A gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban – mondta el dr. Takács István az Első 1000 Nap programot kezdeményező Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik. Ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat. Ekkor kezd kialakulni a csúcs-csonttömeg, amely a későbbi csontritkulás mértékét befolyásolja, de ebben az időszakban alakul ki a gyermek immunrendszere is.
 

A várandósság alatti táplálkozás fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Nádor Csaba gyermekorvos- neonatológus, a Neonatológiai Tanács titkára a programindító sajtótájékoztatón. A magzat állapotát az édesanya egészségi állapota és táplálkozási, életviteli szokásai befolyásolják, így rendkívül fontos, hogy már ebben az időszakban odafigyeljen táplálkozására a kismama. Később a szoptatás válik az elsőszámú táplálékforrássá a csecsemőnek, így az édesanya táplálkozása továbbra is döntő szereppel bír. Az anyatej tartalmazza a legtöbb olyan vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége lehet, továbbá az anyatejes táplálásnak kiemelkedő szerepe van a csecsemő immunrendszerének kialakításában és megerősítésében is.  „Az első védőoltás nem a BCG, hanem az anyatej! Magyarországon a WHO ajánlást követjük, azaz azt tanácsoljuk, a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon” – mondta Dr. Nádor Csaba.
 

7 hónapos korig szükséges megkezdeni a hozzátáplálást - hangsúlyozza Dr. Király Balázs gyermekorvos. Az ő tapasztalatai szerint a gyermek egy éves koráig rengeteg információ áll a szülők rendelkezésére a megfelelő táplálására. „Egy éves kor után azonban a szülők kissé magukra maradnak, és ekkor kezdődnek a problémák – például azzal, hogy a gyermeket „mini felnőttnek” tekintik, és azokkal az ételekkel etetik, amelyeket a felnőttek is fogyasztanak” – mondja a szakember. Holott mások a gyerekek tápanyag és vitaminigényei is, hiszen a gyermek 1-3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer például 1-3 éves kor között fejlődik a legintenzívebben. 
 

„Régóta ismert tény, hogy az egészséget körülbelül 20%-ban a génjeink határozzák meg, 80%-ban pedig elsősorban a környezet, azon belül pedig a táplálás, táplálkozás. Az azonban új felfedezés, hogy a táplálkozás befolyásolja a genetikát - ezt nevezzük epigenetikának.” –emelte ki Dr. Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztoenterológiai Társaság elnöke az epigenetika fontosságát.  A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fő felelős azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn betegség, illetve allergiás kórképek gyakorisága rohamosan megnőtt. „Az epigenetikának népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy a táplálék hatására megváltozott génszakasz az utódokra öröklődik” – tette hozzá a szakember.


   A programhoz szándéknyilatkozat aláírásával a Szülők Lapja is csatlakozott
 

Magyarországon három betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. „Ezen betegségek kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett tehát csak kismértékben hibáztathatjuk örökölt génállományunkat, ami a felnőttkori betegségeinket illeti” – mondta Dr. Takács István. A programot orvos szakmai és civil szervezetek közös szándéknyilatkozat aláírásával 2014. március 18-án indították útjára, mellyel a szervezők a legfontosabb népegészségügyi problémák megelőzését tűzték ki célul. A programhoz a sajtótájékoztató helyszínén csatlakozott a Magyar Védőnők Egyesülete, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete, és a Szülők Lapja is.
 

Fotó: Első 1000 nap, Freedigitalphotos.net