Csecsemőknél a klinikai halál állapota akár másfél órára is kitolható, ami alatt jó eséllyel lehet újraéleszteni. Hogyan kell szakszerűen újraéleszteni babát, kisgyereket? Hogyan zajlik az újraélesztés kimondottan gyerekeknél? Mutatjuk lépésről-lépésre! Csecsemőknél a klinikai halál állapota akár másfél órára is kitolható, ami alatt jó eséllyel lehet újraéleszteni. Hogyan kell szakszerűen újraéleszteni babát, kisgyereket? Az újraélesztés lépéseit Hekkel Zoltán mentőtiszt ismerteti, aki csecsemő- és gyermekelsősegély tanfolyamokat oktat országszerte.

- Az elsősegélynyújtástól nem szabad félni, nem lehet hezitálni, magabiztos, határozott jellem szükséges annak elsajátítására. Ha nem vagyunk biztosak dolgunkba, inkább csak az életjelenségek meglétét vizsgáljuk, és várjuk, míg a segítség meg nem érkezik, hisz bizonytalanságunkkal akár árthatunk is a betegnek, kivéve, ha a klinikai halál állapotában van - mondja a szakember.



Klinikai halál-– az agy sejtjei ilyenkor még visszafordítható módon károsodnak
Csecsemő- és gyermekkorban sajnos előfordul a néha megmagyarázhatatlan bölcsőhalál, légzés-keringési leállás. Felnőttkorban döntően a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek, míg csecsemő- és gyermekkorban a légző rendszer károsodása szerepel gyakran halálokként.
A klinikai halál tényét laikus is meg tudja állapítani, a légzés meglétének hiányával. Klinikai halálnak nevezzük azt az időtartamot, amely a légzés-keringés megállás pillanatától számítva körülbelül 4-5 percig tart. Ezalatt az idő alatt az agy sejtjei (melyek a legérzékenyebbek az oxigénhiányos állapotra) még reverzibilis, azaz visszafordítható módon károsodnak. Ezt az időt használjuk ki újraélesztés kapcsán.

Olvasd el ezt is!
Vészhelyzet kisokos: Mit kell tenned agyrázkódás, forrázás, magas láz, újraélesztés esetén? »

Csecsemőknél a klinikai halál másfél óra is lehet!
Ebben az időintervallumban kezdett hatásos újraélesztés nagyban növeli a túlélés reményét. Ha ezen időn túl kezdjük meg, akkor percenként 10%-kal csökken a sikeres reanimáció, azaz újraélesztés esélye.

Csecsemőknél és gyermekeknél a klinikai halál időtartamát az idejében megkezdett reanimációval kitolhatjuk akár másfél óra hosszára! Hatásos mellkas kompressziókkal és lélegeztetéssel az életfontosságú szervek vérkeringését valamelyest fenn lehet tartani, így károsodásuk mértéke is csökken. Sikeres újraélesztést követően akár maradandó szervi károsodás nélkül is felépülhet a beteg - függően aktuális egészségi állapotától, kórelőzményétől, rosszullétének körülményeitől.

Újraéleszteni csakis klinikai halál állapotban lehet!
Fontos megjegyezni, hogy újraélesztést csak a klinikai halál állapotában kezdünk, illetve ha nem tudjuk a keringésmegállás pontos idejét. Ez esetben felmerülhet a biológiai halál beálltának ténye. Ilyenkor már megalapozott remény nincs arra, hogy a betegen tudjunk segíteni, ugyanis a sejtek visszafordíthatatlan módon károsodtak, lebomlásuk megindult. Ezért biológiai halál állapotában nem kezdjük meg az újraélesztést, illetve akkor sem, ha a betegnek élettel összeegyeztethetetlen sérülése van.

A biológiai halál gyanújelei:

• hullafoltok - a testen a gravitációnak kitett helyen bevérzések a bőrön, háton fekvő betegen tarkótájon, a háton végig, farpofáin, combháti részen és vádliján jelentkezik döntően
• hullamerevség, mumifikálódás.

 

Újraélesztés menete lépésről-lépésre

A segítségnyújtás legelső lépése mindig a biztonságos környezet megítélése, majd a betegvizsgálat.

1.    Teremts kontaktust a beteg gyerekkel!
Csecsemők és gyermekek esetében óvatosan a vállak megrázásával teremtünk kontaktust, megszólítás: „Szia! Hogy érzed magad?” vagy ehhez hasonló mondattal. Ezzel a célunk eldönteni, hogy a kisbeteg eszméleténél van-e egyáltalán. Pozitív válasz esetén, csecsemőknél sírást, nyöszörgést, célzott tekintetet, gyermekeknél akár adekvát választ is várhatunk. Tehát első lépésben az eszméletet vizsgáljuk. Amennyiben a kisbeteg mozdulatlan, a külvilág ingereire abszolút nem reagál (akár fájdalominger is alkalmazható, hogy el tudjuk dönteni az eszméletlenség tényét), a következő teendőnk az életjelenségek kutatása.

2.    Habozás nélkül kérj segítséget!
Kiáltsunk segítségért! Vonjuk be környezetünket az elsősegélynyújtásba. Ezek lehetnek járókelők, hozzátartozók, szomszédok, személygépjárművek leintése, bármi hasonló. Ha szerencsénk van esetleg az újraélesztésben (elsősegélynyújtásban) járatos személyt sikerül megszólítani. Egy pár plusz kéz mindig jól jön a bajbajutott ellátásához. A későbbiek folyamán rábízhatjuk a telefonos segítségkérést, a 112 hívását!

3.    Vizsgáld meg a légzését!
-    A csecsemőt helyezzük kemény alapra, akár íróasztalra, pelenkázóra háton fekve, a gyermeket földre fektessük szintén a hátára, kemény alapra! Az újraélesztést semmiképpen se végezzük ágyon, puha alapon, mert a mellkas-kompressziók így hatástalanok!
-    Helyezkedjünk el a váll magasságában, ha a földön végezzük, térdeljünk le a kisbeteg válla mellé.
-    Fejét óvatosan fogjuk meg, úgy, hogy homlokára tesszük egyik kezünk, másik kezünk egy vagy két ujját pedig állára helyezzük, és fejét hajtsuk hátra (csecsemőknél arra törekedjünk, hogy arca a „plafont nézze”) ezzel felszabadítva légútjait.
-    Ha felmerül a gyanú a légúti idegentestnek, szájába betekinthetünk, az oda nem való anyagokat eltávolíthatjuk, de ha a légzés-keringés megállásnak más oka volt, ezzel ne húzzuk az időt.
-    Hajoljunk a beteg arca felé körülbelül 2 centiméterre úgy, hogy tekintetünk a mellkas irányába néz. Hármas érzékeléssel vizsgáljuk a légzés meglétét.
-    Lássuk a mellkas mozgásokat minden kilégzésnél és belégzésnél, halljuk a levegő áramlását,
-    a fülünkkel, érezzük a levegő suhanását az arcunkon. Mindezt maximum 10 másodpercig vizsgáljuk!

Amennyiben a légzést nem kielégítőnek, gyérnek, felületesnek, szabálytalannak ítéljük meg, kezdjük meg az újraélesztést! A keringésmegállást követő néhány percben a betegnek még lehetnek légző mozgásai, de érdemi gázcsere a tüdőben nem történik. Ha a légzés kielégítő, de eszméletlen, akkor a légutak szabadon tartása a segélynyújtó feladata (stabil oldalfekvő helyzetben), míg a segítség meg nem érkezik.

4.    Tárcsázd a mentőt!
Amennyiben a légzés vizsgálata megtörtént, és nem tapasztaltunk légző mozgásokat, kérjük meg a környezetünket, hogy értesítsék a mentőszolgálatot, mert újraélesztést kezdünk! A telefonhívás alkalmával fontos megjegyezni, hogy mi történt, hol történt, pontos cím, milyen korú a beteg, hogy a megfelelő mentőegysége(ke)t tudják riasztani a helyszínre! Ha egyedül vagyunk, akkor végezzünk egy percig újraélesztést, majd ezután értesítsük a 104-et. Ha olyan kicsi a kisbeteg, akár ölbe is vehetjük és szaladhatunk vele segítségért - akár ölben kivitelezett újraélesztés közben.

5.    Így végezd az 5 befújást szakszerűen!
Ha légzés hiányát tapasztaljuk, 5 befújással kell kezdenünk a reanimációt, ellentétben a felnőtt újraélesztéssel, amit 30 mellkas kompresszióval kezdünk. Ha valaki jártas a felnőtt újraélesztésben és bizonytalan a csecsemő-gyermek protokollban, az végezze úgy, ahogy tanulta, „inkább csinálja, minthogy nem csinálja” alapelv szerint! Ezzel rosszat nem tesz, az rosszabb, ha tétlenül állunk a kisbeteg felett! A lényeg, hogy a mellkas-kompressziók végezve legyenek, ezzel esélyt adva a bajbajutottnak az életben maradásra.

Az 5 befújást csecsemőknél általában szájból orrba-szájba végezzük. Ez függ a csecsemő arc-anatómiai viszonyaitól, a száj- és orrnyílás távolságától. Amennyiben túl messze vannak egymástól (nem tudjuk körbeölelni ajkainkkal a két nyílást), akkor a szájból-orrba történő lélegeztetési módot válasszuk.

A befújás módja a következő:
Hasonlóan a légzés vizsgálatánál, egyik kezünket homlokára helyezzük, másikkal pedig száját kinyitjuk, ajkainkkal körbeöleljük a száj-orrnyílást és egymás után ötször befújunk, úgy hogy minden befújás után a mellkas irányába nézünk, ellenőrizve, hogy a lélegeztetés hatásosnak bizonyult. Ha csak az orrba fújunk, akkor arra oda kell figyelni, hogy a szája jól be legyen zárva. A levegő mennyisége ne legyen több csecsemők esetében, mint amennyi a segélynyújtó „pofazacskójában” elfér.

1 éves kor felett már inkább a szájból-orrba történő befújást alkalmazzuk, mennyisége kevesebb legyen, mint egy normál felnőtt ember átlagos levegővétele. Az első két befújás alkalmával ki lehet tapasztalni, a befújás mértékét, hisz ellenállásba ütközik az elsősegélynyújtó, ezért fontos, hogy ne egy erőteljes lélegeztetéssel kezdjünk, hanem fokozatosan, óvatosan növeljük. Ezt követően kezdjük meg a mellkas kompressziókat.


Ha a csecsemő orra-szája túl messze vannak egymástól (nem tudjuk körbeölelni ajkainkkal a két nyílást), akkor a szájból-orrba történő lélegeztetési módot válasszuk!

6.    Mellkas kompresszió: percenként száz lenyomás!
Csecsemők esetében, 1 éves kor alatt, illetve viszonylag kis termetű, csecsemő nagyságú betegeken az úgynevezett „2 ujjas módszer” alkalmazandó. Szemre kimérjük a szegycsont alsó felét, amely körülbelül a két mellbimbó között pontosan félúton helyezkedik el, ráhelyezzük egymás mellett levő két ujjunk hegyét arra a pontra (mutató és középső vagy középső és gyűrűs), és 3-4 cm mélyre nyomjuk le a mellkast percenként százszor!
A mellkas sérülésétől nem kell tartani, hisz ebben a korban még nagyon rugalmas, ha véletlen mégis bekövetkezik, nem kell megijedni, folytatni kell a reanimációt!


1 éves kor alatt a 2-ujjas módszert alkalmazzuk: lenyomás 3-4 centire percenként százszor

Gyermekek esetében, 1 éves kor felett az úgynevezett „1 kezes módszert” használjuk. Szintén a szegycsont alsó felére gyakorlunk nyomást valamelyik tenyerünk kéztő felé eső párnás részével, úgy hogy ujjaink előre nézzenek és 5-6 cm mélyen kezdjük, végezzük a mellkas komprimálását. Arra figyeljünk, hogy az első néhány nyomás „ismerkedő” legyen, hogy kitapasztaljuk a mellkas ellenállását, megelőzvén az esetleges borda-szegycsont sérülést!

Arány: először 5:15, majd 2:15 befújás-kompressziós arány
Összegezve a reanimációt 5 befújással kezdjük, majd folytatjuk 15 mellkas kompresszióval. Ezt követően 2:15 arányba végezzük tovább csecsemők és gyermekek esetében. Fontos, hogy a mellkas kompressziókat minimális időre szakítsuk meg minden befújás alkalmával, a két tevékenység közt sok idő ne teljen el!
Mindezt addig csinálja az elsősegélynyújtó, míg a szaksegítség, mentő, orvos meg nem érkezik, és azt nem mondja, hogy abba lehet hagyni, vagy valaki más át nem veszi, el nem fárad a segélynyújtó, illetve míg életjelenségeket nem mutat a kisbeteg. Az életjelenségek közé tartozik például: mozgás, sírás, saját légvétel, minden ami az élettel összefügghet.

"Mindenki a tőle elvárható módon köteles segíteni"
Minden ember kötelessége bajba jutott embertársán segíteni a tőle elvárható módon, tudásának megfelelően. Mindenkit megillet az élethez való jog, ebben korlátozni senkit nem lehet. Ha valaki bajba kerül és egészségi állapota oly mértékben leromlik, hogy cselekvőképességét-döntésképességét elveszti, segíteni magán nem tud, akkor a környező embertársain múlik életének további sorsa. Az élethez való jog érvényesítéséről a bajbajutott mellett lévő egyénnek kell gondoskodnia, legyen az egészségügyi szakember, laikus. Az effajta segítségnyújtás egy viszonylag tág fogalom, hisz minden olyan cselekedet, amely a beteg állapotának javulását, illetve további romlásának megakadályozását eredményezi, részben kimerítheti az elsősegélynyújtás fogalmát. Például: mentőhívás, más egyének bevonása a segítségnyújtásba, korrekt elsősegélynyújtás.

Fontos megjegyezni azt, hogy mindenki a tőle telhető- és elvárható módon köteles segíteni! Ha az egyénnek van például vezetői engedélye, akkor az azt jelenti, hogy ő elsősegélynyújtó tanfolyamon részt vett és sikeres vizsgát tett, tehát részéről a korrekt elsősegélynyújtás elvárható. Egy egészségügyi szakembertől jogosan követelhető a professzionális elsősegélynyújtás, esetleg kiegészítve szakmától függően néhány /életmentő/ beavatkozással.

Természetesen előfordul az is ,hogy az egyén nem vett részt semmilyen egészségügyi képzésben, illetve elsősegély tanfolyamon, ilyenkor köteles környezetét bevonni a segítségnyújtásba és telefonon tárcsázni a 104-et, ahol a mentésirányítók különféle instrukciókkal /újraélesztés kivitelezése, Heimlich- féle műfogás alkalmazása, baleseti kárhely esetén információgyűjtés-súlyos sérült kezdeti ellátása stb./ látják el a bejelentőt addig míg a mentő kiérkezik a helyszínre.

Olvasd el ezt is!
Ingyenes elsősegélynyújtó tanfolyamok Budapesten és vidéken: Újraélesztés menete, teendők mérgezés, esés, háztartási balesetek esetén »

Szerző: Hekkel Zoltán mentőtiszt
Indexfotó: no-frills-sailing.com