műtétre váró kislány édesapja a sajtótájékoztatón elmesélte, 6 éves gyermekéről születésekor kiderült, hogy nem vesz levegőt, akkor került be ide a klinikára, az első két hónapot az intenzív osztályon töltötte.

A gyermeknek egy ritka genetikai betegsége van, amely miatt folyamatos gépi lélegeztetésre szorul, jelenleg is csak így kap levegőt. A kislányt ugyan egyéves kórházi kezelés után hazavihették, ám azóta is lélegeztetésre szorul alvás közben.

Négyéves korában hosszadalmas szervezéssel sikerült elérni, hogy óvodába járhasson, de ennek feltétele volt, hogy intenzív szakápoló is állandóan a közelében legyen, aki az esetleges krízishelyzeteket képes kezelni. Az óvodából ebéd után hazajön, hogy aludhasson. A gyermeknek emiatt sok elmaradása volt, amelyeket speciális fejlesztésekkel próbálnak pótolni.

A kislánynak körültekintő bánásmódra van szüksége, emiatt sok olyan élményből – strandolás, úszás – kimarad, amelyek a kortársai számára örömet okoznak. Az apa elmondta, várják, hogy a kislány is átessen a beavatkozáson, hogy végre önállóan tudjon lélegezni.

Több műtétet is terveznek
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az Európában is egyedülálló beavatkozás kapcsán arról beszélt, az egyetem mindig is törekedett az innovációs megoldások bevezetésére és alkalmazására. Mint mondta, reményei szerint ez az eszköz sok kisgyermeken fog segíteni.

Lódi Csaba, az intenzív terápiás osztály vezetője beszámolt arról, hogy a következő ilyen beavatkozások szeptemberben és októberben várhatók a klinikán.

Forrás: MTI, semmelweis.hu
Fotó: semmelweis.hu; chrisjohnsonmd.com (illusztráció)