A koraszülött, de sérülést nem szenvedett csecsemők és kisgyermekek fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, mint érett újszülött társaikéra.

Frissítés: A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója 2016 februárjában elmondta, hogy nemzetközi adatok szerint az élve született gyerekek 4,5-5 százalékának korai fejlesztésre van szüksége.
Mosányi Emőke szerint a fejlesztés akár már az újszülött néhány napos korában elkezdődhet, ugyanakkor elképzelhető, hogy annak szükségességére csupán egy-két éves korban, a mozgás- vagy a beszédfejlődés során derül fény. A legveszélyeztetettebb csoport a koraszülötteké, valamint a kis súllyal született gyermekeké.
Mosányi Emőke azt is hangsúlyozta, hogy a megfelelő szakemberek jelzik, ha szükségét látják a korai fejlesztésnek, a védőnők például biztosan tudnak tanácsot adni és segítséget nyújtani.
Bíró Rita, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. kerületi tanintézményének vezetője elmondta, hogy a korai fejlesztés komplex folyamat, amelynek során a gyermek kommunikációját, viselkedését javítják, hogy be tudjon illeszkedni a társadalomba, sokszor a családdal együtt dolgoznak ezen. (MTI)

A tanulási zavarokat meg lehet előzni
A kisgyermekkort tágan értelmezzük, kb. 1 éves kortól 3,5 éves korig. Ennek magyarázata, hogy - vannak ugyan életkori sajátosságok -, de az egyéni fejlődés igen széles sávban eltérhet.

A koraszülött gyermekeknél jó intelligencia mellett is,  iskolás korban tanulási zavarokkal küzdhet a gyermek. Ez abban nyilvánul meg, hogy nehezen megy az írás, olvasás, számolás, majd később a kémia, fizika stb. Megelőzhető ez azzal, hogy csecsemőkortól nagy gondot fordítunk a tanulási képességeinek fejlesztésére.
 

Hogyan lehet megelőzni a tanulási zavarokat?

Mozgással, mozgatással: az egészséges csecsemő és kisgyermek minden különösebb késztetés nélkül sokat mozog és sokféle mozgást végez. Ahhoz, hogy a mozgása kifejező és minden helyzetben biztonságos legyen, különféle eszközökkel is hozzásegíthetjük.


Alapelv: mindenkor a gyermek aktuális állapotát figyelembe véve kell összeállítani a mozgásos játékokat.

Csecsemőkorban nagy teret biztosítunk, hogy legyen helye forogni, kúszni, mászni. Sokat legyen ölben, a ringatók, lovagoltatók, táncoltatók segítik a csecsemő  egyensúlyérzékének fejlődését.

A kisgyermeket motiválhatjuk a mozgásokra épülő dramatikus játékokkal. Alkalmazhatjuk az énekes, mondókás, páros vagy körjátékokat, vagy a mozdulatokat utánzó játékokat is.  

Több tucat játékokat összegyűjtő könyv van forgalomban, példának csak egyet: Kiss Áron: Magyar Gyermekjáték-gyűjtemény (Holnap kiadó)

Hadd próbáljon ki sok mindent a környezetében!
A kistelepüléseken élő gyermekeknél nem a kiépített játszóterek segítik a mozgás egyre ügyesebbé tételét, hanem maga a természetes terep. A kupac, a kavics, az árok, a fű, a domboldal, a völgy, a tuskó, a fahasáb, a gerenda, a tócsa. Késztessük a gyermeket, hogy minél szélesebb körben megtapasztalhassa a környezetét.
 

Egyensúlyfejlesztő tevékenységek

Egyetlen hely- vagy helyzetváltoztató mozgás sem végezhető el az egyensúly érzékelése nélkül. Ezért csecsemőkortól minden egyes funkció kialakulásával párhuzamosan az egyensúly is fejlődik, vagyis  az  akaratlagos, célirányos, pontos mozdulatnak a feltétele. Az életkor és az összegyűjtött tapasztalat nagymértékben befolyásolja az egyensúlyérzetet.



Csecsemőkorban jól fejlesztik az egyensúlyt a különféle hinták, hengerben vagy pokróccal gurítás, pár hónapos korig a bölcső, vagy ahhoz hasonló billegő, de ott van a jó meleg szülői kéz, amely sok hasonló mozdulatot képes végezni, így a csecsemővel végzett testi érintés (kontaktus) és kommunikáció a legjobb. 



A kisgyermek már  a szabad terepen,  vagy játszótereken a következőket gyakorolhatja: lépés, billegőfán játék, hinták használata, ugróágy-játék, pedálos járóka, kötélen járás, gerendán járás, létrán és mászókán járás, gólyaláb, békaugrás, mókuskerék, hengereken vagy különböző méretű golyókon egyensúlyozás vagy lépegetés, ugrókötél, tornakarika, páros játékban pörgés-forgás,  bukfenc, csúszda.
A sport és szabadidős eszközök is kiváló hatással vannak az egyensúlyra, például a bicikli, roller, sí, korcsolyák.

A falvakban élő kisgyermekeknél nem a játszótér lesz a meghatározó játszó eszközpark, de a természetes környezet legalább olyan ügyessé teszi a gyermeket, mint a mesterséges eszközök (pl. göröngyös talajon, homokban, hóban, jégen járás, ahol van természetes víz (folyó, tó), abban  úsztatás, pacskolás stb.
 

A járás biztonságát és ritmusát fejlesztő gyakorlatok

Társas összejöveteleken (születésnap, nyaralás, telelés stb.) a kisgyermekek szeretik, ha egy felnőtt vagy nagyobb gyermek játékot vezet nekik. A játékot lehet dramatikus környezetbe is helyezni, mint pl. "élet az állatkertben". Az állatok mozgását utánozhatják, lábujj, sarok, külső-belső talpél járással. Akadályversennyel a kilépés-mellézárás, fellépés, lelépés, átlépés, lépcsőn, lejtőn járás, fél lábon állás, átbillenés, ugrás, átugrás, leugrás gyakorolható.  Páros játékok kézfogással, énekes társas körjátékok, hullámvonat. Árokcica, fogócska, szembekötősdi, tánc, labdajátékok... a sor szinte végtelen.

Csecsemőkorban arra kell ügyelni, hogy legyenek olyan helyek a lakásban, ahol biztonsággal fel tud állni, le tud ülni, oldalra, majd előre tud lépegetni. Ne ijedjünk meg az esésektől, ha a gyermeknek jó az egyensúlyérzete, akkor könnyen és biztonságosan tud elesni. Először biztonságos helyen figyeljük meg az elesését. Ha rosszul esik, pl. hanyatt, vagy előre zuhan, akkor nagyon sok, az egyensúlyát fejlesztő játékot iktassunk be, ha ezek után is gond van, feltétlen vigyük orvoshoz, lehet ez éles látás zavara, vagy enyhe részképességzavar a mozgásában.

Fontos: a csecsemőt ne járassuk, várjuk meg, amíg ő egyedül feláll és jár!!! A nehezített mozdulatokat 2,5- 3 éves kor előtt ne gyakoroltassuk. A gyermekek addig az alapvető mozgásokat sajátítsák el. A biztonságos járást, fel- és lemászást, terepen az akadályok kikerülését vagy elhárítását.
 

Manipuláció, kézügyesség fejlesztése

A kéz és az ujjak differenciált működéséhez nélkülözhetetlen az ingergazdag környezet. A gyermeknek meg kell ismernie az anyagok minőségét, formálhatóságát és formáját.

Csecsemőkre jellemző, hogy mindent a szájukkal tapogatnak le, ezért vigyázzunk, olyan tárgyakat adjunk csak a kezébe, amit szájba is vehet. Figyeljünk az apró tárgyakra! Ne tiltsuk a szájba vételt, mert a csecsemő kezének az érzékelő receptora (idegvégződése) még gyenge, ezért vesznek a szájukba szinte mindent.

Törekedjünk arra, hogy ne csak az üzletekből, elsősorban műanyag játékokat kapjon, hanem minden anyagból lehet a csecsemőnek játékot adni. Élvezik a színes kendőket, mindenféle anyagból állatkákat, babákat, fajátékokat, párnákat stb. Lehet természetes anyagokkal is játszani, akár a kisgyermekeknek ajánlottakkal is.
 

Egyéb fejlesztő játékok

A szem-kéz koordinációját elősegítő játékok: a hangszerek és építők, Montessori-tornyok, fűzők, gyöngyök, golyók.

Az ábrázolást előkészítő eszközök: gyurma, papírfélék, festékek, ceruzák, ragasztók, szivacsok, kefék, ecsetek, kifestők, nyomdák.

Taktilis ingereket minden megérintett dolog biztosít. Csak néhány olyat kiemelve, amelyek jól alkalmazhatók a gyermekjátékokban: kavics, homok, agyag, fa, vessző, falevél, virágszirom, nád, kukoricacsuhé, vagy kukoricahaj, termények közül a magok: dió, mogyoró, gesztenye, makk, mandula, gabonafélék. Ezenfelül különféle textíliák, szőrmék, stb.

A kereskedelmi forgalomban számos variációban van úgynevezett "tapogatható" játék, azaz tapintással kell felismerni egy-egy felületet, vagy egy-egy formát. A tapintható játékeszközhöz nem ritkán valamilyen szabályjátékot is ajánlanak, lehet ez rulett, memória, dominó, párkereső. Ezek a  tapintható eszközök nemcsak kézzel játszhatók, hanem lábbal is.

Szerző: Tunyogi Erzsébet konduktor
Indexfotó: Unsplash/Joshua Rodriguez